hirdetés

Egy amerikai tanulmány kapcsolatot mutatott ki a menopauza környékén jelentkező hőhullámok és az agy vaszkuláris érintettsége között.

Az 1. fázisú klinikai vizsgálat új adatai szerint egy új, plazmid DNS-alapú vakcina, fokozott immunválaszt idézett elő előrehaladott stádiumú ERBB2-pozitív emlőrákban szenvedőknél.

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a COVID-19-et elszenvedetteket a betegséget követő 6 hónapban jobban fenyegeti az epilepsziás roham kockázata, mint azokat, akik influenzások voltak.

A GlaxoSmithKline új vizsgálati hatóanyaga egy kis elemszámú fázis II. vizsgálatban jó eredményeket mutatott tuberkulózis kezelésében.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy a rákos és tünetmentes csontáttétekben szenvedő betegek profilaktikus sugárkezelése a csontrendszeri problémák nemcsak csökkentése mellett túlélést is javítja. 

Az FDA 2022 november 22-én közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a dialízissel kezelt, és denosumabot szedő betegekben fennállhat a hipokalcémia veszélye.

 

 

A hematológus szakorvosok munká­jának döntő részét a lymphoid és a myeloid rendszer betegségeinek gyó­gyításával való foglalatosság teszi ki. E te­vékenység az elmúlt két évtized terápiás vívmányainak köszönhetően sokkal ered­ményesebbé vált, ennek megfelelően ma már számos hematológiai betegségben a morbiditás és mortalitás fő tényezője nem a (komplett remisszióban lévő, kontrollált) hematológiai alapbetegség, hanem a kar­diovaszkuláris és a másodlagos daganatos megbetegedések. Ennek megfelelően ma már az orvoslás valamennyi szakágában felbukkanhatnak ezek a hematológiai be­tegek, „különlegességük” folytán gyakran terápiás nehézséget jelentenek. Jelen szim­póziumunknak is az a célja, hogy minden érdeklődőnek tájékozódó bepillantást nyújtson a terület fejlődésébe, az új gyógy­szerek és terápiás eljárások sajátosságai­ba, mellékhatásprofiljukba. 

A myeloma multiplex leggyakoribb manifesztációi közé tartoznak a vázrend­szert érintő események. A kezelési lehetőségek bővülése ellenére a vázrend­szeri események továbbra is életminőség-romláshoz és alapvetően fokozott morbiditáshoz és mortalitáshoz vezetnek. Az utóbbi évtized kutatásainak eredményeképp jobban megismertük a csontrendszert érintő folyamatok biológiáját és ezen ismeretek alapján a terápiás lehetőségeink is bővültek.

A myeloma multiplex egy főként időseket érintő indolens limfoproliferatív kórkép, melynek legfontosabb szövődménye a csontvelő-elégtelenség, illetve a csont- és veseérintettség. A diagnosztikában a hagyományos el­járások mellett a legkorszerűbb laboratóriumi és képalkotó eljárásokat is igénybe vesszük. A kezelés alapját ma már döntően nem a hagyományos citosztatikumok, hanem a korszerűinnovatív terápiák, a proteaszóma-gátlók, immunmoduláns szerek és monoklonális antitestek jelentik.

A lymphoma a malignus tumoros megbetegedések csoportjába tartozó kórkép, melynek több mint 90 altípusát ismerjük. Hagyományosan két nagy alcsoportját különítjük el, a Hodgkin- és a non-Hodgkin lymphomákat. A Lugano-klasszifikáció mind a tüneteket, mind pedig a PET-CT alapján megítélt betegségkiterjedést is figyelembe veszi a lymphoma klasszifiká­cióhoz, mely elengedhetetlen a megfelelő terápiás séma kiválasztásához. A terápiás sikert követő hazabocsátás után a beteget az ismert nemzetközi irányelvek szerint rendszeres ellenőrzővizsgálatoknak és az életkor alapján indokolt szűrővizsgálatoknak kell alávetni, ez alapvetően fontos az esetle­ges relapszus jeleinek időben való felismeréséhez is.

 

 

hirdetés

A hosszú hatású bronchodilatátor szerek képezik a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének alapját, melynek hatására javul a tüdőfunkció, enyhülnek a tünetek és növekszik a terhelési kapacitás. A betegek egy részénél azonban visszatérő exacerbációs epizódok jelentkeznek, ilyen esetekben inhalációs kortikoszteroidok adása válhat szükségessé.

A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élel­miszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensú­lyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennye­ződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetsé­ges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.

