ADHD-t okozó fontos génvariánsok

A Nature folyóiratban november 12-én az Aarhus University kutatói azt közölték, hogy három gén – a MAP1A, az ANO8 és az ANK2 – ritka variánsai akár tizenötszörösére is növelhetik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD kialakulásának kockázatát. Bár ezek a variánsok rendkívül ritkák, jelenlétük erőteljesen befolyásolja a neuronokban expresszálódó gének működését. Az érintetteknél emiatt zavart szenvedhet az idegsejtek fejlődése és egymással folytatott kommunikációja, ami hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez. Anders Børglum professzor, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy most először sikerült olyan konkrét géneket azonosítani, amelyek ritka variánsai jelentős hajlamosító tényezőt jelentenek az ADHD szempontjából. Az ADHD egy nagy kockázattal örökölhető idegfejlődési rendellenesség, amelynek genetikai hátterét több ezer variáns alkotja. A legtöbb génváltozat csupán kismértékben növeli a diagnózis valószínűségét, ám a mostani kutatás során sikerült kimutatni, hogy egyes ritka, nagy hatású variánsok is jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A kutatók genetikai adatokat kombináltak azzal, hogy vizsgálták, miként expresszálódnak egyes gének az agy különböző sejttípusaiban. Eredményeik szerint a ritka variánsok különösen a dopaminerg és GABAerg neuronok működését befolyásolják, amelyek az impulzuskontroll, a figyelem és a motiváció szabályozásában játszanak kulcsszerepet. A hatások már magzati korban kimutathatók, és felnőttkorig fennmaradnak. Ditte Demontis professzor kiemelte, hogy az agy fejlődésének és működésének zavarai alapvető szerepet játszanak az ADHD kialakulásában. A kutatás során azt is feltárták, hogy a három, most azonosított gén által kódolt fehérjék más fehérjékkel kölcsönhatásba lépve egy nagyobb hálózatot alkotnak, amely egyéb idegfejlődési rendellenességekben – például autizmusban és skizofréniában – is szerepet játszik. Ez új összefüggéseket tár fel a pszichiátriai kórképek biológiai hátterének területén.

A ritka variánsok nemcsak az ADHD kialakulásának kockázatát befolyásolják, hanem hatással vannak az érintettek kognitív teljesítményére, iskolai előmenetelére és munkaerőpiaci helyzetére is. A dániai betegregiszter adatainak elemzése alapján az ADHD-val élő, ritka variánsokat hordozó személyek átlagosan alacsonyabb iskolai végzettséggel és társadalmi-gazdasági státusszal rendelkeznek, mint azok, akiknél ezek a variánsok nem fordulnak elő. Felnőttkorban minden egyes ritka, magas kockázatú variáns körülbelül 2,25 IQ-ponttal alacsonyabb értéket eredményezett. Ez arra utal, hogy az érintettek nagyobb kognitív nehézségekkel szembesülnek, ami hosszú távon befolyásolhatja tanulmányi és munkahelyi lehetőségeiket.

A kutatás új irányt jelöl ki az ADHD biológiai mechanizmusainak feltérképezésében. Az erőteljes hatású variánsok azonosítása lehetőséget ad arra, hogy mélyebb vizsgálatok induljanak, amelyek új terápiás célpontokat tárhatnak fel. Børglum professzor szerint ez a munka olyan alapvető biológiai folyamatok megértéséhez járul hozzá, amelyek a jövőben segíthetik a hatékonyabb kezelések kidolgozását. És ez csak a kezdet: nagyobb mintákban számos további ritka, betegséget okozó variáns is azonosítható lesz - már a jelenlegi vizsgálat is 17 olyan további gént jelölt meg, amelyek ritka variánsai nagy valószínűséggel szintén kauzális szerepet játszanak az ADHD kialakulásában.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Rare genetic variants can increase ADHD risk by up to 15 times

Rare genetic variants confer a high risk of ADHD and implicate neuronal biology

Irodalmi hivatkozás:

Ditte Demontis et al, Rare genetic variants confer a high risk of ADHD and implicate neuronal biology, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09702-8