A hisztamin-1-receptoron antagonistaként ható első generációs H1-antihisztaminok alkalmazása csecsemőknél és kisgyermekeknél kiemelt odafigyelést igényel, ugyanis ezek a hatóanyagok megzavarhatják az antikonvulzív centrális hisztaminerg rendszert.

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

Elégtelen glükózlebontás során a citrátkör intermedier anyagai lecsök­kennek, ezért a zsírsavlebontás megakad, és acetecetsav, béta-oxivajsav képződik, megindul az acetonosodás. A vér béta-oxivajsav-szintjének mé­résére alkalmas új ketontest-meghatározó módszer segítségével már az acetonképződés első lépése során lehetőség van a veszély, a ketoacidózis felismerésére és otthoni megelőző kezelésére.

Az erélyes kombinációs terápia jelentős javulást eredményez a pulmonális artériás hypertonia túlélésében, bár továbbra is súlyos betegséggel állunk szemben.