Pszichiátria

Az Orvostovábbképző Szemle idén januárban ismét a pszichiátriát állítja középpontba. Ezúttal is igyekszik az olvasóközönségnek minél szélesebb körben bemutatni olyan „forró pontokat”, amelyek a szakmát erősen foglalkoztatják, ugyanakkor érdekesek lehetnek a tágabb szakmai közönség számára is.

Pszichiátria

A pszichiátriai betegségek hátterében funkcionális képalkotással kimutat­ható működésbeli, hálózatbeli eltérések állnak. Számos betegség – pl. a szki­zofrénia – az agyi hálózatok betegségének is tekinthető. A közeli jövőben ez a felismerés hatással lesz a klinikai gyakorlatra és a klasszifikációs rendszerek­re. 

Pszichiátria

Az agyi elektromos aktivitás vizsgálata lehetővé teszi az agyműködés nagy időbeli felbontású, noninvazív elemzését mind nyugalmi állapotban, mind feladatvégzés közben. Az együttesen „kisülő” neuroncsoportok szinkronizált működéséből fakadó oszcillációs aktivitásmintázatok elősegítik az idegi hálózatokon belüli és a hálózatok közötti konnektivitást és kommunikációt, így vizsgálatuk az agyműködés megértéséhez alapvető. 

Pszichiátria

Az öngyilkosság és az erőszakos magatartás a pszichiátriai betegségekben előforduló legsúlyosabb szövődmények. Mindkettő sürgősségi állapotnak tekintendő, kimerítik a jogban ismert közvetlen veszélyeztető állapot ismérveit, és azonnali, akut beavatkozást igényelnek.

Pszichiátria

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.

Vakcináció

A fertőzések elleni küzdelemben a vé­dőoltásoknak egyre jelentősebb szerepük van. A feketehimlő eradikációja sikertörténet, és ennek jelentőségét nap­jainkra már senki sem vitatja. Az Egész­ségügyi Világszervezet a járványos gyer­mekbénulás eradikációján túl a B vírus okozta hepatitisz eradikációját is célul tűzte ki. A fertőző betegségek azonban nem tűnnek el. Az elmúlt években az Ebo­la-vírus és a Zika-vírus okozta járványok kapták a legtöbb figyelmet, és máris meg­fogalmazódott az igény a védőoltásokkal történő megelőzésre.

Vakcináció

A cikk alapellátó orvosoknak foglalja össze a felnőttkorban ajánlott védő­oltásokat. Az oltási ajánlásokhoz megfogalmazott szempontok – életkor, aktuális immunállapot, élethelyzet, a védőoltással elérendő cél – mellett kitér az olthatóság megítélésének fontosságára is. 

Vakcináció

A gyermekkori kötelező védőoltásokra nézve az átoltottság 99% fölött van Magyarországon. Ennek köszönhető, hogy nem fordul elő az országban diftéria, poliomielitisz, sporadikus a morbilli, a rubeola és a többi, védőol­tással megelőzhető fertőző betegség. A védőoltásokat ellenzők számának növekedése ezt a kedvező járványügyi helyzetet veszélyezteti.

Vakcináció

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.

Vakcináció

Magyarországon az akut vírushepatitiszek incidenciája nem túl nagy, de az esetenként súlyos kórlefolyás, a járványok lehetősége (A és E vírus), a B és C vírus parenterális terjedését elősegítő magatartásformák (intravénás droghasználat, tetoválás, promiszkuitás) terjedése miatt egészségügyi kockázatuk jelentős. 

Vakcináció

A rizikóbetegséggel élő, immunológiailag sérült betegek fertőzései gya­koribbak és súlyosabb formában zajlanak. Az alapbetegség ellen alkalma­zott kezelés e nemkívánatos velejárójának kivédésére egyik fő eszközünk a vakcináció. Elkerülni a veszélyest, megelőzni a megelőzhetőt – az immu­nizációnak ez a lényege. 

Onkológia

A régi alapokra helyezett és az elmúlt két évtizedben átalakított és meg­újult magyar onkológia most érte el, hogy az utolsó években a morbiditás 10%-os növekedése mellett a mortalitás enyhén csökkent.

Onkológia

Az epeúti karcinómát a legtöbb esetben ma is túl későn ismerik fel, és a gyógyulás esélye csak a betegek csekély hányadának adatik meg. A né­pesség ilyen irányú szűrése nem megoldható, mert a tumor csak nagyon ritkán fordul elő, bizonyos kockázati csoportokban azonban a rendszeres szűrésnek van értelme és jelentősége.

