hirdetés

Az orális szemaglutid – a GLP-1-RA gyógyszercsoport tagjaihoz hasonlóan – kardiovaszkulárisan biztonságos, a mortalitási rizikót csökkenteni képes, a testsúlycsökkentés szempontjából is előnyös, nem hipoglikemizáló ke­zelést tesz lehetővé. A technológiai innováció révén új alternatíva T2DM-betegeink jobb adherenciájának eléréséhez.

A genomszintű, nem invazív prenatális tesztelés (GW-NIPT) ritka autoszomális triszómiák kimutatására is alkalmas, azonban a pozitív ered­mények jelentős része diszkordáns. A közlemény a biológiai hátteret, a kromoszómaspecifikus kockázatokat és a gyakorlati teendőket foglalja össze.

A nefrózis szindróma kivizsgálása ma már a másodlagos okok kizárása után a primer glomerulopátiák célzott, korszerű megközelítésére épül. Az új antitestek azonosítása egyre inkább személyre szabott kezelést tesz lehetővé, ezzel párhuzamosan a proteinuria csökkentését célzó, nem immunszuppresszív gyógyszerek is bővítették a kezelési lehetőségeket. Bár a vesebiopszia továbbra is aranystandard, a modern diagnosztikai szemlélet egyes esetekben már lehetővé teszi a mellőzését.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk eddig nem szokványos vagy ritkán diagnosztizált parazitózisokkal. A klimatikus viszonyok jelen­tős hatással vannak a paraziták többségének életciklusára, emellett más környezeti tényezők – terepviszonyok, az ember által kialakított környezet és az emberi viselkedés – is befolyásolják a paraziták túlélését és átvitelét. A paraziták a bélrendszerben, a vérben vagy a bőrben élősködnek, az ál­taluk okozott fertőzések lehetnek teljesen tünetmentesek, de szélsőséges esetben súlyos, halált okozó megbetegedést is előidézhetnek. A közlemény röviden összefoglalja azon helminthek (férgek) okozta betegségeket, ame­lyek előfordulása jellemző Magyarországon.

A pemphigus az autoimmun hólyagos betegségek közé tartozó krónikus bőrbetegség, mely a bőrt és a nyálkahártyát egyaránt érinti. Kezelésében jellemzően a kortikoszteroid a bázisterápia, de egyéb immunszuppresszív gyógyszereket is alkalmazunk. Gyakran találkozunk komoly kihívást jelen­tő, terápiarezisztens, súlyos esetekkel. A közleményben a szerző a Pécsi Tu­dományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáján az utóbbi 12 évben gondozott pemphigusos betegek kezelési nehézségeit és az új terápiás lehetőségekkel elért eredményeket ismerteti.

Az osteoarthritis alakulásában nagy jelentősége van a hialuronsav-termelés csökkenésének. Hialuronsav-tartalmú étrend-kiegészítők hatá­sára fokozódik a hialuronsav-termelés, emellett az osteoarthritis patomechanizmusának több pontján is mérséklődnek a katabolikus folyamatok, ezáltal a hialuronsav orális pótlása segíthet az ízületi degeneráció prognó­zisának javításában.

A köszvényt ma már az autoinflammatorikus kórképek közé soroljuk, melynek patogenezisében meghatározó az inflammaszóma-aktiváció, illetve az ehhez kapcsolódó interleukin-1- (IL-1-) termelődés. Új diagnosztikai lehetőségként az ultrahang és a DECT áll rendelkezésünkre. A terápiás protokollok két fő részre tagolódnak: az akut rohamoldásra és a tartós kezelésre. Itt is érvényes a „treat-to-target” elv, cél a húgysavszint 360 μmol/l alatt tartása. A betegek gondozása során elengedhetetlen a gyakran társuló komorbiditások szoros ellenőrzése is.

A deréktáji fájdalom a leggyakoribb mozgásszervi betegség, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Az esek legnagyobb részében rövid idő alatt megszűnik, akár kezelést sem igényel. Azonban ha krónikussá válik, kezelésében a biopszichoszociális megközelítés hozhat eredményt, amely teammunkában valósítható meg.

A derékfájás a leggyakoribb mozgásszervi panasz, így nem meglepő, hogy az alapellátásban igen gyakran ad feladatot a háziorvosoknak. Ez a feladat nemcsak a diagnosztikára és a terápiára, gondozásra terjed ki, hanem be­letartozik a primer, majd a szekunder prevenció is.

A pulmonális Aspergillus-fertőzések száma évről évre növekszik. Ennek hátterében környezeti tényezők és az immunrendszer működésével kap­csolatos változások állhatnak. Különböző laboratóriumi diagnosztikus le­hetőségeink és a képalkotó vizsgálatok segítik a diagnózis felállítását. Az alábbi összefoglalóban a leggyakoribb pulmonális Aspergillus-fertőzések jellemzőit, diagnosztikáját és kezelési lehetőségeit tekintjük át.

A derékfájdalom a leggyakoribb egészségügyi panaszok egyike, amely jelentős egyéni szenvedéssel, munkaképesség-csökkenéssel és társadal­mi teherrel jár. A kórkép hátterében többféle mechanizmus – nociceptív, neuropátiás és nociplasztikus – állhat, amelyek aránya és kombinációja meghatározza a klinikai képet és a terápiás választ. Az akut derékfájda­lom többsége spontán javul, ezért a túlkezelés kerülendő, míg a krónikus forma komplex bio-pszichoszociális megközelítést igényel. A neuropátiás és nociplasztikus komponensek felismerése különösen fontos, mert a ha­gyományos fájdalomcsillapítók gyakran hatástalanok. A multidiszciplináris, személyre szabott kezelés a funkcionális helyreállítást és az életminőség javítását célozza.

A génterápiák fejlődése az elmúlt két évtizedben példátlan ütemű volt: a génpótló kezelésektől a precíziós génszerkesztési technológiákig mára valós klinikai lehetőségekké váltak azok az eljárások, amelyek korábban csupán elméleti ígéretként léteztek. A forgalomban lévő in vivo és ex vivo terápiák köre folyamatosan bővül, miközben a CRISPR-alapú beavatkozások új korszakot nyitnak a ritka betegségek célzott kezelésében. Jelen összefog­laló áttekinti, hol tart ma a génszerkesztés klinikai alkalmazása, és milyen technológiai, biztonsági és etikai kihívások határozzák meg a jövő irányát.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az agy-bél interakciók zavarával járó beteg­ségcsoport egyik ismert, krónikus, relabáló tünetekkel jelentkező tápcsator­nai kórképe, amely jelentős életminőség-romlással társulhat, és nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A jelenleg érvényben lévő Róma IV. kritériumrendszer szerinti pozitív diagnosztika, a Bristol-székletskála szerinti altípus-besorolás, valamint a személyre szabott, interdiszciplináris terápiák alkalmazása elősegíti az optimális betegellátást. Magyarországon a legutób­bi, 2024-ben megjelent irányelv segíti a diagnosztikát és a terápiát.

A tremor (remegés) gyakori neurológiai tünet, mely számos állapot, be­tegség részjelensége, következménye lehet. Előfordul, hogy a beteg min­dennapi életvitelében nem okoz különösebb korlátozottságot, más eset­ben azonban jelentősen ronthatja az életminőséget. A tremor hátterében álló probléma azonosítása szükségszerű a prognózis megállapításához és a megfelelő terápia kiválasztásához.
hirdetés
hirdetés
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz