Atherosclerosis

A korai vaszkuláris öregedés (early vascular aging, EVA) kérdésköre az ér­falak korai, gyorsan kialakuló rugalmatlanná válásának és az endothel-működés beszűkülésének időben történő felismerését és lassítását célzó eljárásokat öleli fel.

A gyulladásos folyamatoknak döntő szerepük van az atherosclerosis kiala­kulásában. Jelen cikk a szubklinikus gyulladás jelentőségével és a gyulladá­sos markerek kockázatbesorolást támogató szerepével foglalkozik, valamint bemutatja a gyulladáscsökkentő kezelésben rejlő lehetőségeket a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek visszaszorításában.

Az atherosclerosis az érrendszer egészét érintő szisztémás megbetege­dés. Fontos, hogy a diagnózis felállítása korai stádiumban, nem invazív módszerekkel történjen. A perifériás erek elmeszesedésének kimutatása színkódolt duplex ultrahangvizsgálattal történik. A cikk a CT-angiográfia, az MR-angiográfia és a digitális szubtrakciós angiográfia indikációs terü­leteit is ismerteti.

A tüdőrák terápiájában az elmúlt 15 évben robbanásszerű fejlődésnek le­hettünk szemtanúi. Előbb a molekuláris célzott terápia, majd napjainkban az immunterápia az, ami korábban alig látott hosszúságú progressziómen­tes és teljes túlélést eredményezett előrehaladott stádiumú nem kissejtes tüdőrákban. Ezzel együtt felértékelődött a patológia és a molekuláris bio­lógia szerepe, hiszen kellő terápiás hatékonyságot csak megfelelő beteg­szelekcióval lehet elérni, továbbá az ilyen kezelések igen költséges volta miatt a betegkiválasztásnak költséghatékonyság szempontjából is nagy jelentősége van. E – jogos optimizmusra okot adó – fejlődések ellenére sok még a tennivaló, mivel látványos terápiás eredmények a tüdőrákos betegeknek csak töredékében érhetők el.

Végstádiumú májbetegségekben és akut májelégtelenségben a különféle konzervatív kezelési módszerek csak átmeneti megoldást jelentenek. Az egyetlen, hosszú távú túlélést jelentő gyógymód a transzplantáció. Napjainkban a májátültetést követő átlagos 5 éves, ún. kumulatív túlélés 80%-nál nagyobb. Az indikációs terület egyre szélesebb. A májtranszplantációs túl­élési eredményeink a jó nemzetközi statisztikáknak megfelelőek. A graft-és betegtúlélés további javításában a testre szabott immunszuppressziós kezelés bevezetésének nagy jelentősége van.

A kissejtes tüdőrák a tüdő rosszindulatú megbetegedéseinek 10–15%-át teszi ki. Az első vonalas gyógyszeres terápiában több mint harminc éve nincs előrelépés, a platina–etopozid kezelés a standard. Két fontos, lezá­rult harmadik fázisú klinikai vizsgálat is igazolta előrehaladott stádiumú betegség esetén azt, hogy az immunterápia kombinálása a hagyományos platina–etopozid kezeléssel egyértelmű terápiás előnnyel jár (IMpower133, CASPIAN), összevetve a standard kemoterápiás metódussal első terápiás vonalban. Az IMpower133-as vizsgálat részletes ismertetésével a már be­fogadott indikációval rendelkező PD-L1-inhibitor atezolizumabkezelés hatékonysági analízisére fókuszálunk.

Néhány újdonságról: atezolizumab és bevacizumab kombinációjával a túlélés meghosszabbítható az újonnan diagnosztizált hepatocelluláris carcinomás betegeknél; a túlélés hosszabb, mint ami a jelenlegi standard nexavarral elér­hető. Mesotheliomás betegeknél, akik megelőző platina alapú kemoterápia mellett progrediáltak, pembrolizumabbal ugyanolyan eredményt értek el, mint konvencionális kemoterápiával, a tumorválaszt mutató esetek száma több, mint amit kemoterápiánál tapasztaltak. Endometrium carcinomákban a lenvatinib és a pembrolizumab kombinációjával ígéretesek az eredmé­nyek. Az axitinib és a pembrolizumab új első vonalbeli kezelés vesesejtes carcinomákban. A GEJ tumorokban az ún. Dickkopf-1 fehérje kifejezett jelen­léte prediktív értékkel bír a pembrolizumabkezelés hatékonyságát tekintve.

Az onkokardiológia vagy kardioonkológia viszonylag új orvostudományi terület, mely több szakma – elsősorban az onkológia, hematológia és kar­diológia – integrált együttműködésén alapul. Kialakulását hosszú folyamat előzte meg. Kezdetben az onkokardiológiai együttműködés elsősorban az antraciklintartalmú kezelések mindenki által jól ismert kardiotoxikus mellékhatásainak felismerésére, követésére, illetve megelőzésére szolgált.

Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerésének köszönhetően az alapvetően sebészeti kázusból az emlőrák egy multidiszciplináris team által kezelt betegséggé fejlődött.1 Az összefoglaló az emlőrák evidenciákon alapuló, aktuális kemoterápiás kezelési irányelveit mutatja be.

A daganatos betegek táplálkozásáról, vitaminpótlásáról nagyon sok álhír kering. Napjainkban a szélsőséges diéták korát éljük, amelyben a betegek számos kérdéssel fordulnak a gyakorló orvos felé, így célszerű eligazodni a szakmai ajánlásokban. A D3-vitaminról – mely nem vitamin, hanem egy hormonelőanyag – beigazolódott, hogy alacsony szintje esetén (30 ng/ml alatt) számos krónikus betegség mellett a malignus betegségek egy részé­nél is fokozott rizikótényezőt jelent. Ennek megfelelően akapvető lenne a colorectalis daganatok és az emlődaganatok esetében a D3-vitamin-szint mérése, és a hypovitaminosis megszüntetése, prevenciós céllal is.
Bőrgyógyászat

Abőrgyógyászatban a diagnosztikus lehetőségek rohamos fejlődése (in vivo képalkotás, molekuláris genetika, im­munológia) ellenére a klinikai tünetek ki­emelkedő jelentőséggel bírnak a diagnózis felállítása szempontjából. A vizsgáló orvos az anamnézis felvétele mellett a megtekin­téssel és tapintással megszerzett ismeretei, tapasztalatai alapján tudja meghatározni a tünetek elemi jelenségeit és felállítani a korrekt diagnózist.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Számos orvosi szakma gyakorlatában előfordulhatnak rosszul tipizált cukor­betegek. A monogénes diabeteses páciensek többségét kezdetben 1-es vagy 2-es típusúnak tipizálják. A GCK-MODY betegeknél a pontos klasszifikáció a felesleges gyógyszeres terápia elhagyásához, jobb életminőséghez vezethet, és segíthet megtalálni a családon belül még nem diagnosztizált betegeket.

A diabetes mellitus elősegíti a szívelégtelenség kialakulását, és rontja a ko­szorúérbetegek kórjóslatát. A diabetesszel kapcsolatos szívelégtelenség kezelése a jövőben a tápanyag-hasznosítás vagy az oxidatív stressz be­folyásolására irányulhat. A nem alkoholos zsírmáj a diabeteshez társuló szívelégtelenség kórjósló markere és fontos terápiás célpont is lehet.

A cukorbetegség jelentős egészség­ügyi és gazdasági probléma, világ­szerte a lakosság kb. 8-9%-a diabeteses. A betegek mintegy 90%-a 2-es típusú cu­korbetegségben (T2DM) szenved. Nem­zetközi becslések alapján a 60 év feletti korosztályban kb. minden ötödik személy szenved T2DM-ben. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es adatai alapján a teljes ma­gyar lakosság kb. 11,8%-át, míg a 60 éves és idősebb korosztályban megközelítőleg a lakosság harmadát érinti ez a betegség.
Gasztroenterológia

Kedves Olvasó, Kedves Kolléga!

„A május a természet bocsánatkérése a feb­ruár miatt.”  Mi nem bocsánatot, hanem fi­gyelmet kérünk és tartalmas olvasnivalót ajánlunk a megérdemelt pihenés hasznos eltöltéséhez. Az Orvostovábbképző Szem­le legújabb száma a gasztroenterológia témaköréből választ aktualitásokat, me­lyeket nagy tapasztalatú hazai szakem­berek kommentálnak.

Maximális konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, előrehaladott álla­potú, nem rosszindulatú tüdőbetegségek esetén végső megoldásként tüdőtranszplantáció szóba jön, amennyiben a beteg még rehabilitálható állapotú, és a kivizsgálás során nem igazolódik transzplantációt kizáró ok. Cikkünkben a javallatokat és ellenjavallatokat, a peri- és posztoperatív gondozást, a kimenetelt és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át.

