hirdetés
hirdetés
hirdetés

Egy nagy esetszámú megfigyeléses vizsgálat adatai szerint a sztatinok, a kalcium-csatorna gátlók és a metformin egyaránt szerepet játszhatnak a súlyos mentális betegségek kezelésében.

Úgy tűnik, hogy a zsírsavak blokkolása lassítja a prosztatarák progresszióját, így a zsírsavbevitel új ígéretes célpontja lehet a betegség terápiájának.

Psoriasisban immunszppresszív szerek adásával javítható az erek állapota, melynek azért van különös jelentősége, mivel a betegséget kísérő gyulladás kardiovaszkuláris kockázatot is hordoz magában.

További cikkek

Egyre több kórállapot esetében merül fel, hogy kialakulásában szerepet játszhatnak a bélbaktériumok. Egy most közzétett vizsgálat szerint demenciában szenvedő betegek bélflórájának összetétele különbözhet a nem demensekétől.

A régóta vallott nézet és orvosi ajánlások ellenére a reggeli étkezés, vagy annak elhagyása egyáltalán nem játszik jelentős szerepet a fogyásban.

Betegség esetén működésbe lép egy speciális gén, ami nemcsak az alvás mennyiségét növeli, de segíti a kórokozók elleni immunvédekezést is. A felfedezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórházi ápolás során tipikus alvásdepriváció akadályozza a gyógyulást.

Az FDA felnőtt betegek aurás és nem aurás migrénjének kezelésére javallott nazális sprayt engedélyezett (Tosymra, szumatriptán).

Egy új, randomizált klinikai vizsgálat szerint a szisztémásan adott hidrokortizon nem csökkenti a bronchopulmonális dysplasiát a mesterségesen lélegeztetett koraszülötteknél.

Az FDA 6-17 év közötti gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitásának (ADHD) kezelésére javallott készítményt engedélyezett (Evekeo ODT, amfetamin-szulfát).

Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

Két most megjelent vizsgálat is azt igazolja, hogy influenza, illetve influenzaszerű megbetegedések kapcsán nagyobb eséllyel kell számítani stroke előfordulására.

Egy most közzétett tanulmány szerzői felvetik, hogy az ultraibolya fénnyel működő dezinfekciós technikák segítségével akár 97,7%-kal csökkenthető a patogének száma a műtőhelyiségekben.
hirdetés

Az Orvostovábbképző Szemle aktuális számát nagyrészt pulmonológiai témáknak szenteli. Nem véletlen ez, ha elgondoljuk, hogy a WHO prognózisa szerint a globális mortalitásban élen járó tíz legfontosabb betegség közül négy légzőszervi megbetegedés. A COPD ha­marosan a harmadik haláloki tényezővé válik a kardiovaszkuláris és a daganatos kórképek mögött, s alig maradnak el tőle az alsó légúti gyulladásos kórképek, a tü­dőrák és a tuberkulózis. Ez is igazolja azt, hogy a szerkesztők jó érzékkel választották ki a közleményeket és kommentárokat. Az idült obstruktív légúti betegségek, az aszt­ma és a COPD mellett olvasható írás a tbc-ről és a még ma is nagy halálozással járó akut respiratórikus distressz szindrómáról (ARDS).

Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

Az új irányelvek ötlépcsős terápiás modellt ajánlanak. Az inhalációs kortikoszteroid a bázisterápia, ezt hosszú hatástartamú inhalációs hörgőtá­gítókkal lehet kiegészíteni. Maximális terápia mellett sem kielégítő asztma-kontroll esetén a biológiai szereket előnyben kell részesíteni a prednizolon tartós adásával szemben. 

Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 
hirdetés

A vénás thromboembolia morbiditása és mortalitása jelentős, számítanunk kell ismétlődésére is. A tromboprofilaxis, illetve a kezelés megválasztásában nagy jelentősége van a thrombosis-hajlam ismeretének. A thrombophilia vizsgála­tának mindig egyénre szabottan kell történnie, hozzátartozhat az örökletes és szerzett véralvadási eltérések laboratóriumi vizsgálata is. Nincs egységes ajánlás arra vonatkozóan, hogy mikor, kiknél és milyen céllal történjenek meg ezek a vizsgálatok. Hogy felesleges elvégzésük, elmulasztásuk vagy téves ér­telmezésük kiküszöbölhető legyen, indokolt, hogy a thrombophilia-szűrés centrumokban történjék. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb thrombophilia-vizsgálatokat, azok indikációit és a belőlük nyerhető információkat.

