Reni-cel sarlósejtes anémia terápiájában

A sarlósejtes betegség egy öröklődő vérképzőszervi rendellenesség, amelyben a vörösvértestek kóros, sarló alakot vesznek fel. A normál alakú sejtek könnyedén áramlanak az erekben, míg a sarló alakú sejtek elakadnak, szétesnek, és súlyos szövődményeket okoznak, többek között erős fájdalmat, máj- és szívkárosodást, valamint jelentősen csökkent élettartamot, amely gyakran csak a negyvenes évek közepéig tart. A gyógyszeres kezelés enyhítheti a tüneteket, de valódi gyógyulást jelenleg csak a vér- vagy csontvelő-transzplantáció kínál, amely azonban kockázatos, és többnyire testvérdonort igényel.

Egy új klinikai vizsgálat eredményei azonban ígéretes előrelépést jeleznek a betegség kezelésében. A multicentrikus RUBY vizsgálat keretében végzett kutatás időközi eredményeit a New England Journal of Medicine közölte: a 28 kezelt beteg közül 27-nél a terápia után nem jelentkeztek fájdalmas sarlósejtes krízisek, ami az orvosok által „funkcionális gyógyulásnak” nevezett állapotnak felel meg.

A vizsgálatban egy kísérleti, egyszeri génszerkesztésen alapuló sejtterápiát (renizgamglogene autogedtemcelnek; reni-cel) alkalmaztak. A kezelés során a betegek saját vérképző őssejtjeit módosítják úgy, hogy kijavítsák a sarlósejtes betegséget okozó genetikai eltérést. A terápia lényege, hogy növeli a magzati hemoglobin szintjét, amely megakadályozza a vörösvértestek kóros, sarló alakúvá válását, és javítja az összhemoglobin-értékeket, ezáltal csökkentve a betegség szövődményeit.

A cikk első szerzője, Rabi Hanna kiemelte, hogy a CRISPR/Cas12a génszerkesztési technológia egyik előnye a kilökődés hiánya, ami jelentősen megkülönbözteti a jelenleg alkalmazott csontvelő-transzplantációtól. Céljuk olyan funkcionális gyógyulás elérése volt, amely megelőzi a betegség hosszú távú szervkárosító hatásait, és az eddigi eredmények ennek megvalósulását támasztják alá.

A vizsgálatba bevont 28 beteg először őssejtgyűjtésen esett át, majd kemoterápiát kaptak a csontvelő kiürítésére, hogy helyet biztosítsanak a génszerkesztett sejtek számára. A módosított őssejteket ezt követően visszajuttatták a betegek szervezetébe.

Az eredmények szerint a legtöbb betegnél egy hónapon belül helyreállt az egészséges vérképzés, és hat hónap elteltével az átlagos hemoglobinszint 9,8 g/dl-ről 13,8 g/dl-re emelkedett, ami már közelít a normál populáció átlagos értékeihez. A magzati hemoglobin átlagos aránya 48,1 százalék volt, és ezek az értékek tartósan stabilnak bizonyultak.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Gene editing therapy shows success against severe sickle cell disease

CRISPR-Cas12a Gene Editing of HBG1 and HBG2 Promoters to Treat Sickle Cell Disease

Irodalmi hivatkozás:

CRISPR-Cas12a–mediated editing of HBG1 and HBG2 promoters to treat SCD, New England Journal of Medicine (2026). DOI: 10.1056/NEJMoa2415550