A Covid–19 okozta többlethalálozás alakulása hazánkban és Európában

 A Covid–19 vírus okozta világjárvány hazánkat 2020. március elején érte el, és a járvány kezelésének minősége, il­letve a fertőzésben elhunytak számának nemzetközi összehasonlítása a hazai köz­beszéd – elsősorban a napi sajtó szintjén zajló – egyik leggyakoribb, időnként fel-fellángoló témájává vált.

A Covid–19-fertőzésben elhunytak faj­lagos száma nemcsak Magyarországon, de a többi volt szocialista államban is a legma­gasabb értéket mutató országok között volt.

A 2025. január 21-i adatok alapján a vi­lágon az egymillió lakosra eső Covid–19- halálesetek száma a legmagasabb Peru­ban volt (6601 haláleset), majd csökkenő sorrendben Bulgária (5680), Észak-Mace­dónia (5428), Bosznia-Hercegovina (5118), Magyarország (5071), Horvátország (4806), Szlovénia (4586), Montenegro (4317), Cseh­ország (4101), Moldova (4040), Lettország (3973), Szlovákia (3885), Görögország (3831), San Marino (3693), Románia (3597), az Egyesült Államok (3548), Litvánia (3503), UK (3404), Olaszország (3344), Lengyelor­szág (3151), Belgium (2949) következik. Lát­ható, hogy Európában a 10 legmagasabb halálozást jelentő országok mindegyike, míg a legmagasabb 15 mortalitást közlők közül 13 ún. posztszocialista ország volt. A nyugat- és észak-európai országokban jóval alacsonyabb értékeket közöltek (pl. Németország: 2080, Finnország: 2058, Dá­nia: 1696). A Covid–19-halálozás Bulgáriá­ban 3,5-szer, hazánkban 2,9-szer, Horvátor­szágban 2,8-szer, Csehországban 2,4-szer magasabb, mint Dániában, ahonnan az EU-ból a legalacsonyabb halálozást jelen­tették. Az Európai Unió országainak átla­ga 2826 haláleset egymillió lakosra, ennél a hazai Covid–19-halálozás 1,8-szer több.¹

Vizsgálatok igazolták, hogy a volt szocialista országokban egységesen észlelhe­tő igen magas halálozási arányt elsősorban nem maga a Covid–19-fertőzés, hanem ezen országok lakosságának eleve rosszabb, esékenyebb egészségi (és szociális) alapál­lapota magyarázza, amelyet a legjobban az jelez, hogy a születéskor várható átlagos élettartam ezen országok mindegyikében rövidebb, mint a „fejlett” nyugat- és észak-európai országokban.2-6 Jól ismert az is, hogy a pandémia előtti időszakban Európában mindig is ezen országokban (az EU-tagok közül pedig Bulgáriában és Magyarorszá­gon) volt a legmagasabb az összhalálozás és az egyik legrövidebb a várható élettartam.^2,4-7 Másként szólva: ugyanolyan hatékony véde­kezés mellett abban az országban fognak többen meghalni, ahol a lakosság általános egészségügyi alapállapota rosszabb.

A COVID–19-JÁRVÁNY OKOZTA MORTALITÁS LEGJOBB MUTATÓJA A PANDÉMIA IDEJÉN ÉSZLELT TÖBBLETHALÁLOZÁS

Mivel a volt szocialista országok mindegyi­kében észlelt relatíve magas Covid–19- halálozás nagymértékben ezen országok lakóinak eleve rosszabb, esékenyebb egészségügyi állapotával függ össze, ezért a kizárólag a Covid–19-pandémia rovásá­ra írható halálozások meghatározásához a számokat függetleníteni kell a kiindulási – országonként jelentősen eltérő – egész­ségi alapállapottól, illetve az ebből fakadó halálozástól. A biostatisztika hazai és nem­zetközi vezető szakértői úgy tartják, hogy (más járványokhoz hasonlóan) a Covid–19- pandémia idején észlelt többlethalálozások száma megbízhatóbb mutatója a Covid–19- fertőzésben elhunytak számának, mint az eltérő egészségi állapotú országokból ese­tenként különböző szempontok alapján jelentett Covid–19-halálesetek száma.^4,8 A járvány okozta többlethalálozás tehát azt mondja meg, mennyivel többen haltak meg a Covid–19 időszakában annál, mint ahány haláleset a járvány nélkül várható lett volna.