A kolorektális rák szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az egyé­ni vagy családi kórtörténetben szereplő előrehaladott adenómák vagy kolorektális rákok, a személyes anamnézisben szereplő gyulladásos bél­betegség és a genetikai polipózis szindrómák. Általánosságban ilyen ese­tekben gyakoribb vagy koraibb szűrés szükséges, mint átlagos kockázat esetén. Első fokú rokon kolorektális rákja esetén legkésőbb 40 éves korban, colitis ulcerosa vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség eseteiben a tünetek jelentkezése után 8−10 évvel, Peutz−Jeghers-szindrómában már 8 éves korban, szesszilis fogazott adenomatózus polipózisban pedig a kórismézést követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést.

A hematológiai kórképek diagnosztikájának két alapvető módszere a vér alakos elemeinek morfológiai vizsgálata és az áramlási citometriával vég­zett immunfenotipizálás. Utóbbi az 1980-as években vált a rutineljárások részévé, azóta egyre szélesebb körben alkalmazzák. A cikk összefoglalja az áramlási citometria indikációit és alkalmazásának korlátait.

A British Medical Journalszerkesztői engedélyezték egy tanulmány meg­jelenését, amely felvetette, hogy a hosszú távon alkalmazott ACE-gátló-kezelés az angiotenzinreceptor-blokkolókkal (ARB) összevetve növelheti a tüdőrák gyakoriságát.

Kardiológia

Az utóbbi években számos tanulmány jelent meg a több adatbázis össze­vonásával létrehozott SWEDEHEART regiszter adatainak értékelése alap­ján. Legutóbb az akut szívizominfarktust követően ticagrelorral, illetve clopidogrellel kiegészített trombocitagátlás eredményeiről publikáltak tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai, a következőkben ezt foglaljuk össze.

Kardiológia

A nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban az utóbbi években nagy remé­nyeket keltő trombocitaaggregáció-gátló ticagrelor nem bizonyult szigni­fikánsan jobbnak az agyi iszkémiás eseményt követő súlyos vaszkuláris történések 90 napon belüli megelőzésében, mint az ilyen indikációban általánosan használt acetil-szalicilsav.

A dohányzás nem fejt ki kedvező hatást a stroke kimenetelére IVT után, és a bemutatott adatok ellentmondanak a dohányzási paradoxon hipotézisének stroke eseteiben. A dohányosok kedvező stroke-kimenetele jórészt a fiata­labb életkorral és a kiindulási jellemzők más különbségeivel magyarázható.

Onkológia

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban gyakori az EGFR T790M mutá­ció, ezért ígéretesek lehetnek azok a gyógyszerek, melyek specifikusan ezt a molekuláris eltérést célozzák meg. Ilyen, erősen potens és bizton­ságos szer az osimertinib, melyet a korai terápiában, illetve észszerű gyógyszerkombinációk részeként alkalmazva legyőzhető lehet a moleku­láris hátterű rezisztencia.

Lung Cancer: Targets and Therapy, 2017. október

 

Onkológia

A III. fázisú OAK tanulmányban előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban hasonlították össze a PD-L1-gátló atezolizumab és a docetaxel klinikai ha­tásosságát. Az atezolizumab szignifikánsan jobb túlélést biztosított. A vizs­gálat kivételesnek számító további eredménye a több mint 2 éves követési idő, valamint az atezolizumab PD-L1-negatív esetekben igazolt hatása.

European Journal of Cancer, 2019. január

A világban mindenhol egyre nő az antibiotikummal szemben ellenálló (re­zisztens) baktériumok száma, és még nagyobb terápiás dilemmát jelente­nek a többfajta antibiotikumnak is ellenálló, ún. multirezisztens baktérium­törzsek. Egyes előrejelzések szerint már nagyon hamar, nagyon sok esetben tehetetlen lesz az orvostudomány e rezisztens kórokozókkal szemben. Mit tehetnek a betegek ellenük?

Ez a gyakori, idült légúti betegség több millió embert érint világszerte. Jól beállított kezeléssel az asztma tünetei általában jól kézben tarthatók, a beteg normális életet élhet, de az előírt gyógyszereket panaszmentes állapotban is az előírás szerint használnia, illetve szednie kell.

Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.
EKG-fiziológia dióhéjban
hirdetés

Kreditpontos kvíz

Az atezolizumab- vs. docetaxelkezelések eredményeinek összehasonlító vizsgálata előzőleg kezelt nem kissejtes tüdőrák esetén (OAK): fázis 3-as nyílt, multicentrikus randomizált vizsgálat.

Kreditpontos kvíz

Az igen szelektív, nyugtató mellékhatással nem rendelkező antihisztamin, a bilasztin, melyet gépjárművezetők és pilóták számára is használhatónak tartanak, a járművezetési képességekre még extrém körülmények között sincs negatív hatással.

European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 2018. március

hirdetés
>további ajánlatok
Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2019. február 25-én küldjük ki.

 

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz