hirdetés

A legnagyobb kihívás aktuálisan a tüdőgyógyászat számára a COVID-19 pandémia kapcsán az akut respiratorikus kórállapot hatékony kezelése, a beteg állapotának stabilizálása, a szövődmények elhárítása, a tartós légzésfunkciós károsodás és a globális (kardiopulmonális és a vázizomzatot érintő) funkcióvesztés mérséklése. 

 

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

 

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

 

Szimpózium - Angiológia

Régóta tudjuk, hogy a fejlett országokban a legnagyobb morbiditású és mortalitá­sú kórképek a kardiovaszkuláris területet érin­tik. Az angiológia vagy vaszkuláris medicina az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment ke­resztül, mely jelentős betegcsoportot érintett. Népbetegségnek kell tekintenünk a perifériás artériás betegséget, a vénás thromboemboliát, a krónikus vénás betegséget is.

Az Orvostovábbképző Szemle azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy megpróbálja bemutatni e színes betegcsoport ellátásának néhány új eredményét. A mostani számban három témáról olvashatunk rövid összefog­lalót, melyekhez hazai szakemberek adnak további támpontokat.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

A meddőség és a vetélések hátterében genetikai, hormonális, anatómiai, infektív, környezeti, hematológiai és immunológiai tényezők állhatnak. Az elmúlt időszak reproduktív immunológiai kutatásainak köszönhetően jelentősen megnőtt a meddőségi vizsgálati lehetőségek száma.

A posztmenopauzális tünetek a 45 és 55 év közötti nők mintegy felét érintik. A panaszok sokszor az életminőséget alapvetően befolyásolják, ezért fon­tos kérdés a kezelési lehetőség. A menopauzális hormonkezelés a tünetek enyhítésére szolgálhat, ugyanakkor szerepet játszhat az emlő rosszindulatú daganatának kialakulásában. Alkalmazása körültekintést igényel.

A vas az emberi szervezetben számos élettani működés elengedhetetlen kelléke. A vashiány és a következményes vérszegénység a várandósság alatt súlyos anyai és magzati szövődményeket okozhat, ezért szűrése és kezelése fokozott figyelmet igényel a várandósgondozásban részt vevő minden szakember részéről.

Szimpóziumunkban a közelmúltban szűrővizsgálatként hazánkban is bevezetésre ke­rült kolonoszkópia indikációival és jelentőségével, továbbá a coeliákia és az akut cholecystitisszel etiológiájával és epidemiológiájával, diagnosztikus, terápiás lehetőségeivel foglalkozunk. 

A cikk részletesen elemzi az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai és álta­lános sebészeti kórkép, az akut cholecystitis etiológiáját, epidemiológiáját és lehetséges kezelési megoldásait, valamint a műtét időnként előforduló szövődményeit. 

A coeliakia a magyar lakosság több mint egy 1%-át érintő autoimmun kór­kép, melynek jelen ismereteink szerint egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. 

A minőségi kolonoszkópián a megfelelő indikációval, kellően előkészített vastagbél teljes egészét aprólékosan áttekintő vastagbéltükrözést értjük, melynek során az összes neoplasztikus lézió teljes egészében eltávolítás­ra került.

A European Society of Cardiology (ESC) 2019-es kongresszusán ismertették a krónikus koszorúér-szindrómákra (CCS) vonatkozó új ESC-iránymutatást. 

A kardiovaszkuláris prevenciót tekintve a szisztolés vérnyomás és a pul­zusnyomás jelentősége nagyobb, mint a diasztolés vérnyomásé. Ennek ellenére érdemes összefoglalni a diasztolés vérnyomás meghatározásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket, mert az utóbbi években a vérnyo­más diasztolés értékére kevesebb figyelem irányult.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Folyóiratunk mostani tematikus cikk­válogatásának különös értéke, hogy a preventív kardiovaszkuláris medicina lá­tókörébe helyezi az olvasót. A 21. század­ban valóban ez a helyes attitűd, a kialakuló katasztrófák megelőzése a legfontosabb teendőnk.

A daganatok gyógyításában áttörést hoztak az immunellenőrzőpont-gátló antitestek. Hatásuk lényege az immunrendszer gátolt daganatellenes im­munválaszának reaktiválása, ebből erednek autoimmun mellékhatásaik is. A mellékhatások között korábban ritkán jelentett arthritisek az immun­terápia rutinszerűvé válásával egyre gyakoribbak lettek. Jelen cikkben röviden ismertetjük előfordulási gyakoriságukat, megjelenési formákat és a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket.

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

books.medicalonline