hirdetés

Az egyre bővülő kardiológiai indikációs kör miatt a thrombocyta-aggregáció-gátlás reflektorfénybe került az elmúlt évtizedekben. A vérlemezkék ki­tapadása és aktivációja a véralvadási folyamat egyik kulcseseménye: a vérlemezkék kontrollálatlan aggregációja az éren belül thrombus-képződéshez, következményes érelzáródáshoz vezethet.

A cink rendkívül fontos szerepet játszik szervezetünkben, különösen im­munrendszerünk számára kritikus nyomelem. Az őszi-téli időszak bekö­szöntével a megfelelő cinkellátottság szerepe felértékelődhet.

Dr. Vándorfi Győző diabetológus főorvost, a Vanderlich Egész­ségcentrum igazgatóját arról kérdeztük, hogyan hatnak a DPP4- gátlók, alkalmazásuknak milyen előnyei vannak, és milyen szerepük van a 2-es típusú diabetesesek kezelésének terápiás palettáján.

A várandós kismamáknak és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára kiemelkedően fontos a megfelelő folátbevitel, azonban a természetes folát és a mesterséges folsav fogyasztásakor nem metabolizálódó folsav halmozódhat fel, aminek káros késői következményei lehetnek. Dr. Tausz István főorvos, házi gyermekorvos interjúnk során elmondta, hogy anyatej hiányában vagy kevés anyatej esetén miért előnyösebb az aktív folátot (Metafolin®-t) tartalmazó csecsemőtápszert választani, szemben a folsavat tartalmazó csecsemőtápszerekkel.

Karádi Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hemato­lógiai Klinika professzorát az atherosclerosis folyamatát elindító plakkok kialakulásáról, típusairól, stabilitásáról, az akut corona­ria-szindróma kialakulásában betöltött szerepéről, az endothel-diszfunkció kialakulásának kockázati tényezőiről, a rizikófakto­rokról és azok befolyásolási lehetőségeiről kérdeztük.

Napjaink legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyulladásgátló készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Alkalmazásuk során gyakran talál­kozunk gyógyszer okozta mellékhatásokkal, amelyek közül az egyik leg­súlyosabb a gyomor-bél rendszeri vérzés. Terápia tekintetében a savszek­réció-gátlók, kiemelten a protonpumpa-inhibitorok használata jelentős szerepet játszik a felső tápcsatornai vérzések megelőzésében. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek hosszú távon az alsó tápcsatornai nem kívánt esemé­nyek számát növelhetik.

Május 26–28. között idén is megrendezésre került az Egri Kar­diológiai Napok, ahol Dr. Szilágyi Attilával, az egri Markhot Fe­renc Oktatókórház és Rendelőintézet kardiológusával a mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepéről beszélgettünk.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Négy éve jelent meg az európai és hazai irányelv, ezt követően pedig a Nemzetközi Hypertonia Társaság (ISH) is kiadott globális irányelvet a hypertonia-ellátással kapcsolatban. Úgy tűnik tehát, hogy a hypertonia továbbra is forrongó téma, amelynek az oka nyilvánvaló: populációs szinten, gyakoriságánál fogva a magasvér­nyomás-betegség a legjelentősebb kardiovaszkuláris rizikóténye­ző. Ráadásul ez kiemelt fontosságú kérdés, mert hazánkban a legújabb statisztikák szerint a halálozás feléért továbbra is az érrendszeri és szívbetegségek tehetők felelőssé. Az irányelvek ismeretében a hazai hypertonia-ellátásról kérdeztük dr. Járai Zoltánt, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnökét.

A 2-es típusú diabeteses betegek esetében az atheroscleroticus érbetegségek gyakrabban jelentkeznek, súlyosabb és gyorsabb lefolyást mutatnak, mint a nem cukorbeteg személyek esetében. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, az MKT idei kongresszusán tartott előadásában a diabeteses betegek esetében észlelhető akcelerált atherosclerosissal, annak okaival, következményeivel és megoldási lehetőségeivel foglalkozott. Elő­adása kapcsán kérdezzük az előadót.

Az érbetegségek másodlagos megelőzése, az újabb éresemé­nyek, az ebből származó halálozás kivédése továbbra is jelen­tős feladat. Dr. Simon Attila, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója lapunknak elmondta, hogy ennek elérésére a rendszer különböző szereplőinek a saját szintjükön, egymásra épülő feladatokkal kell szembenézniük. A kezelés alapja a gyógy­szeres kezelés, a társbetegségek optimális terápiája, a magatar­tásbeli tényezők javítása, a betegségértés javítása, a beteg együtt­működésének megnyerése és a hosszú távú gondozás.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Kiemelt feladat a háziorvosok szűrési és gondozási tevékenysé­gének erősítése. Dr. Kovács Eszter háziorvos elmondta, a kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek megelőzésében milyen protokollt követnek, és a hyperurikaemia és köszvény kezelésére vonatkozó új konszenzusajánlás kapcsán nemcsak kiemelte az ajánlás legfontosabb tudnivalóit, hanem arról is szólt, hogyan javítható az ezzel a problémával küszködő betegek ellátása.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline