Kardiológia

E szám Szimpózium rovatában három remek áttekintést olvashatnak hazai szaktekintélyek kiegészítéseivel, megjegy­zéseivel. Mindhárom téma interdiszciplináris érdeklődésre tarthat számot, a mindennapok praxisának alapproblémáit érintik, és nem feltétlenül tartoznak az igazi slágertémák közé. Majd látni fogják, hogy igencsak érde­mes lesz elolvasni a cikkeket, mert sokunknak ad, adhat új információt tartalmuk.

Amint a tisztelt Olvasó a következő cik­kek olvasásakor maga is tapasztalhat­ja majd, a kardiológia és a kardiológusok sosem alszanak, mindig van új és izgalmas a keringési betegségek gyógyítása, diag­nosztikája terén.

A szívelégtelenség egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent világ­szerte, ezért a pontos diagnózis és az időben elkezdett kezelés alapvető. A biomarkerek – nevezetesen az agyi nátriuretikus peptid (BNP) és annak N-terminális prohormonja (NT-proBNP), valamint a troponin – fontos sze­repet játszanak nemcsak a szívelégtelenség diagnózisának felállításában, hanem a betegek prognózisának megítélésében is.

A krónikus szívelégtelenség gyakran előforduló, nagy morbiditású és mor­talitású betegség. Sok páciens a szívelégtelenség mellett veseelégtelen­ségben vagy diabetes mellitusban is szenved. A betegek életminősége szempontjából döntő fontosságú a standardizált, evidenciákon alapuló terápiák alkalmazása. A tanulmány a témakörben közreadott legújabb ismereteket taglalja.

Németországban a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok, emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy betegnek coronaria-reperfúziós beavatkozásra van szüksége, akkor azt a lehető leghamarabb elvégezzék. Egyes EKG-elváltozások azonban megnehezíthetik a diagnózis gyors és pontos felállítását. A tanulmány bemutatja, miként ismerhető fel jobb vagy bal Tawara-szár blokk mellett az akut szívinfarktus.

Bár a szívburok betegségeinek diagnosztikája és kezelése nem tartozik a kardiológia leglátványosabban fejlődő területei közé, a European Society of Cardiology ezzel kapcsolatos legújabb, 2015-ös irányelvei több figyelem­reméltó újdonságot is tartalmaznak a szakmai testület jó tíz évvel korábbi állásfoglalásához képest.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

Kardiológia

A demográfiai változásokkal párhuzamosan a szerzett szívbillentyű-be­tegségek jelentősége egyre nő. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll ren­delkezésre, így a súlyos billentyűhibák kezelése műtéti úton, a billentyű helyreállításával vagy pótlásával történhet. Egyre gyakrabban alkalmaznak katéteres eljárásokat is. A cikk a felnőttkori szívbillentyű-betegségek miatt szükségessé váló műtétekkel kapcsolatos aktuális ajánlásokat mutatja be.

Kardiológia

A szívizom gyulladása életkorra való tekintet nélkül bármikor kialakulhat. Lefolyása változó: a betegség lehet tünetmentes, de esetenként sürgős­ségi és intenzív terápiás ellátást igényel. Az autoimmun, illetve a vírusos eredetű akut és krónikus miokarditisz terápiájára specifikus kezelési mód­szerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazása előtt azonban el kell végezni a szívizom-biopsziát.

Kardiológia

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

Kardiológia

Kedves Olvasó, amint azt bizonyára tudja, olyan országban és régióban élünk, melyet a keringési halálozás hatvá­nyozottan sújt. Az összhalálozás több mint fele keringési betegségek következménye. Ez az arány a nők között még egy kicsit a férfiakénál is rosszabb. Sok oka van ennek a régiónkra jellegzetes körülménynek, de bizonyára a társadalmi folyamatok, szoká­sok szerepe a legnagyobb. Ezekben a nép­mozgalmi mutatókban csak emberöltőnyi idő elteltével lehet változásokat érzékelni. Nos, a rendszerváltozás óta pontosan egy emberöltő telt el, és valóban, a mérhető élet­tartam 5 életévnyi javulásából mintegy 2,5–3 év a keringési betegségek eredményesebb kezelésének köszönhető.

books.medicalonline