Covid-19: mi a szuperterjesztők szerepe?

Az elmúlt napokban felgyorsult a Covid-19 vírus terjedése, írja a New Scientist, nagyobb számban jelent meg a fertőzés Kína és Dél-Korea mellett Iránban és Olaszországban is. A WHO arra figyelmeztet, hogy bezárulóban van az az időablak, ami a járvány helyben tartására rendelkezésre állt. Sőt, a cikkben idézett epidemiológusok szerint ez az időablak már be is zárult, hiszen sok olyan betegnél is kimutatták a fertőzést, aki nem találkozott azonosítható fertőzésforrással.

Bár Iránban csak 28 fertőzöttet jelentettek, 2 fertőzött iráni már eljutott Kanadába, illetve Libanonba is, ami a New Scientistnek nyilatkozó Röst Gergely (Szegedi Egyetem) szerint arra utal, hogy Iránban legalább 1600-2400 fertőzött lehet. Az iráni fertőzöttek magas száma pedig azért jelent további veszélyt, mert onnan könnyen továbbterjedhet a járvány a szomszédos, gyenge közegészségüggyel rendelkező országokba (Afganisztán, Irak, Pakisztán).

Az Észak-Olaszországban kimutatott 165 fertőzés nagy része esetében sem ismert a fertőzés forrása, és hét másik országban is vannak már visszavezethetetlen esetek, ami szintén az „ablak” bezárulására utal. Ezt követően már nem a járvány megelőzése, hanem terjedésének lassítása a feladat, aminek módszere lehet az érintett területeken a tömeggyűlések megakadályozása, az iskolák bezárása.

Az elmúlt héten két írás foglalkozott a NEJM-ben az új koronavírussal, mindkettő alkalmazta a Covid-19 vírus által okozott betegség új elnevezését: SARS-CoV-2. Az egyik, kínai szerzőktől származó írás arról számolt be, hogy találtak olyan klinikailag tünetmentes fertőzöttet, akinél orr- és torokváladékból kimutatták a virális nukleinsav jelenlétét, így ismét úgy vélhetjük: a tünetmentes fertőzöttek is képesek terjeszteni a betegséget. A másik, amerikai szerzők által jegyzett cikk felsorolja, milyen típusú vizsgálatokra lesz szükség a közeljövőben annak érdekében, hogy megismerjük a Covid-19 epidemiológiáját. Az egyik legfontosabb kérdés, amire választ kell kapnunk, e cikk szerint is az, hogy a tünetmentes fertőzöttek milyen szerepet játszanak a transzmisszióban, a betegek mikor a legfertőzőbbek, illetve hogy a légúti váladékokban meddig mutatható ki a vírus. Fontos továbbá annak kiderítése, hogy mik a súlyos megbetegedés kockázatai (mely csoportokra érdemes fókuszálni a prevenció és a terápia során), és igaz-e az a feltételezés, miszerint a Covid-19 vírus (hasonlóan a SARS koronavírushoz) főleg szuperterjesztők révén adódik tovább. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, hogy a fertőzések 80%-áért az esetek mindössze 10%-a felelős, azaz a legtöbb fertőzött nem adja tovább a betegséget.