hirdetés
hirdetés

Megtisztelő az egész tüdőgyógyászati szakma számára az, hogy az Orvostovábbképző Szemle rendszere­sen kiemelt terjedelmet szentel egy-egy lapszámában a pulmonológia aktuális kérdéseinek. Az aktuális lapszám több tüdőgyógyászati témájú közlemény ma­gyar fordítását kínálja, neves magyar szakemberek kommentárjaival kiegészít­ve. A lap népszerű az orvosok körében, így a társszakmák képviselői olvashatják ezeket az írásokat. Nagy jelentőségűnek tartom ezt a tényt, hiszen komoly veszélyt rejt magában az, hogy az orvosi szakmák a nehezen kezelhető információdömping súlya alatt kissé befelé fordultak.

Tüdőgyógyászat

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

Tüdőgyógyászat

Instabil állapotú és műtéten átesett betegek esetében elengedhetetlen a hemodinamika és a légzés folyamatos megfigyelése. A szívfrekvencia és a vérnyomás alapján viszonylag jól megítélhető a hemodinamikai állapot, ám a kockázatbesorolásban a légzés paraméterei, köztük a légzésszám, nem kapnak megfelelő hangsúlyt.

hirdetés
Tüdőgyógyászat

A krónikus köhögés meghatározása és elbírálása mostanáig többnyire csak szubjektív módszerek, így pl. kérdőívek és/vagy naplók segítségével történt. A szubjektív megítélés azonban ritkán egyezik az objektív mérési adatokkal, ezért törekedni kell arra, hogy objektív és szubjektív tényezők kombinációja alapján állíthassuk fel a krónikus köhögés kórisméjét és mo­nitorozhassuk az ettől szenvedő betegek gyógyszeres kezelését.

Tüdőgyógyászat

A krónikus obstruktív betegek állapotát évek, évtizedek óta légzésfunkciós értékeik alapján ítéltük meg. A szakmai protokollok eszerint javasolták te­rápiájukat, és ehhez igazodott a gyógyszereik finanszírozása is. Mivel a kü­lönböző fenotípusok és az eltérő mértékben panaszos betegek kockázata nem csupán a spirometriás értékeiktől függ, új, ezen a kockázatbecslésen alapuló csoportbeosztás jelent meg először a szakmai, majd a finanszírozási protokollban. Ez utóbbi előírja a beteg csoportbeosztásának rögzítését a kórlapon/leleten. Érdemes tehát röviden összefoglalni és értelmezni a tü­dőgyógyászati leleteken felbukkanó új információkat.

Az otthon szerzett pneumónia az egyik leggyakoribb, a veszélyeztetett po­pulációban magas halálozással járó infekció. A közlemény a tüdőgyulladás mikrobiológiai diagnosztikájának és a biomarkerek használatának áttekin­tése után foglalkozik a ma javasolt antibiotikumok mellett a kezelés újonnan felmerült kérdéseivel, a kardiovaszkuláris komplikációkkal, a makrolidok és a kortikoszteroidok mint biomodulánsok terápiás szerepével.

Tüdőgyógyászat

Minden gyakorló orvosnak jártasnak kell lennie a tüdőhallgatózás tudomá­nyában, mert a kórelőzménnyel együtt ez az alapja az első tüdőgyógyászati véleménynek. A különböző légzési és mellékzörejek egyértelmű azonosí­tása azonban nem mindig egyszerű – és figyelmet kell fordítani a nemzet­közileg elfogadott nómenklatúra használatára is.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) krónikus, irreverzibilis, progresszíven dest­ruáló tüdőbetegség, amely légzési elégtelenséghez és halálhoz vezet. Prog­nózisa általában rossz, 2–5 év átlagos túléléssel. Randomizált vizsgálatok igazolták, hogy a pirfenidon szignifikánsan lassítja a betegség progres­szióját, az FVC-érték és a 6 perces járástávolság csökkenését, és egyetlen készítményként csökkenti a mortalitást. A klinikai és követéses vizsgálatok­ban, valamint a mindennapi alkalmazás során a pirfenidon biztonságosnak és hosszú távon is megfelelően tolerálhatónak bizonyult. Ez az egyetlen készítmény IPF-ben, amelynek hatásosságát és biztonságosságát valóélet-vizsgálatok is alátámasztják.

Tüdőgyógyászat

A korábbi évtizedekben a tüdőt, illetve az alsó légutakat bakteriológiai szempontból gyakorlatilag steril területnek gondolták. Napjainkra bizonyossá vált, hogy jelentős baktériumflóra van jelen még az egészséges tüdőben is. A tüdő mikrobiomján a légutakban, valamint a tüdőparenchimában élő mikrobák összességét értjük. Ezek a mikroorganizmusok leggyakrabban baktériumok, vírusok vagy gombák.

COPD

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

COPD

A pulmonológiai rehabilitáció (PR) a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők kezelésének meghatározó komponense, melynek gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza, és kezdetben a tbc miatt légzésrokkantak számára hasznos ismereteket tartalmazta. 

hirdetés

books.medicalonline


hirdetés
hirdetés