A cikk új adatokat közöl a veseátültetést követő szteroidmentes vagy csök­kentett szteroidtartalmú immunszuppresszió lehetőségeiről, az élődonoros vesetranszplantációk donorait fenyegető perioperatív és hosszú távú koc­kázatok megítéléséről, valamint a dialízis szövődményeinek minimalizálá­sát segítő eszközökről és módszerekről.

Németországban a csökkenő szervadományozási hajlandóság és a műszívek fejlesztésének technikai újdonságai sokrétűen hatnak a klinikai gyakorlatra. A fejleményeknek nem csak a specialisták számára van nagy jelentőségük. Milyen eredményre számíthatnak az új szívre váró betegek? Mikor lehet célszerű a terminális szívelégtelenség kezelésében a műszívbeültetés stra­tégiáját követni, milyen szövődmények határozzák meg a szívátültetés és a műszíves ellátás hosszú távú lefolyását? Ezeket a súlypontokat tárgyaljuk az alábbiakban, abban a reményben, hogy olvasóink értékes információkat kaphatnak betegeik mindennapi kezeléséhez.
Bőrgyógyászat

A legtöbb kóros bőrelváltozást bőrbetegségek okozzák, ugyanakkor néha találkozhatunk nem primer bőrbetegségek bőrtüneteivel is. Némelyik ilyen tünet olyannyira jellegzetes, hogy lényegében diagnosztikai értékűnek tekinthető. Ez a cikk tíz ilyen, a mindennapi ellátás során előforduló bőrel­változással foglalkozik.

Bőrgyógyászat

Bőrgyógyászati szaktudás és tapasztalat nélkül egyáltalán nem könnyű a bőrbetegségek helyes differenciáldiagnosztikai megítélése. Még a jól ismertnek gondolt entitások esetében is gyakori a félreismerés – és azután a helytelen kezelés. Így pl. a sebgyógyulás feltételezett zavarának kezelése alapvetően különbözik a műtét után kialakuló pyoderma gangraenosum ellátásától. Ezzel és többi példánkkal a hasonlóságuk miatt gyakran félre­ismert kórképekre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Bőrgyógyászat

Németországban csaknem minden ötödik ember bőrbetegség miatt kere­si fel az általános orvost. De vajon az orvos megtalálja-e mindig a helyes kórismét a bőrgyógyászat igen változatos spektrumán? Ebben a cikkben az arcon, a törzsön és az alsó végtagokon leggyakrabban előforduló akut és krónikus gyulladásos bőrelváltozások tipikus jellemzőit írjuk le.

Gasztroenterológia

Az egyre szélesebb körben alkalmazott kettős vérlemezkegátló kezelés kétségkívül növeli a tápcsatornai vérzések veszélyét. A jelen dolgozatban a gyomorvédelem lehetőségeit tekintjük át abban a kardiológiai beteg­populációban, ahol az elvégzett intervenciók a kettős aggregációgátló kezelést szakmailag feltétlenül indokolják.

Gasztroenterológia

A fejlett endoszkópos képalkotó technikák segítségével és elterjedésével jelentősen javult a minőségi kolonoszkópia kórjelző pontossága és haté­konysága. Eddig a legtöbb adat a Narrow-band Imaging (NBI) endoszkópok klinikai használatával halmozódott fel. Az NBI endoszkópia és az erre épülő NICE klasszifikáció képzés utáni használata nagy biztonsággal lehetővé teszi a colorectalis polypok neoplasztikus vagy nem neoplasztikus karakterének endoszkópia alatti megítélését, előrejelzését. Az ún. virtuális szövettani vizs­gálat a tényleges szövettani értékelést jelenleg még nem helyettesíti, az észlelt polypokat el kell távolítani.

Gasztroenterológia

Az eozinofil nyelőcsőgyulladás gyermekek és felnőttek olyan krónikus, helyi, immunmediált nyelőcsőbetegsége, melyet klinikailag a nyelőcső disz­funkciója, szövettanilag pedig dominálóan eozinofil sejteket tartalmazó gyulladása jellemez. Kezeletlen eseteiben nyelőcsőszűkület kialakulásához vezethet. Kezelése elsősorban protonpumpagátlókkal, diétával és helyi szteroid medikációval történik.
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz