Kell-e a beteget Helicobacter pylorira szűrni hosszú távú NSAID-kezelés megkezdése előtt?
BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ
A klinikusnak laboratóriumi szűrést és kezelést kell végeznie Helicobacter pylori irányában a peptikus fekélybetegség kockázatának csökkentésére, ha hosszú távú NSAID-terápia megkezdését mérlegeli ilyen terápiában korábban még nem részesült betegek esetében (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok [RCT-k] metaanalízisei alapján). Az orvosnak a H. pylori infekciót szűrnie és kezelnie kell a hosszú távú NSAID-kezelés megkezdése előtt olyan betegek esetében, akiknek a kórelőzményében peptikus fekélybetegség szerepel (B szintű ajánlás, eset-kontroll vizsgálatok metaanalízise alapján).
Van-e szerepe az acetil-szalicilsavnak a vastagbélrák megelőzésében?
Az 50 éven felüli betegeknek kis dózisú naponkénti acetil-szalicilsav- (ASA-) kezelés ajánlható fel a vastagbélrák prevenciója céljából.
Hatásos-e az intravénás magnézium-szulfát az asztma akut exacerbációjának terápiájában?
BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ
Ha a sürgősségi osztályon akut asztmás fellángolás miatt jelentkező beteg nem reagál megfelelően az első vonalbeli kezelésre (hörgtágító és kortikoszteroid), jó eredménnyel alkalmazható intravénás magnézium-szulfát. Gyermekek esetében magnézium-szulfát adásával 68%-kal volt csökkenthető a kórházi felvételek száma (B szintű ajánlás, három kis véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat [RCT] metaanalízise alapján). Felnőtt betegek körében magnézium-szulfát adásával 25%-os csökkenést értek el a kórházi felvételek számában (A szintű ajánlás, 14 RCT metaanalízise alapján).