hirdetés

A gének az öröklődésben alapvető szerepet játszó struktúrák, melyek az élő szervezetek örökítőanyagából, azaz DNS-ből (dezoxiribonukleinsavból) épülnek fel. A gének szabályozzák a szervezetet felépítő fehérjék képző­dését, egyszersmind felelősek azért, hogy a szülők genetikai állománya átörökítődjön utódaikba. Ezek a gének szabályozzák az egyének összes tulajdonságát, a hajszíntől a testmagasságon át a külső és belső egyedi jellegzetességekig.

A krónikus mieloid leukémia (CML) a vért és a csontvelőt is érintő malignus he­matológiai betegség. A kórkép lényege, hogy a csontvelő túlzott mennyiség­ben termel fehérvérsejteket, úgynevezett granulocitákat. Ezek a – blasztoknak is nevezett – sejtek a csontvelőt fokozatosan elfoglalva akadályozzák a vér­sejtek képződését. Ezen túlmenően a blasztok a csontvelőből a keringésbe kerülnek és azzal a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak.

A mielodiszpláziás szindróma (MDS) gyűjtőfogalom, olyan betegségeket ölel fel, melyek hátterében a vérsejtek nem megfelelő képződése vagy mű­ködése áll. Ennek oka a vérsejtek keletkezési helyeként szolgáló csontvelő funkciózavara.

A diabétesz potenciális komplikációja a diabéteszes vesebetegség. A nem megfelelően ellenőrzött vércukor a vese károsodásához vezet. Mivel a vese károsodását nem lehet visszafordítani, a betegség kialakulásának késlel­tetésére van szükség.

Minden szülő természetes vágya, hogy biztosítsa gyermeke egészségét, jóllé­tét és biztonságát. Minden felborulni látszik azonban, ha kiderül, hogy a gyer­mek beteg. Különösen nagy terhet ró a családtagok lelkére, de a mindennapi életre is, amikor az is világossá válik, hogy hosszabb távra kell berendezni a megváltozott életet, hiszen a gyermeknél krónikus betegséget diagnoszti­zálnak az orvosok, például cukorbetegséget, autoimmun kórképet, asztmát vagy tartós onkológiai utógondozást igénylő daganatos megbetegedést.

A székrekedés gyakori panasz, melyet rövidebb vagy hosszabb ideig, eny­hébb vagy súlyosabb formában szinte mindenki megtapasztalt már leg­alább néhány alkalommal életében. Idült székrekedésről akkor beszélünk, ha a szokásosnál ritkábban történik székürítés, a székürítés nehezített, kemény, darabos széklet ürül, esetleg a székleten vércsík jelenik meg. Egyé­nenként változó, milyen gyakoriságú, mennyiségű és állagú székletürítés tekinthető normálisnak, ám definíció szerint a heti háromnál kevesebb székletürítés tekinthető székrekedésnek, amikor is a bélsár kemény, száraz, nehezen, esetleg fájdalmasan ürül.

A cisztás fibrózis (CF) egy örökletes megbetegedés, mely elsősorban a tü­dőt és az emésztőtraktust érinti, de más szerveket is megbetegíthet. A CF tüneteit és szövődményeit alapvetően az okozza, hogy míg az egészséges szervezet által termelt nyák áttetsző, híg és síkos tapintatú, addig CF-ben sűrű, tapadós nyák termelődik, ami ahelyett, hogy síkosító és felületvédő anyagként viselkedne, elzárja a kivezetőcsövek nyílását. Ezzel leginkább a tüdő és a hasnyálmirigy, de emellett más szervek működését is károsítja.

Az orvosi nyelvben artrózisként jelölt betegséget szokás a köznyelvben ízü­leti kopásként emlegetni, holott jóval komplexebb állapotról van szó annál, mint hogy az ízületi porc elvékonyodik, majd teljesen eltűnik. Az artrózis az ízületet alkotó csontok és az ízületi porc komplex betegsége, melyben gyulladásos komponensek is részt vesznek. Nem véletlen, hogy az angol­szász orvosi szakirodalomban az artrózis elnevezés helyét egyre inkább átveszi az oszteoartritisz megjelölés annak kifejezésére, hogy a csontot és ízületet egyaránt érintő gyulladásos folyamatról van szó.

A magyarországi addiktológia szolgáltatásai egységes formában kereshetők terület és bekerülési költség és célcsoport szerint a VAVO adatbázisában. A projekt célja, hogy a függőséggel küzdő személyek lakóhelyük közelében megtalálják a számukra megfelelő szolgáltatást.

Amikor szívpanaszokkal orvoshoz fordul, orvosa – a fizikális vizsgálaton, a laboratóriumi teszteken és az elektrokardiológiai (EKG) vizsgálaton túl – nagy valószínűséggel valamilyen képalkotó vizsgálatot is kér a tünetek hátterének felderítésére. Erre ma már számos modern technológia áll ren­delkezésre, melyek segítségével a korábbinál gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban korrekt diagnózishoz lehet jutni.

Vas hiányában a vér nem láthatja el egyik fő feladatát, az oxigénszállítást, ezért a szervezet vasháztartásának zavara az idegrendszertől az izmokig minden szövet mûködésére kihat. A vashiányos vérszegénység felismeré­se nemcsak a vas pótlására figyelmeztetheti az orvost és betegét, hanem lappangó, de vérvesztéssel járó, súlyos betegségre is.

A fertőzéses (infektív) eredetű endokarditisz a szív belső felszínét borító belhártya (endokardium) gyulladása. A fertőzéses eredetű endokarditisz ritka, ám életveszélyes állapotot jelent, mely gyógyulás és túlélés esetén is élethosszig tartó következményeket hagyhat maga után. A betegség el­sősorban a bizonyos szíveltérésekkel vagy műbillentyűvel élő személyeket veszélyezteti. Az IE másik veszélye, hogy kialakulása esetén más szervek vagy szervrendszerek is megbetegedhetnek.

Az atópiás dermatitisz vagy ekcéma bőrszárazsággal, erős viszketéssel járó, gyakran fellángoló, idült bőrkiütés, amely sokszor már csecsemőkortól akár évtizedeken át komoly testi-lelki megterhelést jelent az érintetteknek. A bőrgyulladásnak ez a formája környezeti tényezők hatására jelentkezik az arra hajlamos – „atópiás alkatú” – gyermekeken és fiatalokon, de akár felnőttkorban is kialakulhat.

A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline