Tüdőgyógyászat

Az Orvostovábbképző Szemle aktuális számát nagyrészt pulmonológiai témáknak szenteli. Nem véletlen ez, ha elgondoljuk, hogy a WHO prognózisa szerint a globális mortalitásban élen járó tíz legfontosabb betegség közül négy légzőszervi megbetegedés. A COPD ha­marosan a harmadik haláloki tényezővé válik a kardiovaszkuláris és a daganatos kórképek mögött, s alig maradnak el tőle az alsó légúti gyulladásos kórképek, a tü­dőrák és a tuberkulózis. Ez is igazolja azt, hogy a szerkesztők jó érzékkel választották ki a közleményeket és kommentárokat. Az idült obstruktív légúti betegségek, az aszt­ma és a COPD mellett olvasható írás a tbc-ről és a még ma is nagy halálozással járó akut respiratórikus distressz szindrómáról (ARDS).

Tüdőgyógyászat

Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Tüdőgyógyászat

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

Tüdőgyógyászat

Az új irányelvek ötlépcsős terápiás modellt ajánlanak. Az inhalációs kortikoszteroid a bázisterápia, ezt hosszú hatástartamú inhalációs hörgőtá­gítókkal lehet kiegészíteni. Maximális terápia mellett sem kielégítő asztma-kontroll esetén a biológiai szereket előnyben kell részesíteni a prednizolon tartós adásával szemben. 

Tüdőgyógyászat

Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

Alkoholos májbetegség

Az alkohol a bibliai Noé óta örökzöld téma az irodalomban, majd az orvos­tudományban. Egy új szubdiszciplína, az al­kohológia átfogóan foglalkozik a kérdéssel. A következő oldalakon nemcsak az alkoho­los májbetegségről, annak patogeneziséről, diagnosztikájáról és kezeléséről, a toxikus alkoholokról, az absztinencia jelentőségé­ről lesz szó, hanem széles kitekintést nyúj­tó, átfogó, orvostörténelmi dokumentu­mokat és ismereteket tartalmazó írásokat is olvashatunk, amelyekhez az egyik leg­rangosabb folyóirat, a New England Journal of Medicine cikkének magyar nyelvű bemu­tatása csatlakozik.

Alkoholos májbetegség

A toxikus alkoholok (metanol, etilénglikol, izopropanol, dietilénglikol, propilénglikol) súlyos sejtkárosodást és halált okozhatnak. A kezdeti tü­netek nem specifikusak, ez nehezíti a felismerést. A definitív diagnózis szérumszintmérésen alapul, amely hazánkban csak néhány kórházban hozzáférhető. A körültekintő anamnézis, a fizikális vizsgálat és néhány egyszerű laboratóriumi eltérés azonban felvetheti a mérgezés gyanúját, és az antidótum-kezelés korán elkezdhető, a szervkárosodások megelőzhetők, a mortalitás csökkenthető.

Alkoholos májbetegség

Az alkoholos májbetegség az egyik leggyakoribb idült májbetegség, melynek teljes klinikai spektrumában – a tünetmentes zsírmájbetegségtől az előre­haladott cirrózisig – alapvető az alkoholfogyasztás abbahagyása, a teljes absztinencia, amely meghatározza a kórlefolyást és a hosszú távú kimenetelt.

Alkoholos májbetegség

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

Alkoholos májbetegség

Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigma­tikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?

Onkológia

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

Onkológia

A daganatos betegség és a daganatellenes kezelések miatt sok beteg kor­látozza a fizikai aktivitását, pedig a betegség és a számos mellékhatás ellen vívott harcban a sport és a mozgásterápiás programok hatékony szupportív módszerek, ráadásul páratlan lehetőséget kínálnak a betegeknek arra, hogy a gyógyulási folyamatban aktívan közreműködjenek.

Onkológia

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Onkológia

A gasztrointesztinális rendszert érintő daganatos betegségek ellátásában fontos az aktív tumorellenes kezelést követő komplex utógondozás. Ennek része a terápiák okozta funkciózavarok felismerése és kezelése, valamint az esetleg kialakuló recidívák korai észlelése is. A jól felépített, egyértelmű utógondozási program, valamint a háziorvosok és a kórházi szakorvosok közti tevékeny együttműködés a siker kulcsa.

Onkológia

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

Nőgyógyászat

Bevezetőt írni egy, az adott szakmát ke­retbe foglaló, annak újabb kihívásait taglaló kiadványba nem könnyű feladat. Igaz ez az a tudomány, orvostudomány bármely területére, így a szülészet-nőgyógyászatra is. Ugyanakkor egy ilyen jellegű bevezető elkészítésére szóló felkérés elis­merés és megtiszteltetés a szerző számára.

Nőgyógyászat

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, nőket érin­tő endokrinológiai, metabolikus kórkép a reprodukciós korban. Sokáig a velejáró menstruációs zavarok és meddőség miatt foglalkoztak vele, de az utóbbi évtizedekben, jobban megismerve a kórkép patofiziológiáját, egyre inkább előtérbe kerül a belgyógyászati szövődmények megelőzése/ kezelése.

Nőgyógyászat

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

Nőgyógyászat

Korai petefészek-kimerülés esetén az ovariumok 40 éves kor előtt elvesztik működőképességüket. Ez magas morbiditással és mortalitással jár. A tü­szőhormon termelésének csökkenése miatt a menopauza szindróma tü­netei, elsősorban a hőhullámok gyakrabban és erősebben jelentkeznek, meddőség alakul ki. Károsodik az endoteliális működés, nő az iszkémiás szívbetegség, az iszkémiás stroke, valamint a csontritkulás okozta törési kockázat. 

Nőgyógyászat

Jelen közleményben a szerző megkísérli összefoglalni az endometriózis fel­ismerésének nehézségeit, a detekciós ráta javításának lehetséges módjait, valamint a kezelés fő irányvonalait. Szintén említésre kerülnek a kezelés potenciális szövődményei és a megelőzés jelenlegi lehetőségei.

Nőgyógyászat

A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat. A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére.

Nőgyógyászat

A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzás­gátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.

Nőgyógyászat

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

Uszodában, strandon a szokásostól eltérő környezetbe kerülünk. A für­dőhelyeket sok más emberrel együtt látogatjuk. Szemünkbe közvetlenül, illetve kezünk vagy tárgyak közvetítésével uszodavíz, folyóvíz, tengervíz, termálvíz kerülhet. A strandon a higiéniára sem tudunk annyira vigyázni, mint otthon, gyakran előzetes kézmosás nélkül nyúlunk a szemünkhöz vagy az ennivalóhoz. Az uszodák fertőtlenítésére használt szerek szembe jutása megint csak irritációt okoz, gyulladáshoz vezethet. Az alábbiakban az uszodában, strandon szerezhető különböző szembetegségekről, a kiváltó faktorokról, a megelőzés és a kezelés módjairól lesz szó.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

Az uszodában, strandokon, fürdőkben szerezhető bőrfertőzéseket fog­lalja össze a közlemény. Leggyakoribbak a bakteriális fertőzések, neveze­tesen a Pseudomonas aeruginosa okozta follikulitisz/dermatitisz, mely el­sősorban meleg vizű medencékben, szállodai wellness fürdőkben terjed.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

Az uszodában, strandon szerzett betegségeket mikroorganizmusok vagy kemikáliák okozhatják a kontaminált víz lenyelése, vízpára belégzése vagy a bőrrel, nyálkahártyákkal való érintkezés útján. Szennyezett lehet az úszó-vagy melegvizes medence, az élményfürdő kezelt vize, de a tó, folyó, óceán kezeletlen vize is.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

Az Amerikai Egyesült Államokban a la­kosság 40%-a választ vízzel kapcsola­tos szabadidős tevékenységet.1 A magyar lakosság hasonló arányban veszi igénybe a fürdőhelyeket a Magyar Turizmus Rész­vénytársaság adatai szerint. A szabadidő eltöltésének ez a formája egyre népsze­rűbb, számos ösztönző is ebbe az irányba hat. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) rendszeresen közöl adatokat a strandok­kal, szabad vízi sportolással összefüggő fertőzésekről. A jelen számban megjelenő szimpózium szerzői is hivatkoznak ezekre az eredményekre.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

A fürdőkben szerzett tüdőbetegségek legtöbbször gondos anamnézisfelvétellel diagnosztizálhatók. Törekedni kell a betegségek megelőzésére, de ez nem a fürdők elkerülését, hanem a megfelelő higiénés szabályok betartását, a fürdők korrekt tisztítását jelenti. Terápiás célból a fürdők mel­lőzésén kívül adott esetben szóba jöhet oki terápia (pl. Mycobacterium avium intracellulare elleni kezelés) és kortikoszteroid is.

Strandon, uszodában szerzett fertőzések

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.

books.medicalonline