A hagyományos immunhisztokémiai módszerek valószínűleg alábecsülték a tau‑patológia mértékét.

Az új módszer nem a huntingtin gén teljes kikapcsolását végzi, hanem csak egy pontszerű módosítást végez.

A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Sjögren‑szindrómának legalább két immunológiailag elkülöníthető típusa létezik.

Az XL20 nevű hatóanyag az ALS-ben akkumulálódó TDP‑43 fehérje egyik szűk régiójának gátlásával fejti ki neuroprotektív hatását.

Az új osztályozás olyan átfogó szemléletet kínál, amely segít megérteni, hogyan kerülik el a daganatok az immunrendszer támadását.

Érett, zománcot termelő sejtek hozhatók létre humán őssejtekből, ami megteremti az alapot a jövőbeni biológiai alapú zománcregenerációs eljárásokhoz.

A klinikai vizsgálat célja a loratadin és a mometazon‑furoát együttes alkal­mazásának hatékonysági és biztonságossági vizsgálata volt a loratadin-monoterápiával összevetve, allergiás rhinitis esetében alkalmazva. A prospektív, 116 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredményei sze­rint a kombinált kezelés szignifikánsan hatékonyabbnak mutatkozott a loratadin-monoterápiához képest a nazális tünetek és a szerológiai mar­kerek tekintetében egyaránt, és a biztonságossági profil sem különbözött érdemben. Emellett az általános válaszadási arány jelentősen magasabb volt, mint a monoterápiás kontrollcsoport esetében.

A mikrobiom nem pusztán a női hormonok újrahasznosításában vesz részt, hanem aktív endokrin partnerként működik.

A fehérje az oszteoporózis vagy a csonttörések kezelésében hozhat áttörést.

Gyorsan kiürülő gyógyszer helyett a sejtek genetikai utasítást kapnak a terápiás fehérje termelésére.