Mesterséges hipotermia a stroke ellátásában

A szervezet alapvető működési elve a homeosztázis fenntartása, vagyis az a finoman szabályozott egyensúlyi állapot, amely a testhőmérséklettől a pH‑értéken át a folyadékháztartásig minden élettani paraméterre kiterjed. Amint a test maghőmérséklete tartósan 35 °C alá csökken, a szív, az idegrendszer és más létfontosságú szervek működése romlani kezd, ami miatt a hipotermia gyors beavatkozás nélkül életveszélyes állapotot idézhet elő, és eszméletvesztést vagy halált okozhat. Egy új kutatás azonban azt vizsgálta, miként lehet ezt a veszélyes élettani jelenséget a szervezet védelmére fordítani egy másik súlyos egészségügyi krízishelyzet, a stroke esetében. A kutatók arra keresték a választ, hogy a klórpromazin és prometazin kombinációja – C+P kezelés – képes‑e a hipotermiához hasonló, ám védő hatású lehűlést előidézni, és ezáltal mérsékelni az agykárosodás mértékét.

A vizsgálatok szerint a C+P kezelés egérmodellben csökkentette az agyi sérülés mértékét és javította a neurológiai funkciókat. Rhesusmajmokban a gyógyszerek biztonságosan csökkentették a testhőmérsékletet, lassították az anyagcserét, és ezzel védelmet nyújtottak a stroke okozta károsodásokkal szemben. A kutatók ezt követően egy kis elemszámú, fázis I. klinikai vizsgálatot is végeztek 32 stroke‑beteg bevonásával. A 100 mg‑os dózis biztonságosnak bizonyult, és képes volt enyhe testhőmérséklet‑csökkenést, valamint az energiafelhasználás lassulását kiváltani, ami a kutatók szerint hozzájárulhat az agy védelméhez a stroke utáni kritikus időszakban. Az eredményeket a Science Translational Medicine közölte.

Az akut iszkémiás stroke a világ egyik vezető haláloka és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb kiváltója. A túlélők gyakran hosszú hónapokon át küzdenek beszéd‑, mozgás‑ vagy memóriazavarokkal, és sokszor az alapvető mindennapi tevékenységek elvégzése is nehézséget okoz számukra. A jelenlegi kezelések célja a vérrög eltávolítása és a véráramlás helyreállítása gyógyszeres vagy sebészi úton, ám a vérkeringés rendeződése után is folytatódhat az agyszövet károsodása. A kutatók ezért olyan alternatív megközelítést kerestek, amely közvetlenül a stroke bekövetkezése után képes védeni az agyat. Ennek vizsgálatára háromlépcsős kutatási tervet dolgoztak ki, amelyben azt tesztelték, hogy a C+P kombináció képes‑e hibernációszerű állapotot létrehozni.

A kísérletek első szakaszában egereken modellezték a stroke‑ot egy agyi artéria átmeneti elzárásával, majd különböző hőmérsékleti környezetekben vizsgálták a kezelés hatásait. A kutatók mérték az oxigénfogyasztást, amely az anyagcsere intenzitásának fontos mutatója, és fejlett képalkotó eljárásokkal követték az agy biokémiai változásait. A C+P kezelés hatékonyan csökkentette a testhőmérsékletet és lassította az anyagcserét, mindezt anélkül, hogy a hagyományos hűtési módszerekre jellemző reszketést kiváltotta volna. A stroke‑ot elszenvedett egerekben a kezelés mérsékelte az agysérülés mértékét és javította a felépülést.

A második szakaszban rhesusmajmokon vizsgálták a módszer alkalmazhatóságát. A stroke‑szerű állapot kiváltása után intravénásan adták be a C+P kombinációt, amely biztonságosan csökkentette a testhőmérsékletet 33–34 °C közé, és az anyagcserét a glükózfelhasználásról a zsírok és ketonok irányába tolta el. A kezelt állatokban lényegesen kisebb agyi sérülések alakultak ki, mint a kezeletlen kontroll csoportban.

A harmadik lépésben a kutatók egy kis elemszámú humán vizsgálatot indítottak 32 stroke‑beteg bevonásával. A résztvevők véletlenszerűen kaptak placebót vagy különböző dózisú C+P kezelést, miközben folyamatosan monitorozták életfunkcióikat, és 90 napon át követték őket az esetleges késői szövődmények felmérésére. A kezelés jól tolerálhatónak bizonyult, nem okozott veszélyes vérnyomásesést vagy légzési problémát. A kisebb dózisok nem hoztak számottevő változást, de a 100 mg‑os adag enyhe hőmérséklet‑csökkenést és anyagcsere‑lassulást váltott ki. A legmagasabb dózist kapó betegek mindegyike jó felépülést mutatott a 90 napos követés során.

A kutatók szerint az eredmények ígéretes alapot teremtenek a C+P kezelés klinikai alkalmazásának további vizsgálatához, és nagyobb, kiterjedtebb klinikai vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a módszer hosszú távon is biztonságos és hatékony lehet‑e a stroke utáni agyi károsodások mérséklésében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Hibernation-like cooling after stroke may reduce brain damage

The translational potential of drug-induced hypothermia in acute ischemic stroke

Irodalmi hivatkozás:

Shuaili Xu et al, The translational potential of drug-induced hypothermia in acute ischemic stroke, Science Translational Medicine (2026). DOI: 10.1126/scitranslmed.ady7847