Az Európai Unió országai és Norvégia, valamint az Egyesült Királyság 2020 és 2023 közötti adatait elemző, az egyik legnagyobb tekintélyű orvosi szaklap, a Lancet hasáb­jain megjelent közlemény szerint az adott időszakban a Covid–19-pandémia rovására írható többlethalálozás Magyarországon 8,4% volt, amely a 29 vizsgált ország közül a 18. legjobb. Ez az arány a miénknél 11 or­szágban (köztük 8 volt szocialista országban) magasabb, és 17 országban alacsonyabb. A vizsgált 29 ország átlaga a hazai 8,4%- kal megegyezően 8,0% volt, ami nemhogy nem rossz, de egyenesen jónak mondható, és a volt szocialista országok közül a legala­csonyabb, tehát a legjobb. Nem meglepő módon a többlethalálozás mértéke a kelet-európai régióban volt a legmagasabb, 13,2%, ez a szám az észak-, dél- és nyugat-európai országokban 7,0%, 7,8% és 6,3% volt.⁴

A COVID–19-JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS HAZAI KÖZPONTI HATÓSÁGI-JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK HATÁSA

Egy ország vagy régió Covid–19-halálozásának alakulását a népesség általános egészségi-szociális állapotán kívül az is meghatározza, hogy a lakosság hány szá­zaléka fertőződött meg a Covid–19 vírus­sal. Ez az arány döntően a mindenkire és mindenhol kötelező központi hatósági-jár­ványügyi intézkedésektől (bezárások, idő­sávos vásárlás, maszkviselés, távolságtar­tás, kézfertőtlenítés stb.) és a későbbiekben mindenki számára elérhető vakcináció gya­koriságától függ, és természetesen attól, hogy a járvány kezdete után milyen hamar vezették be ezeket az intézkedéseket.

Érthető, hogy a felsorolt intézkedések csak a lakossági megfertőződöttségi arányt képesek csökkenteni, a fertőzöttek további sorsára nincs befolyásuk. A 27 európai uni­ós ország közül a 2023. január 13-án rögzí­tett adatok szerint hazánkban a Covid–19 vírussal igazoltan megfertőződöttek aránya (függetlenül attól, hogy megbetegedettek, meggyógyultak vagy meghaltak) 22,4%, ami az EU-ban a negyedik legjobb arány – a globális adatokat tekintve a legmagasabb Ausztriában (64,4%), míg a legalacsonyabb Lengyelországban (16,8%) volt.⁹ A központi hatósági-járványügyi intézkedéseknek kö­szönhetően tehát hazánk Covid–19 vírussal való „átfertőzöttsége” Európában a legjob­bak (legalacsonyabbak) között van.

Mivel ezek a mindenki számára kötele­ző központi hatósági-járványügyi intézke­dések és a vakcináció értelemszerűen egy­formán voltak érvényesek, illetve elérhetők az egész országban, mégis a legmagasabb és legalacsonyabb mortalitású megyék kö­zött kétszeres volt a különbség, és a magas Covid–19-halálozás az ország keleti (gaz­daságilag kevésbé fejlett) megyéire volt jellemző.³ Mindebből következik, hogy az egyes megyék eltérő mortalitása nem függ össze, illetve nem befolyásolható a közpon­ti járványügyi intézkedésekkel, mivel ezek­nek csak a fertőzés terjedésére van hatásuk.

