A túlzott álmosság komoly egészségügyi probléma

Az AASM azért adta ki a nyilatkozatot, mert hangsúlyozni akarta, hogy az álmosság az alvászavarok, orvosi problémák és gyógyszermellékhatások potenciális következménye, valamint az egyén alvási szokásainak általános mutatója. Dr. Indira Gurubhagavatula a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Iskolájának orvosprofesszora, a Journal of Clinical Sleep Medicine-ben április 14-én online megjelent nyilatkozat egyik társszerzője egy interjúban azt mondta: „Szerettük volna felhívni mindenki figyelmét, hogy az álmosságot kellőképpen figyelembe vegyék az orvosi gyakorlatban vagy a kutatási eredmények értékelésében”.

Messzemenő egészségügyi hatások

A túlzott nappali álmosság a hipersomnia-rendellenességek (narkolepszia és az idiopátiás hipersomnia) jellemzője, és az obstruktív alvási apnoe, a krónikus álmatlanság, a nyugtalanláb szindróma és az váltott műszakban dolgozók egyik fő tünete.

Az álmossággal összefüggő egyéb állapotok közé tartoznak a fertőzések, gyulladásos állapotok, az agyat érintő strukturális problémák, például stroke vagy traumás agysérülés, pajzsmirigy-alulműködés az endokrin rendszer egyéb betegségei, a neurodegeneratív betegségek, pszichiátriai állapotok és viselkedési zavarok.

A vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat álmosság, és a klinikusoknak figyelembe kell venniük az álmosság lehetőségét, amikor kiválasztják a betegüknek szánt gyógyszert, különösen az idősebb felnőttek vagy az egynél több betegségben szenvedő betegek esetében. Az álmosságot okozó konkrét gyógyszercsoportok közé tartoznak a benzodiazepinek, a nem benzodiazepin hipnotikumok, a görcsoldók, az antipszichotikumok, az antikolinergikumok, az antidepresszánsok és az antihisztaminok.

Az álmosság hozzájárul a rosszabb reakcióidőhöz, a figyelemzavarokhoz és a rosszabb munkahelyi vagy iskolai teljesítményhez is.

Az emberek nehezen tudnak különbséget tenni az álmosság és a fáradtság vagy a fizikai kimerültség között. A túlzott nappali álmosság komoly egészségügyi probléma, amelynek számos következményei lehet: az álmos vezetés okozta balesetektől kezdve a munkahelyi hibákig és a hosszú távú egészségügyi kockázatokig.  Mivel az amerikai felnőttek egyharmada számolt be arról, hogy túlzott álmosságot tapasztal, nem lehet alábecsülni a túlzott álmosságot felismerő, felmérő és kezelő beavatkozások fontosságát. A túl sok alvás vagy a nem elegendő alvás okozta túlzott álmosság érzése pedig valószínűleg ugyanolyan nagy egészségügyi kockázatot jelent, mint az alváshiány okozta problémák.

A túlzott álmosságról beszámoló személy kivizsgálásának első lépés annak mérlegelése, hogy a a páciens eleget alszik-e éjszaka, majd ezután górcső alá kell vennünk az egyéb tényezőket, például egy esetleges alvászavart, gyógyszermellékhatást, valamilyen szerrel való visszaélést vagy egyéb okot. Az egyik probléma azonban az, hogy a túlzott álmosságot igazoló alvásvizsgálat egy egész napot vesz igénybe, és nincsenek egyszerű mérőeszközeink, könnyen elvégezhető objektív tesztek.

Az állásfoglalás szerzői elismerték ezt a kutatási hiányosságot, megjegyezve, hogy szükség van „a túlzott álmosság objektíven mért és megbízható biomarkereire, beleértve a vér biomarkereit, más fiziológiai markereket és az ébrenlét és alvás során nyert elektroenkefalogram-felvételek elemzéséből származó mérőszámokat”. Felszólítottak továbbá az alvás-ébrenlét zavarok potenciális kezeléseit célzó klinikai vizsgálatok végzőit, hogy nagyobb arányban használják kimenetelként az álmosságot, és a betegek változatosabb populációin végezzenek kutatásokat.

A cél a kutatás és a hatékony kezelés, de fontos az emberek oktatása és felvilágosítása is az alvás fontosságáról és az elegendő alvás hiányának kockázatairól.

Forrás:

Clinical significance of sleepiness: an American Academy of Sleep Medicine position statement https://jcsm.aasm.org/doi/10.5664/jcsm.11658