Rendszertelen alvásminták és cukorbetegség kockázat

A több mint 84 000, 7 napos akcelerometriás adatokkal (alvás-ébrenlét viselkedés, így az alvás és a szundikálás időtartama, az alvás latenciája, az alvás fenntartásának hatékonysága) rendelkező résztvevő elemzése azt mutatta, hogy a legszabálytalanabb alvásidő-mintákkal rendelkező egyéneknél 34%-kal magasabb volt a cukorbetegség kockázata a következetesebb alvásmintákkal rendelkező társaikhoz képest.

A Diabetes Care-ben online megjelent cikk (https://diabetesjournals.org/care/article-abstract/doi/10.2337/dc24-0213/156955/Association-Between-Accelerometer-Measured?redirectedFrom=fulltext) hangsúlyozza, az ajánlott 7-9 óra éjszakai alvás be-és folyamatos megtartásának fontosságát a többi között a cukorbetegség kockázatának csökkentése érdekében is.

Módosítható életmódtényező

Dr. Sina Kianersi (Brigham and Women's Hospital, Boston) és munkatársai az UK Biobank 84 421 olyan paciensének adatait elemezték, akiktől 2013-2015 között rendelkeztek akcelerométerrel mért adatokkal, és a mérés időpontjában nem voltak cukorbetegek. A személyeket átlagosan 7,5 évig (622 080 személyév) követték. Átlagéletkoruk 62 év volt, 57%-uk volt a nő, 97%-uk fehér bőrű, és 50%-uk nem váltott műszakban dolgozott.

Az alvás időtartamának variabilitását a 7 éjszakai gyorsulásmérővel mért alvás időtartamának személyen belüli szórásával (SD) számszerűsítették.

A nagyobb alvásidő SD-vel rendelkező résztvevők rendszerint a fiatalabbak, a nők, az egy műszakban dolgozók vagy a jelenleg is dohányzok voltak, azok, akik határozottan „esti” kronotípusúnak tartották magukat, azok, akik alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak, magasabb testtömegindexűek voltak és rövidebb átlagos alvásidővel rendelkeztek. Ezen túlmenően gyakrabban volt cukorbetegség és depresszió a családi kórtörténetükben.

A követés során összesen 2058 cukorbetegség fordult elő.

Az életkor, a nem és a rassz szerinti kiigazítás után az SD ≤ 30 perces alvásidővel összehasonlítva a kockázati arány (HR) 1,15 volt 31-45 perc között; 1,28 volt 46-60 perc között, 1,54 volt 61-90 perc között és 1,59 ≥ 91 perc esetén. A kezdeti kiigazítás után a > 60 vs. ≤ 60 perc alvásidő SD-vel rendelkező egyéneknél 34%-kal magasabb volt a cukorbetegség kockázata. Az életmód, a társbetegségek, a környezeti tényezők és az elhízás további kiigazítása azonban mérsékelte az összefüggést - azaz a > 60 vs ≤ 60 perc alvásidő SD-t összehasonlító HR 1,11 volt.

Az alvás időtartama és a cukorbetegség közötti összefüggés erősebb volt az alacsonyabb cukorbetegség-poligén kockázati pontszámmal rendelkező egyének körében, amelynek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az alvás rendszertelenségének hatása a cukorbetegség kockázatára kevésbé észrevehető a diabeteszre magas genetikai hajlamú egyéneknél. Azonban ezek az alvás-gén interakciós hatások nem voltak következetesen megfigyelhetők a különböző mérések és a génhez kapcsolódó változók között.

A szabálytalan alvás időtartama és a fokozott cukorbetegség-kockázat közötti összefüggés a cukorbetegség poligénes kockázati pontszámának minden szintjén nyilvánvaló volt. Az összefüggés a hosszabb alvásidő esetén is erősebb volt. A szerzők szerint a hosszabb alvás időtartama „csökkentheti a napfényexpozíciót, ami viszont cirkadián zavarokat okozhat”.

A tanulmánynak korlátai közé tartozik, hogy az alvás időtartamának mérése és a kovariánsok értékelése között átlagosan 5 év időeltolódás volt, ami torzíthatja az idővel változó életmódbeli viselkedést. Ezenkívül az egyetlen 7 napos alvásidő-mérés nem biztos, hogy a hosszú távú alvásmintákat rögzíti. A résztvevők kiválasztása korlátozott véletlenszerű mintavételi módszerrel történt, ami felveti a szelekciós torzítás lehetőségét.

Rendszeres alvási rutin a legjobb

Ana Krieger (Center for Sleep Medicine at Weill Cornell Medicine, New York City) kommentárjában hangsúlyozza: „kívánatos lenne látni, hogy a prospektív tanulmányok képesek-e kimutatni a cukorbetegség kockázatának csökkenését a rendszeresebb alvási rutin bevezetésével”.

„A cirkadián ritmus változásai köztudottan befolyásolják többek között a hangulatszabályozást, az emésztőrendszeri működést és az éberséget” - mondta. „A rendszeres alvási rutin betartása segít javítani a cirkadián ritmusunkat és jobban szabályozni számos folyamatot, beleértve az anyagcserét és az étvágyat szabályozó hormonokat”.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a tartósan szuboptimális alvásidővel (< 7 vagy > 9 óra éjszakai alvás átlagosan 5 év alatt) rendelkező felnőtteknél nagyobb valószínűséggel alakult ki az incidens cukorbetegség. A legerősebb összefüggést az alvás időtartamának szélsőséges változásairól és nagyobb változékonyságáról beszámoló résztvevők körében találták.

A vizsgálatot a National Institutes of Health (R01HL155395 számú támogatás) és az UKB 85501 számú projektje támogatta.

Forrás:

Sina Kianersi S, Wang I, Sofer T et al: Association Between Accelerometer-Measured Irregular Sleep Duration and Type 2 Diabetes Risk: A Prospective Cohort Study in the UK Biobank  Diabetes Care dc240213 https://doi.org/10.2337/dc24-0213