Ezért unatkoznak az ADHD-ban szenvedők

A Communications Psychology folyóiratban március 24-én jelent meg a Johannes Gutenberg University Mainz kutatóinak cikke, amelyben az érzékszervi információk érzékelése és az unalom közötti kapcsolatot vizsgálták ADHD-val diagnosztizált és nem ADHD-s egyéneknél. Mindennapi életük során a legtöbb ember számos olyan tevékenységet végez, amelyek különböző mértékű figyelmet igényelnek. Miközben részt vesznek ezekben a tevékenységekben, az agy feldolgozza a környezetükből kapott érzékszervi információkat, és olyan reprezentációkat hoz létre, amelyek irányítják a jelenlegi és jövőbeli viselkedésüket.

Hasonló helyzetekben a különböző emberek eltérő mértékű elkötelezettséget és érdeklődést tapasztalhatnak, ám a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) diagnosztizált egyénekről köztudott, hogy nehezen tudják figyelmüket hosszabb ideig a dolgokra összpontosítani, és gyakran tapasztalják az unalom érzését a legkülönbözőbb helyzetekben.

A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem és más németországi intézmények kutatói nemrégiben azt a célt tűzték ki, hogy feltárják az érzékszervi információk érzékelése és az unalom közötti kapcsolatot mind az ADHD-val diagnosztizált, mind a nem ADHD-s egyéneknél. Vizsgálati eredményeik pedig arra utalnak, hogy az érzékszervi ingerek csökkent érzékelése az ADHD-val rendelkező és nem rendelkező személyeknél egyaránt összefügg az unalom magasabb szintjével.

“Az érzékszervi információk észlelése és az azt követő reakciók, például az unalom, helyzetenként és egyénenként változnak, ahogyan azt lenyűgözően ábrázolják a figyelemzavaros betegek, akik számos helyzetben kiterjedt unalmat mutatnak” - írta Johannes P.-H. Seiler, a cikk első szerzője. “Azonban továbbra sem világos, hogy a környezeti jellemzők és az egyéni tulajdonságok hogyan hatnak együtt az érzékszervi információk hatékony átvitelére, és hogyan kapcsolódik mindkét tényező az unalom megtapasztalásához. Mostani kutatásunk során bemutatunk egy keretrendszert ennek a kérdésnek a megoldására: a résztvevőket meghatározott objektív információtartalommal rendelkező szöveges ingereknek tettük ki, miközben értékeltük az érzékelt információt, az unalmat és a szöveg által kiváltott érzetet."

A kutatók a Mainzi Egyetem 142 nem-ADHD-s hallgatóját, valamint 19 ADHD-val diagnosztizált beteget vonták be a vizsgálatba, akik két, egymáshoz igen hasonló kísérletben vettek részt. Először a vizsgálati résztvevőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelynek célja demográfiai adataik begyűjtése, valamint személyiségjegyeik és egyéb pszichológiai tulajdonságaik felmérése volt.

Ezt követően egy, a kutatók által kidolgozott feladatot töltöttek ki, amelynek során öt, azonos témájú, szemantikai változatosságukban és szóismétlésekben eltérő rövid szöveget kellett elolvasniuk. A résztvevőket arra kérték, hogy egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékeljék, mennyire tartják az egyes szövegeket informatívnak, unalmasnak, kreatívnak, kellemesnek és izgalmasnak.

Emellett más feladatokat is teljesítettek, köztük egy nyelvi alapú divergens gondolkodási feladatot, valamint olyan auditív feladatokat, amelyekben különböző fehér zajos ingerek hasonlóságát kellett értékelniük, miközben az unalom mértékét is pontozták. A kutatók elemezték az összes összegyűjtött adatot, hogy megállapítsák, van-e összefüggés a résztvevők feladatok során történt érzékszervi információérzékelése és unalomérzetük szintje között.

“Az információelmélet általános sémáját használva az információátvitel külső és belső tényezőinek formalizálására, azt találtuk, hogy az alacsonyabb információátvitel magasabb unalomszintet prediktál, és ez normális” - összegezték eredményeiket a kutatók. “Kimutattuk viszont, hogy az ADHD-s egyéneknél csökken az információátvitel szintje a kontrollhoz képest. Vagyis az érzékszervi információtartalom és az egyéni tulajdonságok kölcsönhatásának lehatárolásával együtt az unalom a csökkent információdekódolás szituációs következményeként jelenik meg, amely ADHD-ban fokozottan érvényesül.”

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a környezetükben lévő ingerek érzékelésének mértéke összefüggött az általuk tapasztalt unalommal, függetlenül attól, hogy ADHD-sak voltak-e vagy sem, viszont az ADHD-val diagnosztizált személyek csökkent érzékenységet mutattak a külső ingerekre, ami egyrészt megmagyarázza, miért unatkoznak gyakrabban, másrészt összhangban van a korábbi eredményekkel.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Sensory perception linked to boredom in both ADHD and non-ADHD individuals

A reduced perception of sensory information is linked with elevated boredom in people with and without attention-deficit hyperactivity disorder

Irodalmi hivatkozás:

Johannes P.-H. Seiler et al, A reduced perception of sensory information is linked with elevated boredom in people with and without attention-deficit hyperactivity disorder, Communications Psychology (2025). DOI: 10.1038/s44271-025-00233-6.