Kardiovaszkuláris betegség és alvási apnoe
Kardiovaszkuláris betegségben gyakran rejtve marad az alvási apnoe.
Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy összefüggés van az obstruktív alvási apnoe és a kardiovaszkuláris betegségek között. Brazil kutatók szerint a gyógyszer-rezisztens magasvérnyomásos betegek között 80%-os az obstruktív alvási apnoe gyakorisága, míg a pitvarfibrilláló (AF) betegek kb. felénél lehet észlelni az obstruktív alvási apnoe valamilyen formáját.
A probléma feltűnő gyakorisága ellenére a lakosság és különösen a kardiovaszkuláris betegek körében a légzési apnoe csak ritkán kerül igazolásra. Ezekre a tényekre hívták fel a figyelmet a 2022. májusban tartott SOCERJ (39. Congress of the State of Rio de Janeiro Society of Cardiology) virtuálisan tartott kongresszusán.
A kockázattal rendelkező személyek
A legtöbb orvos általában nem érdeklődik a beteg alvásának minőségéről, pedig fontos lenne informálódni erről, legkiváltképp az obstruktív alvási apnoe-hez társuló két leggyakoribb tünetről az éjszakai horkolásáról és nappali álmosságáról kellene kérdezősködni, és e tünetek bármelyikének meglétekor vizsgálódni az alvási apnoe irányába.
Az apnoe – különösen kardiovaszkuláris kockázat fennállásakor – nagyon fontos kérdés. A horkolás és a nappali álmosság az apnoe jellegzetes tünetei, amelyek kifejezetten magas gyakorisága alapján - gyógyszer-rezisztens magasvérnyomásra utalhat, gyógyszer-rezisztens magasvérnyomásban szenvedők több mint felénél mérsékelt, vagy súlyos apnoe áll fenn, az alvási apnoe (a generikus hajlam után) a szekunder magasvérnyomás legfőbb okozója, de bizonyos speciális esetekben – a beteg válaszaitól függetlenül is – kivizsgálás szükséges. Ez a tünet a kifejezetten magas gyakorisága alapján - gyógyszer-rezisztens magas vérnyomásra utalhat. Az ilyen betegek több mint felénél mérsékelt, vagy súlyos apnoe áll fenn. Dr. Lazzarini szerint az alvási apnoe (a generikus hajlam után) a szekunder magasvérnyomás legfőbb okozója.
Különös figyelmet érdemel a pitvarfibrillációs betegek csoportja, esetükben alapvetően fontos az obstruktív alvási apnoe irányába történő vizsgálódás, különösen akkor, ha a betegnél a fennálló AF mellett egyéb kockázati faktorok (hipertónia, diabetes) is észlelhetők. A bradyarrhytmiás és sinuscsomó diszfunkciós betegek kivizsgálására nagy gondot kell fordítani, különösen akkor, ha a Holter monitorozáson éjszakai kimaradások láthatók. Obstruktív alvási apnoe eseteiben jelentősen magasabb a kamrai extraszisztolék gyakorisága – az apnoe nélküli személyekhez képest, és apnoés betegeknél megemelkedik a hirtelen halál gyakorisága is.
Ezekkel ellentétesen a centrális apnoe jóval feltűnőbb tolulásos szívelégtelenségben (HF), különösen a szisztolés HF esetén, bár diasztolés HF-ben is előfordul – jegyezte meg Dr. Fernando Pacheco tüdőgyógyász, a riói Brasilian Association of Sleep társaság elnöke. A centrális apnoe rossz prognózist jelent HF-ben, magasabb mortalitással.
Diagnózis és kezelés
Az obstruktív alvási apnoe diagnózisának „gold standardja” a poliszomnográfia. Dr. Lazzarini ugyanakkor rámutatott, hogy nem ritka annak nem megfelelő használata. Apnoe gyanúja esetén manapság folyamatos pozitív légúti nyomás („continuous positive airway pressure” = CPAP) titrációhoz folyamodnak anélkül, hogy megállapították volna a diagnózist. Viszont a poliszomnográfia nem nélkülözhető, mivel számos adatot kapunk a segítségével és igazolni tudjuk az obstruktív alvási apnoé-t, vagy annak hiányát.
Meg lehet határozni az apnoe típusát és fokozatát, időtartamát, el lehet különíteni az apnoét és a hipopnoét, az artériás oxigénhiány fokozatát, és azt, hogy túlnyomóan milyen testhelyzetekben fordul elő – tehát sok-sok adattal szolgál. Ha ezt a lépést kihagyjuk a diagnózisból, a beteg nem kapja meg a legmegfelelőbb kezelést. Ha megvan a diagnózis, a kezelés a tünetek súlyosságán alapul, amit az apnoe/hipopnoe index alapján állapítunk meg.
A szakemberek szerint jelenleg a CPAP tekintendő az obstruktív alvási apnoe meghatásosabb kezelésének. A kezelési lehetőségek sokrétűek: a beteg éjszakai fekvő helyzetétől a mandibula egy intraorális eszközzel végzett előre-tolásáig, vagy a műtéti megoldásig. Továbbá alapvetően fontosak az életmódbeli változtatások, mivel az állapot jelentős kapcsolatban áll a testsúllyal. Fontos, hogy hosszasan követni kell a beteget, még CPAP használata esetén is. Dr. Pacheco kihangsúlyozta, hogy a súlyos eseteket az alvási problémák szakértőihez kell irányítani, ami jelentős különbség. Nemcsak jobban személyre szabott a kezelés, megfelelőbb a maszk, megkeresik a legmegfelelőbb eszközöket, tisztázzák, hogy a CPAP nemcsak egy plusz éjszakai megterhelés a beteg számára.
Javul a kardiovaszkuláris helyzet?
Néha még az eü. szakemberek is megkérdőjelezik az obstruktív alvási apnoe kezelésének előnyeit. Ezt a véleményt az olyan vizsgálatok eredményeire alapozzák, mint pl. a SAVE vizsgálat, melyben az obstruktív alvási apnoe kezelése során nem változott a betegek kardiovaszkuláris prognózisa. Viszont Dr. Pacheco rámutatott, hogy a vizsgálatban nem követték pontosan a CPAP kezelés előírásait (éjszakánként legalább 3,5 óra) és hiányzott a betegeknél a nappali álmosság tünete is – ami a magasabb mortalitási arány egyik jellemzője – és ezen specifikus tényezők hiánya miatt alakulhattak ki a negatív eredmények. A tüdőgyógyászok továbbra is hasznosnak tartják az obstruktív alvási apnoe-ben szenvedők hosszan tartó kezelését. Ugyanakkor ennek bizonyítása még egyelőre várat magára.
Dr. Muxfeldt rámutatott, hogy a 2021-ben közölt HIPARCO vizsgálatban az átlagosan kb. 5 évig CPAP-vel kezelt betegeknél jelentősen zuhant a cerebrovaszkuláris történések száma: a cerebrovaszkuláris események száma a harmadára csökkent, viszont a koronária-történésék száma nem változott. A gyógyszer-rezisztens magas vérnyomásban előnyöket láttak. A hirtelen halált csak néhány vizsgálatban és levés betegen értékelték: egyesekben előnyös, másokban hatástalan volt, ennek a kérdésnek a megválaszolásához további vizsgálatok szükségesek.
Forrás:
Santos T. (In collaboration with Dr. Ilana Polistchuk, portugál eredetiből fordítva). Sleep apnea is underdiagnosed in cardiovascular disease. Medscape Medical News. June 02, 2022.