Alvásmennyiség, vérnyomás és az agy öregedése

Míg egyes tanulmányok összefüggést mutattak ki az elégtelen alvás és a kognitív károsodás és a demencia kockázata között, más tanulmányok nem találtak hasonló összefüggést az alvás időtartama és a kognitív funkciók között.

A Journal of the American Heart Association című folyóiratban közzétett új tanulmány szerint azoknál a magas vérnyomásban szenvedő egyéneknél, akik rövidebb ideig aludtak, nagyobb valószínűséggel fordult elő rossz kognitív funkció és az agy öregedését és sérülését jelző markerek megnövekedett szintje. Azoknál, akik ugyan rövidebb ideig aludtak, de vérnyomásuk a normális tartományban volt, nem jelentkeztek kognitív funkciók károsodások és nem növekedett az agykárosodás markereinek szintje.

A magas vérnyomásnak az alvás időtartamának a kognitív egészségre gyakorolt hatását befolyásoló szerepe magyarázatot adhat a korábbi vizsgálatokban talált vegyes eredményekre.

A magas vérnyomás szerepe a kognitív hanyatlásban

A rövidebb alvás időtartama a kognitív hanyatlással való összefüggés mellett a magas vérnyomás fokozott kockázatával is összefügg. A témával kapcsolatos vizsgálatok szerint a középkorúak magas vérnyomása független összefüggést mutat a későbbiekben kialakuló kognitív károsodással és demenciával. A magas vérnyomás agyi kisérbetegséget okozhat, amely a stroke és a kognitív hanyatlás fokozott kockázatával jár együtt. Az agyi kisérbetegség az agyban lévő kis erek károsodásával járó heterogén állapot, ami agyszöveti károsodáshoz és az agyi struktúrák sorvadásához vezet. Az agyi kisérbetegség okozhat elváltozásokat a fehérállományban és a szürke- vagy fehérállomány térfogatának csökkenését eredményezheti. A fehérállomány károsodása és a szürkeállomány térfogatának csökkenése idős korban figyelhető meg, és összefügg a kognitív hanyatlással.

Jelen tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a magasvérnyomás befolyásolja-e az alvás időtartama és a kogníció közötti kapcsolatot. Emellett a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a magasvérnyomás milyen hatással van az alvás időtartama és a fehérállomány-károsodás és az agy öregedésének képalkotó markerei közötti összefüggésre.

A kevesebb alvás és a kognitív deficitek közötti kapcsolat

A vizsgálatban 682, 40 év feletti személy vett részt, akiket a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit vizsgáló Framingham Health Study nevű, többgenerációs longitudinális vizsgálatba vontak be. A vizsgálatba csak olyan résztvevőket vontak be, akiknek nem volt demenciájuk vagy stroke-juk.

A kutatók kérdőívvel és otthoni alvásvizsgálattal (poliszomnográfiás kiértékelés) gyűjtöttek alvási adatokat. Emellett mérték a résztvevők nappali vérnyomását az alvásvizsgálat idején. Mintegy 3,3 évvel az alvásvizsgálat után az agy szerkezetében bekövetkezett változásokat felmérése céljából a résztvevők kognitív értékeléseken és mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálatokon estek át.

A kutatók a a szürkeállomány térfogatának kivételével nem találtak összefüggést az alvás időtartama és a kognitív funkciók vagy az agyi képalkotó markerek között. Az önbevallás szerint a rövid alvásidőtartam nagyobb szürkeállomány-térfogattal járt együtt.

A kutatók ezután elemezték az alvás időtartamának hatását a kognitív egészségre, miután a résztvevőket normál és magas vérnyomású csoportokra osztották. Azt találták, hogy az alvás időtartama csak a magas vérnyomásban szenvedő egyéneknél befolyásolta a kognitív funkciókat és az agyi képalkotó biomarkerek szintjét.

A magas vérnyomásban szenvedő egyének körében a rövidebb alvás időtartama összefüggött a végrehajtó funkciók hiányosságaival, amelyek magukban foglalják a tervezésben, érvelésben és döntéshozatalban részt vevő magasabb szintű mentális folyamatokat. Ezenkívül a magas vérnyomással és rövidebb alvásidővel rendelkező egyéneknél az agyi képalkotó eljárásokban az öregedésre és szöveti sérülésre utaló markerek magasabb szintje is kimutatható volt. A magas vérnyomású egyének közül azok, akik saját bevallásuk szerint rövidebb ideig aludtak, nagyobb mértékű fehérállomány-elváltozásokat mutattak, míg azoknál, akik az alvásvizsgálat szerint rövidebb ideig aludtak, a szürkeállomány térfogata volt kisebb.

Normál vérnyomású egyéneknél nem találtak kapcsolatot az alvás időtartama és a kognitív funkciók vagy az agyi képalkotó markerek között. Ezek az eredmények tehát arra utalnak, hogy a rövidebb alvás időtartama a magas vérnyomással kölcsönhatásban növeli a rossz kognitív funkciók és a nagyobb agykárosodás kockázatát.

A tanulmány egyik erőssége a nagy mintanagyság volt. Megfigyeléses jellege miatt azonban nem állapítható meg ok-okozati összefüggést az alvás időtartama és a kognitív egészség között. Az alvásvizsgálatot csak egyetlen éjszaka alatt végezték, így az alvás időtartamára vonatkozó adatok nem biztos, hogy a hosszú távú alvási szokásokat tükrözik. A vérnyomás 10%-kal csökken az alvás kezdetekor, és a rövidebb alvás időtartama megszüntetheti ezt a vérnyomásesést. A vérnyomás méréseket napközben végezték, és lehetséges, hogy az alvási szokásoknak az alvás kezdetén bekövetkező vérnyomásesésre gyakorolt hatása kimaradt.

Szerkesztőségi kommentárjában Christopher Berg (Orange Coast Medical Center, Fountain Valley, Kalifornia) kardiológusa megjegyezte: „Az eredményeik erőssége nem volt lenyűgöző. Például hat teszttel értékelték a kognitív funkciókat, amelyek közül csak 1 mutatott szignifikáns kapcsolatot az alvás időtartamával a magas vérnyomásban szenvedőknél”. „Hat MRI-alapú paramétert is értékeltek, és a hatból ismét csak egy mutatott összefüggést az alvás időtartamával a magas vérnyomásban szenvedőknél. Hogy ezek a bizonyos paraméterek mennyire korrelálnak értelmesen a tényleges kognitív teljesítményükkel vagy mondjuk a demencia kockázatával, az bizonytalan, ahogy az is, hogy milyen extrapolációt lehet levonni ezekből az eredményekből” - mondta Berg. Végül hozzátette, hogy az egyének jelentős eltéréseket mutatnak a szükséges napi Bár az emberek alvásszükséglete igen különböző, általános ajánlásként elmondható, amit ez a tanulmány is alátámaszt, hogy minden ember számára fontos a megfelelő mennyiségű alvás (bármennyi is legyen a megfelelő mennyiség) fontos a mentális és fizikai egészség szempontjából, és potenciálisan még inkább a magas vérnyomásban szenvedő betegek esetében.