hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az elmúlt évtizedben számos megválaszolatlan kérdés került felszínre a vényadatok kezelése terén, leginkább az elektronikus adatkezelés és adatmegőrzés miatt. Az írás a magyar vényadatkezelés adatvédelmi kérdéseit kívánja áttekinteni, összevetve a hazai adatvédelmet a külföldi gyakorlattal. Szerzőnk úgy látja, Magyarországon egyelőre sem az egészségügyi ellátás, sem az adatkezelés emberi jogi alapjait nem sikerült lefektetni.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2016. november 14–15-én tartotta azt a workshopot, melynek keretében a big data felhasználási lehetőségeit tárgyalták a gyógyszerfejlesztés és gyógyszeripari szabályozás területén. A rendezvényt megnyitó Guido Rasi professzor, az EMA főigazgatója ki­emelte, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz ezeknek az adatgyűjtési és ismeretbővítési eszköztáraknak az alkalmazása. Használatuk, hozzá­férhetőségük és a kinyert eredmények viszont számos kérdést vetnek fel, ezeket a résztvevők négy szekcióban tárgyalták, majd panelbeszélgetésben foglalták össze. Következzenek a szekciók sarkalatos pontjai és a workshop legfontosabb megállapításai!

A szerző a hazai egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jén bevezetett reformja utáni negyed évszázad eredményeit ismerteti a tudásmegosz­tás szempontjából. Egyértelműen bizonyítható, hogy a praxisok önállóvá válásával az egészségügyi alapellátás megítélése kedvezővé vált, a csa­ládorvosok tekintélye megnőtt. Ennek megerősítésére szolgált a 25 évvel ezelőtt indult, győri kezdeményezésű Alapellátási Szabadegyetem, mely folyamatosan és rendszeresen megtartott akkreditált szakmai továbbkép­zései révén a tudásmegosztás országos modelljévé vált.

hirdetés

Ha influenzaszerű megbetegedésekről, esetleg járványokról, világjárvá­nyokról esik szó, az emberek jelentős többsége az influenza A vírusokra gondol. Az igaz, hogy az eddigi pándémiák kizárólag az A vírusokhoz köt­hetők, azonban az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy az influenza B törzsek – melyek az 1980-as évek közepétől váltak szét két filogenetikai vonalra, a Yamagatára és a Victoriára – szintén hordozzák magukban a po­tenciált, hogy komoly járványokat okozzanak.

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

Az egészségügyi információ széles körű online hozzáférhetőségének szá­mos pozitív hatása érezhető az orvosi ellátásban, ehhez azonban egyenet­len szakmai színvonal, gyakran rossz értelmezhetőség vagy üzleti befolyá­soltság társul. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítása orvosok, szakmai szervezetek közreműködését is igénylő feladat.

A cross overangol kifejezés, szó szerinti fordítása: átkel, átmegy. A fikcióban, a történetek elmesélésében a crossover az ún. keresztezési pont, amikor a regények, filmek szereplői kölcsönhatásba kerülnek egymással. A zené­ben pedig a többféle stílust, műfajt ötvöző muzsikát illetik ezzel a névvel. Számomra a gyógyszerelési hiba is keresztezési pont: a betegbiztonság és a gyógyszerbiztonság, azaz a farmakovigilancia találkozása.

Nemzetközi összehasonlító kutatássorozat hazai állomásának tekinthető kutatás eredményei szerint Magyarországon a lakosság egészségértése tendenciájában hasonlít az Európában másutt tapasztaltakhoz, de mértéke valamelyest alacsonyabb, mint a legtöbb vizsgált uniós országban. 

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelőzést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat ötödik, befejező részében arra a kérdésre keresünk választ, hogy jól meghatározott klinikai okok, vagy esetleg egyéb tényezők állnak-e a magyar lakosság étrenden felüli vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitelének hátterében.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelőzést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat negyedik része azt vizsgálja, hogyan lehet összeegyeztetni az étrend-kiegészítők szedését a gyógyszeres kezelésekkel.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

books.medicalonline