Lányok körében is egyre gyakoribb az ADHD
Egy amerikai gyermekek körében végzett felmérés szerint az ADHD egyre gyakoribb, és a korábbiaknál több lány érint.
- A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar felismerése és kezelése felnőttkorban
- Újabb ADHD kezelésére szolgáló szer
- Szájban oldódó ADHD elleni amfetamin-készítmény
- Mikrotápanyagokkal az ADHD ellen?
- Diagnosztizálható-e az ADHD 6 éves kor előtt?
- Hiánypótló terápia az ADHD kezelésére
- A figyelemhiány/hiperaktivitás gyógyszeres kezelése és az öngyilkosság
A Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology folyóiratban május 22-én jelent meg a CDC (Amerikai Járványügyi- és Megelőzési Központ) kutatóinak cikke, amelyben az ADHD (Attention-Deficit Hiperactivity Disorder) gyakoriságának alakulását vizsgálták meg az amerikai gyermekkorú populációban, és az adatok szerint egy „folyamatos és fokozatosan növekvő” közegészségügyi problémát tártak fel. A cikkben megállapításra kerül, hogy az Egyesült Államokban 2022-ben körülbelül egymillióval több 3-17 éves gyermeknél állapítottak meg ADHD-t, mint 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy a teljes gyermekkorú populációban minden kilencedik gyermeket ADHD-val diagnosztizáltak, ez pedig a teljes korcsoport 11,4%-a, azaz 7,1 millió gyermeket tesz ki. A kezelés hatására meggyógyult gyermekeket nem számítva jelenleg mintegy 6,5 millió gyermek (az összes amerikai kiskorú 10,5%-a) él ADHD-val, 58,1%-uknál pedig a figyelemhiányos zavar közepes vagy súlyos fokú.
A tanulmány azt is feltárta, hogy az amerikai ADHD-s gyermekek 77,9%-ának van legalább egy társbetegsége, körülbelül felük (53,6%) kapott valamilyen ADHD-gyógyszert, 44,4%-uk pedig viselkedésterápiában részesült - a teljesen kezeletlen gyermekek aránya 30,1%.
Az eredmények a 2022-es Nemzeti Gyermekegészségügyi Felmérés (NSCH; National Survey of Children's Health) adatállományának elemzéséből származnak, és azt mutatják, hogy az ADHD becsült előfordulási gyakorisága magasabb az Egyesült Államokban, mint a más országokból származó hasonló becslések eredményei.
Érdekesség, hogy a cikk írásának időpontjában Magyarországon is készült egy olyan doktori értekezés, amelynek megállapításai és szakirodalmi idézetei alátámasztják a fenti eredmények egy részét. A Velő Szabina által készített PhD dolgozat (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) megállapításai szerint az ADHD-val diagnosztizált gyermekek több, mint 80%-ánál az ADHD mellett legalább egy komorbid, azaz társuló kórkép azonosítható, míg 50%-uk esetében legalább két komorbid kórkép áll fenn. Itt jelentős különbség van a nemek között: fiúknál inkább jellemzőek az externalizáló komorbid zavarok, mint a viselkedészavar, oppozíciós zavar, míg ADHD-val diagnosztizált (főleg kamaszkorú) lányok esetében az internalizáló komorbid zavarok, mint a depresszió és szorongás érhetők tetten. A viselkedészavar (Conduct disorder - CD) az egyik leggyakoribb komorbid zavar, az ADHD-val diagnosztizált esetek 20%-ában fordul elő. A DSM-5 meghatározása alapján a viselkedészavar a magatartás olyan visszatérő és állandósuló mintája, amelyben a személy mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb szociális normákat és szabályokat megszegi. A másik leggyakoribb ADHD mellé társuló kórkép az oppozíciós zavar, mely a tekintély elleni lázadásában nyilvánul meg. A magyar kutatócsoport hazai mintán végzett vizsgálata ezen két kórkép mellett még az öngyilkos magatartást is a leginkább előforduló komorbiditásként kapta eredményül.
Az amerikai tanulmányban a kutatócsoport kifejti, hogy az ADHD előfordulási gyakoriságának növekedése részben “szociodemográfiai jellemzőkkel és a gyermekek tulajdonságaival” magyarázható, ugyanakkor kijelentik, hogy „a társadalmi kontextus is hozzájárulhat az ADHD diagnózisának általános tendenciáihoz”. (Ezek közé tartozik például a gyermekek mentális egészségi környezete a COVID-19 világjárvány előtt és alatt.)
