Belmosudil szkizofréniára

A szkizofrénia súlyos agyi rendellenesség, amely zavart gondolkodást, jelentős memóriazavarokat és hallucinációkat okoz. Világszerte mintegy 23 millió embert érint, és a betegek több mint 80%-ánál kimutatható valamilyen fokú kognitív működészavar. A Nagoya Egyetem kutatócsoportja egy olyan, eredetileg autoimmun betegség kezelésére alkalmazott gyógyszert vizsgált, amely egérmodellekben képesnek bizonyult a szkizofréniához kapcsolódó tünetek mérséklésére.

A Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent eredmények szerint a KD025 nevű készítmény helyreállította az idegsejtek közötti kapcsolatok egy részét, és jelentősen javította az egerek memóriafunkcióit és vizuális felismerési teljesítményét, mindezt a jelenleg alkalmazott antipszichotikumokra általában jellemző súlyos mellékhatások nélkül. A jelenlegi gyógyszerek ugyan enyhítenek bizonyos tüneteket, ám a kognitív funkciókat többnyire nem javítják, és gyakran okoznak hormonális eltéréseket, akaratlan izommozgásokat vagy jelentős testsúlynövekedést, ami sok betegnél a kezelés megszakításához vezet. Ezért nagy szükség van biztonságosabb és hatékonyabb terápiás lehetőségek kidolgozására.

A kutatók figyelme az ARHGAP10 génre irányult, amelynek bizonyos variánsai jóval gyakoribbak szkizofréniában szenvedőknél, mint az általános populációban. Rinako Tanaka, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy ez a gén a ROCK2 (Rho-associated coiled-coil–containing protein kinase 2) nevű agyi fehérje aktivitását szabályozza. Azokban az egerekben, amelyek a szkizofréniához társuló génváltozatokat hordozták, a ROCK2 túlzottan aktívvá vált, ami korábbi vizsgálatok szerint károsította az idegsejtek közötti kapcsolatokat és rontotta a kognitív működést.

A kutatócsoport ezért egy már engedélyezett gyógyszert, a KD025-öt (belumosudil, egy orális, szelektív ROCK2 gátló) tesztelte, amelyet az Egyesült Államokban a csontvelő-transzplantációt követően kialakuló krónikus graft-versus-host betegség kezelésére alkalmaznak. A készítmény csökkentette a ROCK2 túlzott aktivitását a génmódosított egerekben, és helyreállította a memóriafolyamatokban kulcsfontosságú dendrittüskék sűrűségét. Ezeknek a képleteknek a száma a szkizofréniához társuló génvariánsokat hordozó egerekben jelentősen csökkent, míg egészséges állatokban a gyógyszer nem fejtett ki hatást.

Hiroyuki Mizoguchi, a kutatócsoport egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a KD025 nem okozott a jelenlegi antipszichotikumokra jellemző mellékhatásokat. A hatékony dózisok mellett nem jelentkeztek akaratlan mozgások, hormonális eltérések, illetve a vérnyomás vagy a vércukorszint számottevő változásai. Ez a kedvező biztonságossági profil jelentős különbséget jelent a régebbi szerekhez, például a haloperidolhoz képest, illetve az olyan újabb antipszichotikumokkal szemben is, mint a klozapin.

Mivel a KD025 már átesett klinikai biztonsági vizsgálatokon egy másik betegség kapcsán, a szkizofrénia kezelésére irányuló humán klinikai vizsgálatok a szokásosnál gyorsabban elindulhatnak. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eddigi eredmények kizárólag állatkísérletekből származnak, ezért további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy a gyógyszer emberekben is hasonló hatékonyságot és biztonságosságot mutat-e. A jövőbeni kutatások célja annak feltárása, hogy a KD025 pontosan miként javítja az idegsejtek közötti kapcsolatokat és az agyi működést.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Existing drug shows promise for memory and decision-making issues affecting most schizophrenia patients

Antipsychotic-like effects of the selective Rho-kinase 2 inhibitor KD025 in genetic and pharmacological mouse models of schizophrenia

Irodalmi hivatkozás:

Rinako Tanaka et al, Antipsychotic-like effects of the selective Rho-kinase 2 inhibitor KD025 in genetic and pharmacological mouse models of schizophrenia, Molecular Psychiatry (2026). DOI: 10.1038/s41380-026-03567-7