Szexuális medicina

A szexuális úton terjedő fertőzések (STI) gyakorisága az utóbbi évtize­dekben növekvő, a fejlett diagnosztika és a hatásos kezelések ellenére is. Hazánkban a nemibeteg-ellátás szervezetileg a Bőr-Nemibeteg Gondozó Intézetekhez tartozik, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája STD Centrumának szakmai felügyelete, irányí­tása mellett. A jelentésre kötelezett STI-k a szifilisz, a gonorrea, a HIV, a Chlamydia-fertőzés és a lymphogranuloma venereum (LGV). Lényeges változások észlelhetők a klinikai jellegzetességekben: gyakran fordulnak elő STI koinfekciók, kiemelkedő gyakorisággal HIV-fertőzéshez társulva. Észlelhetők szövődményes kórformák: ko­rai neuroszifilisz, szemészeti, otoneurológiai szifilisz, újra megjelent a korai konnatális sz­filisz. Hazánkban is előfordul LGV, a Nyugat Európába gyakran utazó férfiakkal szexelő férfiak (men who have sex with men, MSM) populációjában, proktitisz klinikai képében. 

Szexuális medicina

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. 

Szexuális medicina

A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához. 

Szexuális medicina

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. 

Gasztroenterológia

Tisztelt Kolléga! Ön az Orvostovábbképző Szemle gasztroenterológiaihepatológiai tematikájú számát (szimpóziumát) tartja kezében, amely a Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT) 2017. évi 59. Nagygyűléséhez (Siófok, 2017. június 10–13.) kapcsolódik.

Gasztroenterológia

Az áttekintő közlemény az idült májbetegség talaján kialakult heveny máj­elégtelenség új, egységes meghatározásából kiindulva elemzi a kórkép hepatikus és extrahepatikus prognosztikus tényezőit, biomarkereit, terá­piájának lehetőségeit. Hangsúlyozza a veseelégtelenség prognosztikus je­lentőségét, valamint azt, hogy a kórlefolyást nagymértékben befolyásolják a bakteriális fertőzések és egyéb, szisztémás gyulladással járó állapotok.

Gasztroenterológia

A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az originális készítmé­nyek szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség szigorú szabályozása alapján a forgalomba kerülő biohasonlók a minőség, a hatásosság és a biztonságosság tekinte­tében a referenciakészítménytől klinikailag jelentősen nem térhetnek el. 

Gasztroenterológia

A májcirrózis a legutóbbi időkig az idült májbetegségek irreverzibilis vég­állapotának tűnt. Amióta egyes májbetegségek oki kezelésére hatásos gyógyszerek vannak a kezünkben, szaporodnak a példák az előrehala­dott májfibrózis regressziójára, sőt a májcirróziséra is. További ígéretes kutatási irány a fibrogenezis gyógyszeres gátlása/visszafordítása, valamint az őssejtek felhasználása a szövetregenerációban és az immunológiailag testazonos donorszervek létrehozásában.

Gasztroenterológia

Napjainkra a hepatitisz B vírusfertőzés kezelhetővé, a hepatitisz C vírusfer­tőzés gyógyíthatóvá vált. Az eredményes kezeléssel súlyos szövődmények előzhetők meg, növekszik a várható élettartam és a munkavégző képesség, javul az életminőség. 

Kardiológia

Amint a tisztelt Olvasó a következő cik­kek olvasásakor maga is tapasztalhat­ja majd, a kardiológia és a kardiológusok sosem alszanak, mindig van új és izgalmas a keringési betegségek gyógyítása, diag­nosztikája terén.

Kardiológia

A szívelégtelenség egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent világ­szerte, ezért a pontos diagnózis és az időben elkezdett kezelés alapvető. A biomarkerek – nevezetesen az agyi nátriuretikus peptid (BNP) és annak N-terminális prohormonja (NT-proBNP), valamint a troponin – fontos sze­repet játszanak nemcsak a szívelégtelenség diagnózisának felállításában, hanem a betegek prognózisának megítélésében is.

Kardiológia

A krónikus szívelégtelenség gyakran előforduló, nagy morbiditású és mor­talitású betegség. Sok páciens a szívelégtelenség mellett veseelégtelen­ségben vagy diabetes mellitusban is szenved. A betegek életminősége szempontjából döntő fontosságú a standardizált, evidenciákon alapuló terápiák alkalmazása. A tanulmány a témakörben közreadott legújabb ismereteket taglalja.

