A benzodiazepinek adagjának biztonságos csökkentése
A benzodiazepinek hosszú távú használata után az adag csökkentése vagy a gyógyszer hirtelen abbahagyása elvonási tüneteket eredményezhet.
- A benzodiazepin használatának zavarai
- A benzodiazepinek fokozzák a vetélés kockázatát
- Felnőttek generalizált szorongása és pánikbetegsége
- A túlzott álmosság komoly egészségügyi probléma
- Gyógyszerek az alkoholfogyasztás által okozott zavarok kezelésére
- Az inszomnia kialakulásának és terápiájának modern szemlélete
- Terhességben alkalmazott antipszichotikumok hatása az anyára és születendő gyermekére
Az alvászavarok és szorongás kezelésére általánosan felírt benzodiazepinek hosszú távú, rendszeres használata fizikai függőséghez és elvonási tünetekhez vezethet, ha az adagot csökkentik vagy a gyógyszer szedését hirtelen abbahagyják. Azonban eddig nem álltak rendelkezésre bizonyítékok a legmegfelelőbb adagcsökkentési módszerekről, és az is közismert, hogy a betegek eltérő módon reagálnak az elvonási folyamatra.
A klinikai aggályok fényében az Amerikai Addiktológiai Társaság (American Society of Addiction Medicine) kilenc másik orvosi társasággal és szakmai szövetséggel együttműködve ezért megalkotta és június közepén közzétette a benzodiazepinek fokozatos leállításáról szóló közös klinikai gyakorlati iránymutatást a Journal of General Internal Medicine folyóiratban.
Az irányelv bizonyítékokon alapuló és konszenzuson alapuló stratégiákat vázol fel, amelyek segítenek az orvosoknak, különösen az alapellátást nyújtó orvosoknak és a betegeknek abban, hogy együttesen biztonságosan fokozatosan álljanak le a gyógyszerek szedésével, azért, hogy minimalizálják az elvonási tüneteket, amelyek súlyosak és akár potenciálisan életveszélyesek lehetnek. Az irányelv nem a palliatív ellátást nyújtó és a végső stádiumban lévő betegeket kezelő orvosoknak szól, jegyezték meg a szerzők.
Az irányelv lassú, az egyes betegek reakcióihoz igazított fokozatos csökkentést javasol. Azoknál, akik évek óta szedik a gyógyszert, a gyógyszeradag fokozatos csökkentése akár egy évnél tovább is tarthat.
A legfontosabb ajánlások között szerepelnek a következők:
- Soha nem szabad hirtelen abbahagyni a benzodiazepinek szedését, ha a betegek fizikailag függővé váltak a gyógyszertől, és elvonási tünetek jelentkezhetnek.
- Idősebb felnőttek esetében fontoljuk meg a hosszú távú használat fokozatos csökkentését, kivéve, ha nyomós okok indokolják szedésének folytatását.
- Rendszeresen értékeljük a betegeket a benzodiazepin-terápia folytatásának kockázatainak és előnyeinek viszonyát azok fokozatos csökkentéséhez képest. Az értékeléseredménye idővel változhat.
- Fontoljuk meg a fokozatos csökkentést, ha a kockázatok meghaladják a terápia folytatásának előnyeit.
- A fokozatos csökkentést lassan és kis adagcsökkentésekkel kezdjük (talán 5-10% csökkentés a teljes napi adagból 2-4 hetente).
- Rendszeresen ellenőrizzük a betegeket, és szükség szerint módosítsuk a fokozatos csökkentést.
A benzodiazepinek hatékonyak a szorongás, a rohamok, az izgatottság, az álmatlanság és az alkoholelvonás kezelésében. A kezelési irányelvek általában nem javasolják a 4 hétnél hosszabb használatot az elesés, a közlekedési balesetek, a kognitív károsodás, a delírium és a túladagolás kockázata miatt. Fontos, hogy n=e írjunk fel hosszú távú benzodiazepin-kezelést írnak fel olyan állapotok esetén, amelyek alacsonyabb kockázatú beavatkozásokkal is kezelhetők lennének.
Bizonyos esetekben – például kezelésrezisztens generalizált szorongásos zavar vagy abnormális mozgásokkal járó alvászavarok esetén – indokolt lehet a benzodiazepinek hosszú távú alkalmazása.
Forrás:
Joint Clinical Practice Guideline on Benzodiazepine Tapering: Considerations When Risks Outweigh Benefits https://link.springer.com/article/10.1007/s11606-025-09499-2