A modern várandósgondozás már a fogantatás előtt megkezdődik. Az utóbbi évtizedben kiemelt figyelem irányult a magzati programozás (fetal-programming) fontosságára. A fogantatástól az embriót ért minden hatás, beleértve az embrionális-placentális mikrokörnyezetet, illetve a hüvelyi, bélrendszeri és uteroplacentális mikrobiomot, befolyásolja a születen­dő magzat későbbi egészségét. Az irodalom áttekintése során azonban a mikrobiom a magzati programozással és későbbi egyedfejlődéssel kap­csolatos jótékony hatásaira is fény derült. A családalapítást tervező nők táplálkozásának optimális összeállítása is új megvilágítást nyert.

A kardiális troponinok szívizom-specifikusságuk miatt kiváló szenzitivi­tásúak myocardialis sérülésekben és akut myocardialis infarktusban, de emelkedett szintjük önmagában nem bizonyítja a kórképet. A fiziológiás koncentrációt demográfiai és egyéb körülmények (napszak, erős fizikai terhelés) befolyásolják, egyes betegségek is emelik. Célunk volt, hogy ös­szefoglaljuk mindazon körülményeket, amikor emelkedett szintek mér­hetők akkor is, ha akut coronaria-szindróma nem áll fenn. Kiemeljük a két troponin-izoforma (I és T) közötti eltéréseket a klinikai használhatóságuk és az analitikai adottságuk szempontjából, saját mérési tapasztalatainkat is bemutatva.

A COPD és az asztma alkalmazott béta2-agonisták biztonságosságát elemző eddigi vizsgálatok nem hoztak egybehangzó eredményeket. Továbbra sem tisztázott például, hogy a béta2-agonista alapú gyógyszeres kezelés megindítása a kardiovaszkuláris események eltérő kockázatával társul-e. Jelen vizsgálatban erre a kérdésre keresték a választ a szerzők.

Egyre több kutatás igazolja az összefüggést a krónikus obstruktív tüdőbetegség, illetve a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás között. Jelent tanulmány szerzői a COPD-hez társuló kardiovaszkuláris kockázatot hasonlították össze COPD-ben nem szenvedő dohányos és nem dohányzó kontroll személyekével. Azt találták, hogy COPD kapcsán a mérések és számítások nagyobb kardiovaszkuláris rizikót jeleznek.

 

 

Az inzulin első emberi felhasználásának 100 éves évfordulójára emlékezik ez a cikk. Száz évvel ezelőtt, az akkor kamasz Leonard Thompson volt az első 1-es típusú diabeteses beteg, akit sikeresen kezeltek inzulinnal és ezzel megmentették az akkoriban biztosan halálos ítéletnek számító betegségtől.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyos formáinak kezelésére elfogadott a tripla terápia. Bár az inhalációs kortikoszteroidok alkalmazása ilyen esetekben terápiás haszonnal jár, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy biztonsággal megvonható-e a kortikoszteroid anélkül, hogy ez veszélyeztetné a beteg állapotát. A németországi vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy a tripla kombináció duális terápiára váltása az esetek túlnyomó többségében nem jár állapotromlással, és az exacerbációk, az egészséggel kapcsolatos életminőség és általánosságban a betegségkontroll szempontjából is előnyös lehet.

A mielodiszpláziás szindróma (MDS) gyűjtőfogalom, olyan betegségeket ölel fel, melyek hátterében a vérsejtek nem megfelelő képződése vagy mű­ködése áll. Ennek oka a vérsejtek keletkezési helyeként szolgáló csontvelő funkciózavara.

A diabétesz potenciális komplikációja a diabéteszes vesebetegség. A nem megfelelően ellenőrzött vércukor a vese károsodásához vezet. Mivel a vese károsodását nem lehet visszafordítani, a betegség kialakulásának késlel­tetésére van szükség.

Minden szülő természetes vágya, hogy biztosítsa gyermeke egészségét, jóllé­tét és biztonságát. Minden felborulni látszik azonban, ha kiderül, hogy a gyer­mek beteg. Különösen nagy terhet ró a családtagok lelkére, de a mindennapi életre is, amikor az is világossá válik, hogy hosszabb távra kell berendezni a megváltozott életet, hiszen a gyermeknél krónikus betegséget diagnoszti­zálnak az orvosok, például cukorbetegséget, autoimmun kórképet, asztmát vagy tartós onkológiai utógondozást igénylő daganatos megbetegedést.

A szakorvosi és kórházi ellátás korlátozott hozzáférhetősége új feladatokat rótt a háziorvosokra és gyors alkalmazkodást igényelt. A betegellátás pandémia alatti változása azonban számos olyan változást hozott, amelynek fenntartása megfontolásra érdemes a járvány elmúltával is.

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2022. november 28-án küldjük ki.

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

hirdetés
Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz