hirdetés
hirdetés
hirdetés
Autoimmun betegségek

Az aktuális lapszámunk fókuszában a szisztémás autoimmun megbete­gedések állnak. Habár ezek többsége nem tartozik a gyakori betegségek közé, súlyos­ságuk mellett azért is fontos külön foglal­koznunk velük, mert többségük a fogamzóképes, illetve munkaképes korosztályt érinti. Ennélfogva nemcsak a direkt be­tegségteher jelentős, hanem az indirekt költségek és a nem anyagiakban mérhető terhek is. Mi több, a következő generációra is kihatással lehetnek.

Szervezetünk alkalmazkodása a testmozgás során – beleértve az immun­rendszer adaptációját is – nagyban függ az aktivitás mértékétől. A rendsze­resen végzett, közepes intenzitású testmozgás, jelentős részben az immun­rendszer kedvező mennyiségi és minőségi változásai miatt, egészségvédő hatással bír. A szabadidős sport révén számos civilizációs betegség meg­előzhető vagy javítható, s igazolódott a sportnak a tumorok megelőzésé­ben betöltött szerepe is. Jelen összefoglaló igyekszik bemutatni azokat az immunrendszeri változásokat, melyek a különböző intenzitású mozgások­kal kapcsolatosan megfigyelhetők, s amelyek hozzájárulnak a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrző hatásához.

Bár az e-cigarettával kapcsolatos angol nyelvű szakirodalom egyre inkább bővül, magyar nyelven csak korlátozottan elérhetők ebben a témában gya­korló orvosok számára készült információs és útmutató anyagok. A követ­kezőkben az e-cigaretta használatának biztonságossága, epidemiológiája, egészségre gyakorolt hatásai, leszokásban betöltött szerepe és a páciensek számára nyújtható e-cigarettával kapcsolatos tanácsadás főbb szempont­jait foglaljuk össze.

hirdetés

A hyponatraemia a kórházi kezelést igénylő betegek között a leggyakoribb elektrolit-rendellenesség. Az ilyen esetek döntő részében az antidiuretikus hormon (ADH) elválasztása nem megfelelő módon fokozott mértékű. A thiazid/indapamid vízhajtó a nem kórházi körülmények között kialakuló hyponatraemia leggyakoribb kiváltó tényezője.

Minden második embernek van aranyere. A leggyakoribb panasz a vérzés. A vérzés minőségétől függetlenül a fő prioritás a daganatok, polypok ki­szűrése, ezután kezdhetjük meg a kezelést. Már az aranyeresség stádium­beosztása is segít a terápiás stratégia felállításában. A konzervatív terápia életmód-tanácsadásból, nagy rosttartalmú étrendből, bőséges folyadékbe­vitelből áll. Az ambuláns, minor beavatkozásokkal az aranyérbetegek 90%-a panaszmentessé tehető. A nagy, prolabáló aranyerek vágókészülékek se­gítségével metszhetők ki, az utóbbi évtizedben megjelent Longo-műtét és a Doppler-vezérelt aranyér artéria ligációs módszer pedig új alternatívát kínál az aranyeresség gyógyításában.

A krónikus nem allergiás rhinitis patofiziológiája máig nem tisztázott. El­különítését segítheti, hogy kialakulásában nem azonosítható jól körülír­ható kiváltó tényező. Nyolc, részben átfedő altípusát különböztetjük meg. A kezelés módját a tünetek szabják meg, megegyezően az allergiás rhinitis terápiájával. A betegnek kerülnie kell az ismert triggerhatásokat. Első­ként választandó szerek az intranasalis kortikoszteroidok, az intranasalis antihisztaminok és az intranasalis ipratropium. Dekongesztáns és első gene­rációs antihisztamin együttes adása mérlegelendő akkor, ha a monoterápia nem enyhíti kellő mértékben a tüneteket.

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

Az egészségügy bármely területén (háziorvosi rendelőben, belgyógyászati, neurológiai szakrendelésen vagy kórházi osztályokon) észlelt zavart pácien­sek ellátásakor speciális jogi és etikai problémákkal is szembesülünk. Ezek megoldását igyekszik segíteni a cikk a jogszabályi háttér bemutatásával.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

A kannabisz, illetve a kannabinoidok használata pszichiátriai problémák kezelésére régóta, ám szórványosan kutatott terület, főként a kannabisz okozta pszichiátriai következményekkel foglalkozott a tudomány. Az utób­bi években az érdeklődés megnőtt e hatóanyagok, valamint szintetikus analógjaik iránt az orvostudomány több más területén is. Ebben a cikkben a pszichiátriai alkalmazási lehetőségeket állítjuk a középpontba.

Az egyre gazdagabb tudást és tapasz­talatot felhalmozó, egyre modernebb diagnosztikus és terápiás eszközöket fel­használó orvosláson alapuló korszerű betegellátás eredményessége elképzel­hetetlen a mentális zavarok felismerése, kezelésük alapvető ismerete nélkül.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

books.medicalonline