Onkológia

Az epeúti tumorok ritka daganatok, rossz prognózissal. Nagyon sok esetet előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor műtét már nem jön szóba. A kuratív célú műtét utáni adjuváns kezelés értéke még vizsgálatok tár­gya. Az áttétes vagy előrehaladott stádiumú betegeknél első vonalban gemcitabin + cisplatin a standard kezelés. A molekuláris célpontokra ható terápiák még nem képezik a mindennapi gyakorlat részét. 

Onkológia

A pajzsmirigy-karcinóma a leggyakoribb endokrin daganat, előfordulása az utóbbi években fokozatos emelkedést mutat. Az ultrahangos vizsgála­toknak köszönhetően az elváltozásokra nagyobb számban, de korai stá­diumban derülhet fény. A differenciált pajzsmirigyrákok, azaz a papilláris és follikuláris karcinómák kedvező kórlefolyása részben a betegség ke­vésbé agresszív természetének, részben a hatékony sebészi, radiojód és hormonszuppressziós kezelésnek tulajdonítható, de az előrehaladott daganat korszerű gyógyszeres kezelése is lehetséges multikinázgátló készítményekkel.

Onkológia

Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet meg­erősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daga­natok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát. 

Reumatológia

Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi száma az irodalmi háttérismeretek­ben és gyakorlati lehetőségekben mindig megújuló „régi” reumatológiai témát állít­ja a középpontba. Aktuális téma ez, mert a mozgásszervi betegségek mind a kere­sőképtelenség, mind a munkaképtelenség okai között a második helyet foglalják el a szív- és érrendszeri betegségek mögött. Gazdasági terheik jelentősek, s az újabb terápiás lehetőségek megjelenésével és a lakosság elöregedésével egyre nőnek.

Reumatológia

Az újabb kutatások megerősítik, hogy a methotrexat a reumatoid artritisz (RA) alapgyógyszere: betegségmódosító hatásán túl meghosszabbítja az RA ellen alkalmazott biológiai szerek hatásosságának időtartamát, és az RA-ra gyakorolt hatásától függetlenül csökkenti a betegek kardiovaszku­láris kockázatát.

Reumatológia

Összefoglalásunkban bemutatjuk a főbb reumatológiai kórképek tipikus szemészeti tüneteit. A szemészeti tünetek jobb megismerésével közelebb juthatunk a szisztémás gyulladásos betegségek pontos diagnózisához és megfelelő kezeléséhez.

Reumatológia

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

Reumatológia

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

Bőrgyógyászat

A bőr- és lágyrészfertőzések között egyszerű és szövődményes (nekrotizáló vagy nem nekrotizáló), illetve gennyes és nem gennyes fertőzéseket kü­lönböztetünk meg. A közösségben szerzett fertőzéseket legtöbbször methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus vagy béta-hemolitikus Streptococcus okozza. A szövődményes fertőzések szisztémás gyulladásos reakció szindróma formájában jelenhetnek meg. 

Bőrgyógyászat

A családorvosnak tudnia kell elkülöníteni a potenciálisan malignus és az egyértelműen benignus bőrdaganatokat, az utóbbiak egy része nem igényel kezelést, másik részük – változó tulajdonságú, tüneteket okozó vagy kozme­tikai problémát jelentő elváltozások – kezelése a családorvosi rendelőben is megvalósítható. 

Bőrgyógyászat

Az Orvostovábbképző Szemle ebben a számában olyan bőrgyógyászati összeállítást nyújt az érdeklődő olvasónak, amiben részben nagyon gyakori, minden orvos érdeklődésére számot tartó elválto­zásokról, betegségekről esik szó, részben pedig néhány kevésbé gyakori kórkép új terápiás lehetőségeiről. A gyakori kórképek közé tartoznak a bőr és a lágyrészek fertő­ző betegségei, valamint a sűrűn előforduló jóindulatú daganatok. A pikkelysömörről és a hidradenitis suppurativáról szóló cikk időszerűségét elsősorban az új terápiás lehetőségek megismertetésének szükségessége adja. 

Bőrgyógyászat

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

Bőrgyógyászat

A hidradenitis suppurativa (HS) vagy acne inversa az életminőséget je­lentősen rontó, súlyos egészségkárosodással járó krónikus, gyulladásos megbetegedés, elsősorban az axilla, a lágyékhajlat és az anogenitális régió érintettségével. A pubertás után jelentkezik, hosszú lefolyása során gya­kori fellángolások és kiterjedt hegesedés jellemzik. 

Fül-orr-gégészet aktualitásai

A humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzések a fej-nyaki régióban egy­aránt okozhatnak jó- és rosszindulatú elváltozásokat. Szerepük van többek között a visszatérő légzőszervi papillomatózisnak (RRP), az orr-, illetve orr­melléküregi papillómák speciális formáinak kialakulásában, továbbá a száj és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek keletkezésében.

books.medicalonline