Kardiológia

E szám Szimpózium rovatában három remek áttekintést olvashatnak hazai szaktekintélyek kiegészítéseivel, megjegy­zéseivel. Mindhárom téma interdiszciplináris érdeklődésre tarthat számot, a mindennapok praxisának alapproblémáit érintik, és nem feltétlenül tartoznak az igazi slágertémák közé. Majd látni fogják, hogy igencsak érde­mes lesz elolvasni a cikkeket, mert sokunknak ad, adhat új információt tartalmuk.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

Kardiológia

A demográfiai változásokkal párhuzamosan a szerzett szívbillentyű-be­tegségek jelentősége egyre nő. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll ren­delkezésre, így a súlyos billentyűhibák kezelése műtéti úton, a billentyű helyreállításával vagy pótlásával történhet. Egyre gyakrabban alkalmaznak katéteres eljárásokat is. A cikk a felnőttkori szívbillentyű-betegségek miatt szükségessé váló műtétekkel kapcsolatos aktuális ajánlásokat mutatja be.

Kardiológia

A szívizom gyulladása életkorra való tekintet nélkül bármikor kialakulhat. Lefolyása változó: a betegség lehet tünetmentes, de esetenként sürgős­ségi és intenzív terápiás ellátást igényel. Az autoimmun, illetve a vírusos eredetű akut és krónikus miokarditisz terápiájára specifikus kezelési mód­szerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazása előtt azonban el kell végezni a szívizom-biopsziát.

Kardiológia

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

Kardiológia

Kedves Olvasó, amint azt bizonyára tudja, olyan országban és régióban élünk, melyet a keringési halálozás hatvá­nyozottan sújt. Az összhalálozás több mint fele keringési betegségek következménye. Ez az arány a nők között még egy kicsit a férfiakénál is rosszabb. Sok oka van ennek a régiónkra jellegzetes körülménynek, de bizonyára a társadalmi folyamatok, szoká­sok szerepe a legnagyobb. Ezekben a nép­mozgalmi mutatókban csak emberöltőnyi idő elteltével lehet változásokat érzékelni. Nos, a rendszerváltozás óta pontosan egy emberöltő telt el, és valóban, a mérhető élet­tartam 5 életévnyi javulásából mintegy 2,5–3 év a keringési betegségek eredményesebb kezelésének köszönhető.

Kardiológia

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

Kardiológia

A közlemény összefoglalja a miokardiális revaszkularizáció aktualizált eu­rópai irányelvének legfontosabb újdonságait. A korábbi irányelvekkel ös­szehasonlítva tovább bővült a perkután intervenciók javallati köre a bypass műtéttel szemben, a stabil koszorúér-betegségre vonatkozóan rövidült a kettős trombocitagátlás ajánlott időtartama, és helyet kaptak az irány­elvekben a felszívódó sztentek.

Kardiológia

Az inadekvát szinusz tachikardiát (IST) a normál szinuszritmus más okkal nem magyarázható tartós nyugalmi emelkedése, illetve csekély terhelés­re jelentkező túlzott gyorsulása jellemzi. A tünetek sokrétűek lehetnek, a kórkép elsősorban a fiatalabb és a középkorú nőket érinti. A diagnózis felállításához mindenekelőtt a szekunder okokat kell kizárni. A kezelés nehéz, tekintettel arra, hogy tisztázatlan a pontos patogenezis, és nem ismert a hosszú távú prognózis sem.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

Angiológia

Az érmalformációk klinikai és genetikai elkülönítése segíti a kórformák egészségügyi vonzatainak megértését, a lefolyás jobb előrejelzését. A hát­térben álló genetikai eltérések leírása a jövőben a klasszifikáció fontos eleme lesz. A sebészi beavatkozásokat kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan intervenciós kezelések, mint az etil-vinilalkohol kopolimerrel történő embolizáció, az arteriovenózus malformációk multiplex odavezető artériáinak elzárása a nagy drenáló vénák embolizációjával vagy a mikrocisztás nyirokér-malformációk bleomycines kezelése.

books.medicalonline