Alvászavarok COVID idején

Számos tanulmány leírta, hogy a világjárvány során a megkérdezettek többsége az alvászavarról, az alvás minőségének és az alvási mintázatnak klinikailag is észlelhető jelentős változásairól számolt be. Egy 2020 március vége és április vége között végzett átfogó keresztmetszeti tanulmány kérdéseire például 49 országból több mint 3000-en válaszoltak, és 58%-uk panaszkodott alvási problémákra, 40%-uk pedig azt jelezte, hogy a COVID-19 előtti helyzethez képest romlott az alvás minősége – foglalták össze Dr. Uri Mandelkorn és munkatársai (Natural Sleep Clinic, Jeruzsálem). A Journal of Clinical Sleep Medicine-ben 2021 januárjában online megjelent cikkükben azt is hangsúlyozzák, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a sérülékeny személyekre, a nőkre, a rossz körülmények között élőkre, a szigorúan karanténba zártakra. Megfigyelésük szerint az alvás mintázatának, jellegének változása érdekesen alakult. A COVID-dal kapcsolatos korlátozások kezdetén – akik nem vesztették el munkájukat, nem sérültek anyagilag, azoknak még jól is esett a home office. Többet aludtak, színesebb álmaik voltak. Viszont az idő előrehaladtával, a korlátozások fokozódásával egyre több embernek okozott nehézséget az elalvás és a tartós alvás, így mintegy 20%-kal megnőtt az altatók fogyasztása.

Hasonló eredményekre jutottak az Egyesült Királyságban 843 felnőtt személy bevonásával végzett felmérés során, ahol azt tapasztalták, hogy a megkérdezettek közel 70%-ánál megváltozott az alvás jellege, csak 45%-uk számolt be arról, hogy felfrissül az alvás során, és a résztvevők 46%-a a korlátozások alatt álmosabbnak érezte magát, mint előtte. A válaszolók kétharmada elmondta, hogy a pandémia hatással volt a mentális állapotukra, egynegyedük bevallottan több alkoholt fogyasztott  a lockdown alatt. Akik pedig arra gyanakodtak, hogy megfertőződtek a koronavírussal, azok alvási ritmusa nagyobb arányban borult fel és gyakran küszködtek insomniával, rémálmokkal. Egy Kínából származó vizsgálat szerint az alvászavar hosszasan fennmarad a COVID-19 fertőzés oldódása után is. A Lancet-ben megjelent tanulmányuk szerint a kínai Jin Yin-tan kórházból (Wuhan) távozott 1655 COVID-os beteg 26%-nál az alvászavar a COVID fertőzés után még 6 hónap múlva is fennmaradt.

Dr. Tetyana Kendzerska (University Ottawa) és munkatársai 5525 kanadai beteg kapcsán arról számoltak be, hogy a betegek 27%-a (receptre írt, vagy recept nélküli) altatót használt 2020. április és június között, 8%-uk emelte a pandémia előtt szedett gyógyszer adagját. Sokan recept nélkül kapható melatonint, éjszakai fájdalomcsillapító diphenhydramint, szedatív tulajdonságú első generációs antihisztamint szedtek, bár a magukat gyógyszerelő betegeknél az insomnia oka más is lehet (pl. obstruktív alvási apnoe).  A szerzők hangsúlyozzák, hogy a pontos diagnózis nélküli gyógyszerelés nem hozza rendbe a problémát, és nem segít a betegnek sem rövid, sem hosszú távon.

Lehetséges okok

A COVID alatti alvászavarokról keveset tudunk. Az enyhe tüneteket észlelő COVID-fertőzöttek nem fordulnak orvoshoz egy fejfájás, vagy láz miatt, de (a tünetmentes megbetegedettekhez hasonlóan) gyakran naponta 2-3 órával többet alszanak. A gyógyultak ennek ellenkezőjéről is beszámoltak: vannak, akik a korábbi napi 7-8 óra helyett csak 4-5 órát alszanak, de egyelőre csak feltételezések vannak az okokat illetően lehet: pl. az, hogy kevesebb természetes fény éri napközben az embert, okozhatja az anyagi és egészségügyi helyzet miatt kialakuló stressz és depresszió. Az eltéréseknek élettani okai is lehetnek, a J Exp Med-ben megjelent egyik tanulmány szerint a SARS-CoV-2 vírusok a neuronokhoz kötődve anyagcsere-zavarokat okozhatnak az érintett és a szomszédos sejtekben is. Ezek befolyásolják a viselkedést, depresszió, szorongás, hangulat-változás következhet be, melyek alvászavarhoz vezethetnek. Néha a vírus az agy alvást ellenőrző területére is eljuthat, ami túl sok vagy túl kevés alvást eredményezhet.

Csökkent immunitás

Az alvás jelentősen támogatja az immunrendszert, a folyamatos alvásproblémák fogékonnyá teszik az embert a fertőzésekkel szemben, illetve nehézkessé válik a gyógyulás. A krónikus betegségekhez ismerten társulnak alvászavarok, csakúgy, mint a COVID-19 fertőzéshez.

Számos alvásszakértő vallja, hogy az alvászavar megszüntetésére a relaxációs - vagy a kognitív viselkedési technikák jóval hasznosabbak, mint a gyógyszerek, amelyek, akár vényre, akár recept nélkül kaphatóak legyenek is, rendszerint mellékhatásokkal járnakl. A pseudoephedrin antihisztaminokkal kombinált változat például erősítheti is az alvászavarokat. A circadian ritmus felborulásával összefüggő alvászavarok a cirkadián ritmus rendezésével orvosolhatók. Az alvási fázis késésekor rövid hatású hipnotikumok, mint a zolpidem, az eszopiclon, vagy a zaleplon jelenthetnek segítséget. De mindenképp elsőrendű cél a jó alvási hygiéne: a nyugodt alvási körülmények, azonos időben történő lefekvést és felkelést, a stresszes hírek (COVID-19 sztorik), az alkohol és a koffeinhoz hasonló stimulánsok alvás előtti kerülését, az elektronikus készülékek kikapcsolását ágynyugalomban, egészséges életmódot, diétát és testedzést.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a pandémia alatti alvásvesztés megszüntetéséhez a SARS-CoV2 lehetséges központi idegrendszeri hatásainak megismerését kell a kutatások középpontjába helyezni. A fertőzött betegeknél fáradtság, alvászavar alakul ki, esetleg tartós lázzal, és ezek a tünetek még a felépülés után sokáig fennmaradhatnak. Ha az alvászavar kezeletlen marad, fellángolhatnak a nappali tünetek, ezért mindenképpen segítséget kell kérni a háziorvostól.       

Források:

Osterweil N. Coronasomnia: pervasive sleeplessness, self-medicating raise concerns of sleep experts. Medscape Medical News. January 25, 2021.

Mandelkorn U, Genzer S, Choshen-HIllel S, et al. Escalation of sleep disturbances amid the COVID-19 pandemic: a cross-sectional international study. Journal of Clinical Sleeep Medicine. Published online Januar 1, 2021. https://doi.org/10.5664/jcsm.8800.

Chaolin Huang, Lixue Huang, Yeming Wang, et al. 6-month consequences of COVID-19 in patients discharged from hospital: a cohort study. Lancet Published January 08, 2021. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)32656-8

Robillard R, Dion K, Pennestri M-H, et al. Profil of sleep changes during the COVID-19 pandemic: Demographic, behavioural and psychological factors. Journal of Sleep Research. Published 17 November, 2020. https://doi.org/10.1111/jsr.13231

Song E, Zhang C, Israelow B, et al. Neuroinvasion of SARS-CoV-2 in human and mouse brain. J Exp Med 2021,218(3):e202135