A Covid–19 vírussal való megfertőző­dés, megbetegedés és elhalálozás csökken­tésében jelentős fordulatot hozott, hogy a vakcináció Európában az elsők között, 2021 januárjától mindenki számára elérhe­tővé vált. A 2023. január 17-én rögzített ada­tok szerint a hazai felnőtt lakosság 71,5%-a élt a Covid–19-védőoltás lehetőségével. Ez az arány az Európai Unió 27 országának rangsorában a 21. helyet jelenti, első helyen Írország (96,3%), utolsó helyen Bulgária (35,8%) állt. A 27 ország közül a legmagasabb vakcinációs rátával rendelkező első 15 kivétel nélkül „fejlett nyugati” ország, és a legutolsó 12-ből 11 volt szocialista ország.¹⁰ A magyar­országi, viszonylag alacsony oltottsági arány is arra utal, hogy a hazai lakosság egészség­tudatos magatartása sajnos messze van az optimálistól, van még mit tenni e téren.

Mint láthattuk, a Covid–19-járvány idő­szakában hazánkban bekövetkezett halálo­zások oka nagyrészt nem a járvány elégtelen központi, hatósági-járványügyi, illetve orvosi kezelése, hanem a hazai lakosság tradicioná­lisan rossz egészségi állapota. Ugyanakkor a Covid–19-halálozást a legmegbízhatóbban mutató többlethalálozás a járvány végén Ma­gyarországon 8,4% volt, ez majdnem ponto­san megegyezik az Európai Unió országainak átlagával (8,0%), és a volt szocialista országok között a legalacsonyabb értéket képviseli.4 A védekezés sikerében fontos szerepet ját­szottak az idejekorán bevezetett központi hatósági-járványügyi intézkedések, illetve a későbbiek során a vakcináció.

Levelezési cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Prof. Dr. Rihmer Zoltán: Széchenyi-díjas c. egyetemi tanár, az MTA doktora, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és Nyírő Gyula Országos Pszi­chiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest

Irodalom:

1. COVID-19 pandemic death rates by country – Wiki­wand, https://www.wikiwand.com/en/articles/COVID-19_ pandemic_death_rates_by_country

2. Rihmer Z. Európában a Covid–19 halálozási rátája az egykori vasfüggöny mögötti országokban a legmagasabb. Lege Artis Medicinae 2021;31:609-612

3. Lutz Zs, Urbán E, Bozsonyi K, et al. Age-specific regional characteristics of COVID–19 mortality in 2021. [A Covid–19-ha­landóság életkor-specifikus regionális jellemzői 2021-ben.] Orv Hetil 2023;164:643–6504)

4. Pizzato et al. Impact of COVID-19 on total excess mortal­ity and geographic disparities in Europe, 2020–2023: a spa­tio-temporal analysis. The Lancet Regional Health Europe 2024;44:100996, https://www.thelancet.com/action/showPdf ?pii=S2666-7762%2824%2900163-7

5. https://24.hu/kulfold/2021/05/14/koronavirus-halalozas-magyarorszag-visegradi-negyek-europa/

6. Hajdu T, Krekó J, Tóth Cs G. Inequalities in regional excess mortality and life expectancy in the COVID-19 pandemic in Eu­rope. Scientific Reports 2024;14:3835, https://doi.org/10.1038/ s41598-024-54366-5

7. Rihmer Z. Mik lehetnek a hazai Covid–19-mortalitás lehet­séges összetevői? Orvostovábbképző Szemle 2022;29:65-68

8. Kenessey I, et al. A koronavírussal összefüggő halálozás vizsgá­lata Magyarországon és a Visegrádi Együttműködés országaiban 2020–2021-ben. Magy Belorv Arch 2022;75:1-12

9. Incidence of coronavirus (COVID-19) cases in Europe as of January 13, 2023, by country. Statista, https://www. statista.com/statistics/1110187/coronavirus-incidence-europe-by-country/

10. Full COVID-19 vaccination uptake in Europe 2023. Statista, https://www.statista.com/statistics/1218676/full-covid-19- vaccination-uptake-in-europe/