Célzott TMS a hippocampus aktivitásának modulálására
Alzheimer-kórban, depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz szindrómában is alkalmazható lehet a pontosan célzott eljárás.
A University of Iowa Health Care kutatói elsőként igazolták, hogy a nem invazív agyi stimuláció képes befolyásolni egy olyan mélyen fekvő agyterület működését, amely alapvető szerepet játszik az érzelmek és az emlékezeti folyamatok szabályozásában. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a stimuláció helyének személyre szabása – az egyénre jellemző agyi kapcsolódási mintázatok alapján – jelentősen fokozhatja a neuromoduláció hatékonyságát.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány egyidejű stimulációs és agyi aktivitásmérési módszereket alkalmazott embereken, és közvetlen bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) megbízhatóan képes elérni és módosítani a hippocampus aktivitását. Ez a mélyen elhelyezkedő agyterület kulcsfontosságú a memória, az érzelmi szabályozás és számos más kognitív funkció szempontjából. A hippocampus működészavara több neurológiai és pszichiátriai kórképben is szerepet játszik, így például Alzheimer-kórban, depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz szindrómában.
A kutatás vezetője, Jing Jiang kiemelte, hogy a hippocampus aktivitásának célzott befolyásolása ígéretes terápiás lehetőség lehet ezekben a betegségekben. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy a hippocampus mélyen fekvő struktúra, így hagyományos, nem invazív módszerekkel nehezen érhető el, míg az invazív implantátumok vagy a nem kellően célzott gyógyszeres beavatkozások alkalmazása jelentős kockázatokkal jár. A mostani eredmények egy biztonságosabb, személyre szabott, nem invazív neuromodulációs megközelítés alapjait teremtik meg, amely új utakat nyithat a hippocampus-függő funkciók vizsgálatában és kezelésében.
A kutatócsoport nyolc olyan betegnél végzett vizsgálatokat, akiknél a hippocampusba intrakraniális EEG-elektródákat ültettek be. Ez lehetővé tette, hogy a nem invazív TMS-stimulációt közvetlenül összevessék a hippocampusban mérhető, azonnali aktivitásváltozásokkal. A résztvevők egy részénél a stimuláció helyét nem egységes protokoll alapján, hanem az egyéni agyi kapcsolódási mintázatok szerint határozták meg. Ehhez nyugalmi állapotban végzett funkcionális MRI-vizsgálatot alkalmaztak, amely feltérképezte az adott személynél a hippocampusban feltárható kapcsolódási hálózatokat. Ennek alapján azonosították azokat az agykérgi területeket, amelyek a legerősebben kapcsolódtak a hippocampushoz, és amelyek TMS-sel biztonságosan elérhetők voltak.
A személyre szabott stimulációs pontok ingerlése – akár egyes TMS-impulzusokkal, akár a klinikumban széles körben alkalmazott repetitív TMS-sel – jól kimutatható aktivitásváltozásokat okozott a hippocampusban. Ezzel szemben azoknál a betegeknél, akiknél nem személyre szabott, pontosan meghatározott területet ingereltek, nem figyeltek meg hasonlóan robusztus hatást.
A kutatók ezeket az eredményeket egy nagyobb vizsgálatban is alátámasztották, amelyben 79 egészséges résztvevőnél végeztek TMS-t egyidejű fMRI-méréssel. Bár ebben a csoportban nem alkalmaztak személyre szabott stimulációs agyterületeket, a hippocampus TMS által kiváltott válaszainak erőssége mégis összefüggést mutatott a stimulációs pont és a hippocampus közötti funkcionális kapcsolódás mértékével. Minél erősebb volt ez a kapcsolódás, illetve minél közelebb esett a tényleges stimulációs hely a személyre szabottan optimálisnak tekintett ponthoz, annál kifejezettebb volt a hippocampusban mérhető aktivitás változása.
Jiang hangsúlyozta, hogy a hálózat alapú célzás pontosabb és hatékonyabb neuromodulációt tesz lehetővé, és akár az egyéni terápiás válaszok előrejelzésében is szerepet kaphat. A stimuláció személyre szabása így fontos lépést jelent a megbízhatóbb, neuronhálózatokra épülő kezelési módszerek felé.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Transcranial magnetic stimulation can target a deep brain region without surgery or medication
Irodalmi hivatkozás:
Zhuoran Li et al, Multimodal evidence for hippocampal engagement and modulation by functional connectivity-guided parietal TMS, Nature Communications (2026). DOI: 10.1038/s41467-026-70346-x
