hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hónapokkal ezelőtt megint hír lett a laikus médiában a meningokokkusz meningitisz okozta tragikus gyermekhalál. Ekkor hasított belém, hogy évekkel ezelőtt én is elkezdtem beoltatni a két gyermekemet, de melyik szerotípus ellen is? És emlékszem, hogy ismétlőoltásra is szükség van, de mikor? Elkéstem vele!? Egy szempillantás múlva rádöbbentem arra is, hogy a kullancsenkefalitisz elleni védőoltás emlékeztetőjét is elfelejtettem be­adatni nekik. A felelősebb gondoskodáshoz elegendő lenne egy telefonon futó alkalmazás telepítése. Erről szól az áprilisi mobile-health közlemény.

Egyre többen lépnek ki lakásukból testükön vagy karjukon olyan, okostelefonnal összekötött bioszenzorral, amely számolja lépéseiket, ér­zékeli szívverésüket vagy segíti fittségüket. Az ilyen okoseszközök „okos” jelzője azonban ma még kissé megtévesztő, mert a legtöbbször képzetlen felhasználó nem tudja, mit kezdjen ezekkel az adatokkal. Aki nem ismeri az élettani, kórélettani összefüggéseket, annak félreérthetetlen, vitathatatlan, orvosilag valid figyelmeztetést kell adni, ha úgy tűnik, hogy baj lehet az egészségével. Nem megriasztani, mert az az orvosnak is felesleges munkát ad. Ezzel próbálkozott az alább ismertetett példamutató kutatás.

hirdetés

Nincs arról képi (filmes) élményem, milyen lesz az e-beteg a jövőben. Csak arról van, hogyan veszik át robotok az orvosok szerepét. Az újabb rész miatt aktuális Csillagok háborújában robotdajkával született meg az Iker­pár, és láttam azt is, hogy a halálos égést szenvedett Anakin Skywalkert hogyan „rakják össze” orvosrobotok élő Darth Vaderré. Az új részből végre azt is megtudtam, hogy a Jedik lézerkardját a kiberkristályok táplálják. Ami az e-egészségügyet illeti, azt már most is tudom, hogy egyre több a kiberbeteg. De lesznek-e valódi e-páciensek és e-doktorok?

Ha csak a depressziót írjuk be angolul az okostelefonos alkalmazások áruházainak weboldalán, 1500 appot találhatunk. Az egyik a depresszió diagnosztizálásában, a másik a napi hangulat követésében, a harmadik a pozitívabb gondolkozásban segít. És persze van egy sor alkalmazás szo­rongásos betegeknek, vagy szkizofréniában, poszttraumás stressz beteg­ségben, evészavarokban vagy addikcióban szenvedőknek. De valóban jók-e, használnak-e?

A kardiovaszkuláris megbetegedések – koszorúér- és agyérbetegségek, magas vérnyomás, a szívbillentyűk betegségei, veleszületett szívbetegsé­gek, a perifériás erek megbetegedései – sok esetben életmód-változtatást kívánnak a betegtől, ami alig teljesül. Az orvos személyes tanácsa csak akkor segít, ha a beteg kilépve a rendelőből energiát fektet a tanács betartásába. Sok betegnek olyan segítség kell, ami egyszerű, látványos, játékos, divatos, visszajelez. Ha az orvos célja a siker, akkor ehhez az igényhez alkalmazkod­nia kell. Ha a betegeket székbe szegező ellenfél a látványos play-station vagy X-Box, akkor ilyennel kell segítenie az orvosnak is.

Az orvoslás átalakulásának jele, hogy a beteg orvost tud keresni weboldalon vagy mobiltelefonon keresztül. Sőt, nemcsak keresni tud, de a közösség többi tagját is segítheti, ha osztályozza a kiválasztott, majd felkeresett szak­embert. Ezt az orvostársadalom egy részének nem könnyű elfogadnia, mert az egészségügy nem étterem, az orvos nem gyógyulást áruló pizzafutár. El kell-e fogadni, hogy a beteg pár kulcsszó (gyors bejutás, közelség, elfogad­ható ár, mások által adott értékelés) alapján választja meg az orvosait? Erről is szól az okostelefonra letölthető egészségügyi alkalmazások rendszere.

Az okostelefonra letölthető menstruációs naptárak segítenek követni a cik­lust, kiszámolják, mikor van peteérés, mely napok termékenyek és melyek biztonságosak. Feljegyezhető bennük sok adat, tünet, hangulat, feltüntet­hetők a szexuális együttlétek, a fogamzásgátlással kapcsolatos információk. Ez nagyon praktikusan hangzik, nem is igényel a forgalmazásuk hatósági engedélyt. A helyzet azonban egy friss közlemény szerint borzasztó.

Idén 200 éve, hogy a francia René Laennec papírosból készült sztetoszkópjá­val tbc-s nőbetegének mellkasát hallgatta. Később Laennec fából készítette el találmányát, tölcsérrel a beteg mellkasa felé eső végén. Az orvoslás iko­nikus szimbólumának sorsa mára fordulópontjához érkezett. A hangokból olvasó bűvös diagnosztikus eszköz, mellyel képzett használója a mellkason keresztül mintegy „belelát” a betegbe, a digitális technika jóvoltából zseb­ultrahanggá fejlődött, amely ténylegesen a mélybe lát.

Amiről most írok, az nem a mobile health (m-health) vagy e-health része. Ami összeköti ezekkel, az a szinte elképzelhetetlen, informatikai tudáson is alapuló jövő. A 3D nyomtatás ma már túlmutat a csokifigurák printelésén; gyógyszert is előállítanak a technikával – erről sorozatunkban esett már szó. De vajon igaz-e, vagy csak bulvárhír, hogy élő és működő szerveket is lehet 3D nyomtatással előállítani?

Van-e üzenete az Ubernek az egészségügy számára? Kellenek-e a betegek által kikényszerített, a jelenlegi ellátásnál olcsóbb, kényelmesebb, gyorsabb megoldások? S ha igen, készen áll-e rá az orvostársadalom? Megértve a be­tegek alapvetően nem szakmai kívánságait, befogadja-e az egészségügy a technológiai újításon alapuló változásokat? Egy amerikai közleményt ismertetve vetjük fel mi is a kérdést, de bemutatjuk a működésükben Uber-szerű, az egészségügyet alapvetően megreformálni képes startup vállalko­zások egy részének árnyoldalait is. A változásra azonban készülni érdemes, a betegek ugyanis sokszor elégedetlenek, és a technika már a kezükben van.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

books.medicalonline