hirdetés

Az “éjjeli baglyok” nehezebben teremtik meg a munka-magánélet egyensúlyát, és körükben gyakoribb a depresszió és a szorongás.

Alkoholbeteg felnőttekben és pszichiátriai ellátásban részesülő serdülők hasonló életminőség-javulást eredményezett a sakk alapú kognitív tréning.

A betegszám folyamatos növekedése egyre nagyobb nyomást helyez az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre.

A CHL1‑pozitív fibroblasztok egészséges tüdőben nem fordulnak elő, így potenciális terápiás célpontot jelenthetnek.

A vér-agy gáton való átjutás a jövőben releváns szempont lehet a vérnyomáscsökkentők kiválasztásában, különösen idősebb betegeknél.

A Nano-ERASER polimer nanogélrendszer a PTBP1 nevű fehérje lebontásán keresztül gyógyító hatású terápia lehet.

A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.

Két külön biológiai útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és a trombózis kockázata nő.

A mediterrán étrend segít a fogyás megőrzésében, és hosszú távon mérsékelheti az elhízással összefüggő morbiditást.

Rendszeres szűréssel akár 43%-kal csökkenthető a halálozás ebben az egyik leggyakoribb daganatos betegségben.

A szívrehabilitáció kezdetén rutinszerűen gyűjtött adatok alapján már korán azonosíthatók azok a betegek, akik várhatóan nem fognak reagálni a standard tréningre.

A fejlesztés lehetőséget teremthet arra, hogy amputált betegek visszanyerjék a tapintás élményét a protézisükön keresztül.

Egy olyan betegcsoportot sikerült azonosítani, amelynél a metasztázis egy meghatározott molekuláris útvonal működésétől függ - ennek gátlásával csökkenthető az áttétképződés.

A vérteszt gyakorlati eszközzé válhat az időskori funkcióromlás kockázatának korai felismerésében.
hirdetés
hirdetés
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz