hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az elmúlt 5 évtizedben a pitvarfibrilláció prevalenciája ötszörösre nőtt, és 2050-re a jelenlegi szám is meg fog duplázódni. A nem megfelelő antikoagulálás miatt a pitvarfibrilláció okozta stroke előfordulása pusztító, sokan cunamihoz hasonlítják. Kimutatták, hogy pitvarfibrillációban gyakori az orális antikoagulánsok nem megfelelő használata vagy az alulkezelés. A helyzet javításában segíthet a mobile health technológia.

Az FDA szeptember 14-én története során először adott engedélyt egy szerhasználók kezelését segítő gyógyászati célú mobilalkalmazásra. A Reset elnevezésű applikáció alkohol-, kokain-, marihuána- és stimulánsfüggő szenvedélybetegek kezelésében nyújt segítséget. Mivel ez az első ilyen jellegű alkalmazás, a hatóság az engedélyezés során a „de novo premarket review” jóváhagyási útvonalat folytatta le az eljárás során, azaz olyan kis vagy közepes kockázatú gyógyászati eszköznek tekintette az alkalmazást, melyhez hasonló, törvényesen forgalomban lévő eszköz nincs még a piacon.

hirdetés

Sokhelyütt arra tanítják a betegeket, hogy fontos egészségügyi döntés előtt kérjenek második orvosi véleményt is. De lassan ott tartunk, hogy dr. Google után az orvos véleménye marad a „second opinion”. Szerintem ez így nincs jól. Megoldásként lehetségesnek látom, hogy proaktívan olyan, okostelefonon alapuló, betegséggondozást támogató eszközt ajánljunk, ami valid, segíti az orvos munkáját, bizalmat kelt a betegben. A betegek azért szeretik az okostelefonjukat az egészségük érdekében is használni, mert titkos, autonómiát ad, és a beteg még meg is tudja osztani a közösség­gel a tapasztalatait. Mindezt gasztroenterológiai megbetegedések kapcsán mutatom be.

Az mHealth applikációk egyre elterjedtebbek, azonban egyre több jogi kérdést vetnek fel. Személyes adatokat és egészségügyi adatokat kezelő alkalmazásokról lévén szó, az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések egy­re fontosabbak az ilyen appok fejlesztőinek és felhasználóinak. A cikk az mHealth applikációkkal kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi kérdéseket járja körül, választ keresve arra is, hogyan alakul a szabályozás az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének 2018-as hatályba lépésével.

Az orvosnak a kontrollok közti időre rá kell bíznia az internetre a betegét. Segítségül kell hívnia az okostelefonon használható egészségügyi alkal­mazásokat is (mHealth). Tekintve azonban azt, hogy az internet hamis hírei az egészségügyben is tarolnak, nem mindegy, hogy miket engedünk be magunk mellé. Mert a helyzet súlyos, dr. Google más orvosi egyetemre járt, és egyre többen jobban hisznek neki. Védekezésként, véleményem szerint, az orvosnak magának kell valid weboldalt, információforrást és mHealth-t ajánlania betegének. Ez az első lépés ahhoz, hogy ő maga e-doktorrá, be­tege jól képzett e-pácienssé váljon.

Bár lenne egészséges mobile health (mHealth-) függőség! Jelenleg nagy­jából 165 ezer okostelefonon futó egészségügyi alkalmazás érhető el a két platformon (android, iOS). Minden hónapban ezer új mHealth alkalmazás kerül az áruházakba. Az USA-ban a lakosság 20%-a töltött le (használ?) mHealth-t, illetve az okostelefon-használók 62%-a alkalmazza ezt egész­ségügyi kérdésekben (információ keresése vagy applikáció letöltése). Ám az alkalmazás letöltése nem mindig jelent egyben használatot, sőt általában nem jelenti azt. De mitől függ, hogy ki mennyire használja az informatika adta eszközöket?

Hónapokkal ezelőtt megint hír lett a laikus médiában a meningokokkusz meningitisz okozta tragikus gyermekhalál. Ekkor hasított belém, hogy évekkel ezelőtt én is elkezdtem beoltatni a két gyermekemet, de melyik szerotípus ellen is? És emlékszem, hogy ismétlőoltásra is szükség van, de mikor? Elkéstem vele!? Egy szempillantás múlva rádöbbentem arra is, hogy a kullancsenkefalitisz elleni védőoltás emlékeztetőjét is elfelejtettem be­adatni nekik. A felelősebb gondoskodáshoz elegendő lenne egy telefonon futó alkalmazás telepítése. Erről szól az áprilisi mobile-health közlemény.

Egyre többen lépnek ki lakásukból testükön vagy karjukon olyan, okostelefonnal összekötött bioszenzorral, amely számolja lépéseiket, ér­zékeli szívverésüket vagy segíti fittségüket. Az ilyen okoseszközök „okos” jelzője azonban ma még kissé megtévesztő, mert a legtöbbször képzetlen felhasználó nem tudja, mit kezdjen ezekkel az adatokkal. Aki nem ismeri az élettani, kórélettani összefüggéseket, annak félreérthetetlen, vitathatatlan, orvosilag valid figyelmeztetést kell adni, ha úgy tűnik, hogy baj lehet az egészségével. Nem megriasztani, mert az az orvosnak is felesleges munkát ad. Ezzel próbálkozott az alább ismertetett példamutató kutatás.

Nincs arról képi (filmes) élményem, milyen lesz az e-beteg a jövőben. Csak arról van, hogyan veszik át robotok az orvosok szerepét. Az újabb rész miatt aktuális Csillagok háborújában robotdajkával született meg az Iker­pár, és láttam azt is, hogy a halálos égést szenvedett Anakin Skywalkert hogyan „rakják össze” orvosrobotok élő Darth Vaderré. Az új részből végre azt is megtudtam, hogy a Jedik lézerkardját a kiberkristályok táplálják. Ami az e-egészségügyet illeti, azt már most is tudom, hogy egyre több a kiberbeteg. De lesznek-e valódi e-páciensek és e-doktorok?

Ha csak a depressziót írjuk be angolul az okostelefonos alkalmazások áruházainak weboldalán, 1500 appot találhatunk. Az egyik a depresszió diagnosztizálásában, a másik a napi hangulat követésében, a harmadik a pozitívabb gondolkozásban segít. És persze van egy sor alkalmazás szo­rongásos betegeknek, vagy szkizofréniában, poszttraumás stressz beteg­ségben, evészavarokban vagy addikcióban szenvedőknek. De valóban jók-e, használnak-e?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

books.medicalonline