“Az ADHD-val kapcsolatos tudatosság az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Az ADHD-t korábban olyan rendellenességként írták le, amelynek középpontjában a könnyen megfigyelhető hiperaktív-impulzív tünetek álltak, és úgy gondolták, hogy elsősorban a fiúkat érinti” - írják a szerzők. “A figyelemkontrollal kapcsolatos tudatosság növekedésével az ADHD-t egyre gyakrabban ismerték fel a lányok, serdülők és felnőttek körében is. Ráadásul az ADHD-t korábban alacsonyabb arányban diagnosztizálták egyes etnikai kisebbségi csoportok gyermekei körében. A tudatosság növekedésével az ilyen diagnózisok közötti különbségek csökkentek vagy eltűntek. A világjárványhoz kapcsolódó körülmények is növelhették annak valószínűségét, hogy egy gyermek ADHD-s tünetei súlyosbodtak. Például azokban a családokban, ahol a gyermekeknek online (virtuális osztálytermi) tanulásban kellett részt venniük, miközben a szülők otthonról is dolgoztak, a korábban kezelhető ADHD-tünetek súlyosbodhattak, vagy a szülők által korábban nem észlelt tünetek is felismerhetővé válhattak.”
A mostani tanulmány célja az volt, hogy frissített amerikai prevalencia-becsléseket adjon a diagnosztizált ADHD; az ADHD súlyossága; a társbetegségek; valamint az ADHD gyógyszeres és viselkedés-terápiás kezelése tekintetében. A kutatócsoport több mint 45 ezer kitöltött kérdőívet értékelt, figyelembe véve a demográfiai és klinikai részcsoportok közötti különbségeket is. A kérdések például olyan részleteket is kértek a szülőktől, mint az állapot súlyossága. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a társadalmi-gazdasági és a földrajzi tényezők milyen szerepet játszanak az ADHD diagnózisában/elterjedtségében.
A válaszok értékelését követően az alábbi, részben meglepő eredmények születtek:
Az ázsiai és a spanyol ajkú/latinó gyermekeknél alacsonyabb volt a diagnosztizált ADHD előfordulása, mint a fehér bőrűeknél.
Az olyan háztartásokban élő gyermekeknél, ahol a legmagasabb iskolai végzettség a középiskola, illetve az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban magasabb volt az előfordulási gyakoriság, mint a magasabb iskolai végzettségű, illetve a szegénységi szint 200%-a feletti jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekeknél.
Az állami biztosítással (magánbiztosítással vagy anélkül) rendelkező gyermekeknél magasabb volt a prevalencia, mint a kizárólag magánbiztosítással rendelkező gyermekeknél.
Az északkeleten, közép-nyugaton vagy délen élő gyermekek körében az előfordulási gyakoriság magasabb volt a nyugaton élőkhöz képest, valamint a vidéki vagy külvárosi területeken élő gyermekek körében magasabb volt a prevalencia a városi területeken élő gyermekekhez képest.
Az eredmények kitértek arra is, hogy a fenti tényezők hogyan befolyásolták a gyógyszeres kezelést:
A spanyol ajkú gyermekek és a nem angol anyanyelvű háztartásokban élő gyermekek körében alacsonyabb volt az ADHD-gyógyszer szedésének előfordulási gyakorisága, mint a nem spanyolajkú gyermekeknél, illetve az elsősorban angol anyanyelvű családokban élő gyermekeknél.
Az állami és magánbiztosítással egyaránt rendelkező gyermekek nagyobb arányban szedtek ADHD kezelésére felírt gyógyszert, mint a csak magánbiztosítással rendelkező gyermekek.
A közép-nyugaton és délen (tehát szegényebb régiókban) élő gyermekek nagyobb arányban szedtek ADHD-gyógyszert, mint a nyugaton élő gyermekek.
Az egyéb viselkedés-terápiás kezelések, például a mentális egészségügyi tanácsadás igénybe vételének gyakorisága is a fentiekhez hasonló földrajzi és szocio-demográfiai mintázatot követett.
Az eredményeket tovább elemezve a szerzők kijelentik: „A kezelési mintákban bekövetkező eltolódásokat befolyásolhatják az ADHD-diagnózisban részesülők demográfiai megoszlásának változásai is. Bizonyítékaink vannak például arra, hogy az ADHD diagnózisában a nemek közötti különbség jelentős csökkenést mutat: az ADHD-val diagnosztizált fiúk és lányok aránya 2012-ben még 3,2:1 volt, a közelmúltban már csak 2:1, de a mostani eredmények tükrében már látszik, hogy az ADHD a lányok körében is egyre gyakoribbá válik.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
ADHD Prevalence Among U.S. Children and Adolescents in 2022: Diagnosis, Severity, Co-Occurring Disorders, and Treatment, Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology (2024). DOI: 10.1080/15374416.2024.2335625. www.tandfonline
