Sokan kérdezhetnék, miért érdekes annyira a pajzsmirigy, hogy ennyi teret szentelünk neki? A magyarázat egy­szerű: a legkonzervatívabb számolással is a lakosság 6–8%-át, de egyesek szerint akár a 15–20%-át is érinthetik a pajzsmi­rigy betegségei. Ez pedig egy olyan kis országban is, mint Magyarország, millió körüli nagyságrendet jelent! Ez a becslés a cukorbetegséggel egy szintre helyezi a pajzsmirigy betegségeit epidemiológiai szempontból!

Korunkban a leggyakoribb rosszindulatú endokrin tumor a pajzsmirigyrák, mely sokáig észrevétlen maradhat. Terápia eddig rendszerint sebészeti beavatkozásból és jód radioizotóp terápiából, terápiarefrakter esetekben két tirozin-kináz-gátló alkalmazásából állt. A pajzsmirigyrákok genetikailag korlátozott számú mu­tációra vezethetők vissza, többek között a tropomiozinreceptor-kinázokat kódoló NTRK gének átrendeződésére. Ilyen betegpopulációban ígére­tesnek tűnik egy új generációs tirozin-kináz-inhibitor gyógyszercsalád.

A nagyon sok beteget érintő szubklinikus hypothyreosis jelentőségét, kö­vetkezményeit, kezelésének szükségességét és eredményességét illetően nem egységes a szakma véleménye. Ugyanakkor egyre több randomizált, kontrollcsoportos klinikai vizsgálat és nagy betegszámot összegyűjtő metaanalízis áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy áttekinthessük az e téma­körrel kapcsolatos fő kérdéseket.

Szimpózium - Onkológia

Miközben ma azzal vagyunk elfoglalva, nehogy a szezonális influenzával kombinálódjon a COVID-19-járvány második hulláma, megalapozottan kijelenthetjük, biztosan fog kombinálódni a daganatos megbetegedésekkel is, mivel a rosszindulatú daganatok a krónikus betegségek egyik olyan csoportja, amely különösen fogékonnyá, esendővé teszi a betegeket az új koronavírussal szemben.

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont. 

A tüdőrák hazánkban és a világon vezető daganatos halálok. Sokáig csak kemoterápiás kezelési lehetőségünk volt. A 2005-ös év áttörést hozott a nem kissejtes tüdőrák célzott kezelésében az EGFR-TKI-k megjelenésével. 

A genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések jelentős túlélési előny nyújtanak a mutációt hordozó betegeknek, ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni. Az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációban és monoterápiában is alkalmazhatóak, de első vonalban csak akkor, ha mutáció nem igazolható. 

A legnagyobb kihívás aktuálisan a tüdőgyógyászat számára a COVID-19 pandémia kapcsán az akut respiratorikus kórállapot hatékony kezelése, a beteg állapotának stabilizálása, a szövődmények elhárítása, a tartós légzésfunkciós károsodás és a globális (kardiopulmonális és a vázizomzatot érintő) funkcióvesztés mérséklése. 

 

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

 

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

 

Régóta tudjuk, hogy a fejlett országokban a legnagyobb morbiditású és mortalitá­sú kórképek a kardiovaszkuláris területet érin­tik. Az angiológia vagy vaszkuláris medicina az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment ke­resztül, mely jelentős betegcsoportot érintett. Népbetegségnek kell tekintenünk a perifériás artériás betegséget, a vénás thromboemboliát, a krónikus vénás betegséget is.

Az Orvostovábbképző Szemle azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy megpróbálja bemutatni e színes betegcsoport ellátásának néhány új eredményét. A mostani számban három témáról olvashatunk rövid összefog­lalót, melyekhez hazai szakemberek adnak további támpontokat.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

A hypothyreosis az egyik leggyakoribb endokrin kórkép, melynek elfo­gadott kezelése a szintetikus L-tiroxin adása. Írásunkban bemutatjuk a tiroxinpótlással kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket, és összefoglaljuk a releváns klinikai ajánlásokat.

A pajzsmirigy funkcionális betegségei kihatással vannak a testsúlyra. Régóta ismert tény, hogy manifeszt hyperthyreosis esetén csökken, míg pajzsmirigy-alulműködés esetén gyarapodik a testsúly. Kérdéses, hogy a szubklinikai funkciózavarok is befolyásolják-e a testsúlyt, valamint hogy a súlyfelesleg milyen hatással bír a pajzsmirigyfunkcióra. A cikk rövid összefoglalást kíván adni a TSH és a testsúly közötti összefüggésről, az elmúlt években e témában megjelent jelentősebb közlemények eredményeiről. 

A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.

Az előrehaladott vagy áttétes vesekéreg-daganatos betegek kezelésében a terápiás lehetőségek a 15 éve tartó tirozin-kináz-inhibitor- (TKI-) éra után jelentősen bővültek az új típusú immunterápiák megjelenésével, valamint a korábbi standard nephrectomia szerepének és időzítésének átértékelődésével. Különösen kedvező eredmények érhetők el, ha első vonalban az immunonkológiai készítményeket kombináljuk CTLA4-gátlóval vagy VEGFR-gátlóval. Az eddig mértékadó terápiák (sunitinib, pazopanib) a jó prognózisú betegek kezdeti terápiájában továbbra is opciók. Közleményünkben ismertetjük napjaink modern terápiás lehetőségeinek alapjait és a legújabb kezelési irányokat. 

 

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

 

A meddőség és a vetélések hátterében genetikai, hormonális, anatómiai, infektív, környezeti, hematológiai és immunológiai tényezők állhatnak. Az elmúlt időszak reproduktív immunológiai kutatásainak köszönhetően jelentősen megnőtt a meddőségi vizsgálati lehetőségek száma.
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz