A 2-es típusú cukorbetegség terápiájában az elmúlt években bevezetett új gyógyszercsoport, a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2-) gátlók szemléletbeli változást hoztak a betegek kezelésében és jelentősen gazda­gították az ismereteket a vesének a glükóz homeosztázisában betöltött sze­repéről. A szelektív SGLT2-gátlók a vese tubulusaiban a glükózreabszorpció gátlásával csökkentik a plazma glükózszintjét, a glükotoxicitást, az en­dogén glükóztermelést, az inzulinrezisztenciát. Hatásukból következően testtömegcsökkenést okoznak. Fokozzák a diurézist, mérséklik a vérnyo­mást, nem stimulálják az inzulinszekréciót, béta-sejt-védő hatásuk van, érdemi mellékhatás nélkül.

Az 1-es típusú diabetes mellitus krónikus autoimmun betegség, amely immuno­lógiai és metabolikus tesztekkel már tünetmentes állapotban is diagnosztizálható. A tünetmentes stádiumban történő korai diagnózis hiperglikémia talaján fellépő súlyos anyagcsere-kisiklásokat akadályozhat meg. 

A 2-es típusú diabetes mellitus heterogén betegség, sikeres megelőzéséhez fontos megértenünk a hátterében álló különféle patomechanizmusokat. 

Az Orvostovábbképző Szemle novemberi számának diabéteszről szóló közleményei a bennük tárgyalt állapo­tok kialakulásának öröklött és szerzett okait, korai stádiumainak jellegzetességeit írják le. Az egymást követő stá­diumok részletes jellemzésének célja az, hogy a betegségeket korai stádium­ban felismerjük, és ha lehet, időben in­dítsuk el a preventív beavatkozásokat. Így a betegségek kialakulása az ese­tek egy részében megakadályozható, vagy legalább hosszú évekkel késlel­tethető.