Kardiológia

Németországban a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok, emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy betegnek coronaria-reperfúziós beavatkozásra van szüksége, akkor azt a lehető leghamarabb elvégezzék. Egyes EKG-elváltozások azonban megnehezíthetik a diagnózis gyors és pontos felállítását. A tanulmány bemutatja, miként ismerhető fel jobb vagy bal Tawara-szár blokk mellett az akut szívinfarktus.

Kardiológia

Bár a szívburok betegségeinek diagnosztikája és kezelése nem tartozik a kardiológia leglátványosabban fejlődő területei közé, a European Society of Cardiology ezzel kapcsolatos legújabb, 2015-ös irányelvei több figyelem­reméltó újdonságot is tartalmaznak a szakmai testület jó tíz évvel korábbi állásfoglalásához képest.

Tudatzavarok

Az itt következő, a Deutsche Medizinische Wochenschriftből átvett három közlemény a zavart tudatállapotú betegek sürgősségi ellátásának jellegzetesen multidiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Az első közlemény a neurológiai, a második a kardiológiai, végül a harmadik a toxikoló­giai megfontolásokról és teendőkről igyek­szik képet adni, és a kép teljessége érdekében hazai szakemberek – Dr. Sipos Ildikó, Dr. Zacher Gábor és e sorok írója – fűznek hozzájuk hiánypótló vagy hangsúlyokat ki­emelő megjegyzéseket. Elöljáróban álljon itt néhány általános alapismeret, amit az akut módon fellépő zavart tudatállapotok­kal kapcsolatban minden szakma képvise­lőinek érdemes szem előtt tartaniuk.

Tudatzavarok

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.1 Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.

Tudatzavarok

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

Tudatzavarok

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

Életminőséget rontó neurológiai állapotok

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

Életminőséget rontó neurológiai állapotok

Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különö­sen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szind­róma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmediciná­ban ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.

Életminőséget rontó neurológiai állapotok

Hogy lehet három, egymástól szak­mailag távol eső közleményt közös keretbe foglalni? A kapcsolódási pont az, hogy mindhárom gyakori neurológiai betegségeket, illetve tüneteket – tremor, szédülés, alvás alatti légzészavarok – tár­gyal. Bár mind a három területen jelentős paradigmaváltás zajlott le az elmúlt évti­zedekben, ennek ellenére a közlemények­ben leírtak jelentős része még mindig nem ment át kellően az orvosi köztudatba, sőt számos téves, elavult nézet uralkodik vonatkozásukban.

Életminőséget rontó neurológiai állapotok

A tremor az egyik leggyakoribb neurológiai tünet, melynek fiziológiás és patológiás megjelenési formái is léteznek. Bár az orvosi köztudatban álta­lában a Parkinson-kórhoz társítják, leggyakrabban gyógyszer által indukált és belgyógyászati kórképekhez kapcsolható remegéssel találkozhatunk. A legtöbb esetben megfelelő fizikális vizsgálattal nagy valószínűséggel azonosítható a háttérben meghúzódó ok. Amennyiben a tremor a beteg életvitelét zavarja, úgy megfelelő gyógyszeres és idegsebészeti (mély agyi stimulációs) kezeléssel a legtöbb esetben jól kontrollálható.

Izomsérülések

A törés többnyire a lábközép- és a lábujjcsontokat érinti. A lábközépcsontok törésének elsődleges terápiája a hátsó sínezés és a terhelés kerülése; később rövid járógipszet vagy rögzítő csizmát helyezünk fel. Az ötödik metatarsus proximális részének kezelése a törés lokalizációjától függ. 

Izomsérülések

A felnőttkori akut vállsérülések első ellátása az USA-ban gyakran a házior­vosra hárul. Az akromioklavikuláris ízület sérülései és a kulcscsont törései főként fiatalabb korban fordulnak elő. A vállízület mozgástartományát beszűkítő glenohumerális ficamok pl. kerékpárbaleset következményei lehetnek. A felkarcsont proximális része gyakran törik időskorban csekély erőbehatás miatt; fontosak ilyenkor a mozgástartomány megőrzését, az izomerő fokozását célzó gyakorlatok. 

books.medicalonline