A szív- és érrendszeri betegségek szekunder prevenciója
Egy 17 országot felölelő tanulmány szerint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek közül aggasztóan sokan nem kapnak gyógyszert a másodlagos megelőzésre.
- Lipidcsökkentés elsődleges prevenciós céllal
- Az SGLT2-gátlók korai alkalmazása szívelégtelenségben
- Koszorúér-betegek antihipertenzív kezelésének alapjai
- Sztatin+ezetimib kombináció lehetne a legjobb választás az LDL-koleszterint csökkentő terápia első lépéseként
- Az életmód szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében
- Az acetil-szalicilsav a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések elsődleges megelőzésében
Philip Joseph (McMaster University and Hamilton Health Sciences in Hamilton, Ontario, Kanada és munkatársainak a Journal of the American College of Cardiology február 11-i számában megjelent tanulmányukban 17 ország adatait elemezték a Prospective Urban Rural Epidemiology kohorszvizsgálat keretében, amely 2007-ben, a kiindulási időpontban 7409 résztvevőt (átlagéletkor 58 év), a vizsgálatot lezáró végső orvosi vizitkor pedig 11 677 résztvevőt foglalt magában.
A kutatók megvizsgálták, hogy a koszorúér-betegségben szenvedő résztvevők szedtek-e trombocitagátló szereket, sztatinokat, renin-angiotenzin rendszer-gátlókat vagy béta-blokkolókat. A stroke-ban szenvedő résztvevők esetében értékelték a vérlemezke-gátló szerek, sztatinok, renin-angiotenzin rendszer-gátlók és egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek használatát.
Az országokat a vizsgálat kezdetén a Világbank besorolása alapján magas jövedelmű (Kanada, Svédország és az Egyesült Arab Emírségek), felső-közepes jövedelmű (Argentína, Brazília, Chile, Malajzia, Lengyelország, Dél-Afrika és Törökország), alsó-közepes jövedelmű (Kína, Kolumbia és Irán) és alacsony jövedelmű (Banglades, India, Pakisztán és Zimbabwe) országokba sorolták.
A CVD másodlagos megelőzésére szolgáló gyógyszerek használata a második orvosi vizit során volt a legmagasabb arányú, 43,1%-os, de ez 12 éves vizsgálat során az utolsó orvosi vizit idejére 31,3%-ra csökkent.
A tendenciák az elemzésben részt vevő országok jövedelmi szintje szerint változnak. A felső-közepes jövedelmű országokban a gyógyszeres kezelés 55%-ról 61,1%-ra nőtt, míg az alacsonyabb közepes jövedelmű országokban a gyógyszeres kezelés 29,5%-ról 13,4%-ra csökkent. Az utolsó orvosi konzultáció idején a résztvevők 13,5%-a három vagy több gyógyszercsoportba tartozó gyógyszert szedett.
„A farmakoterápiával történő optimális másodlagos megelőzés eléréséhez általában három vagy több gyógyszerre van szükség. Ebben a vizsgálatban a három vagy több gyógyszer általános használata aggasztóan alacsony volt” - írta Abhishek Chaturvedi és Dorairaj Prabhakaran, az indiai Újdelhiben működő Center for Chronic Disease Control munkatársai a tanulmányt kommentáló szerkesztőségi cikkben.
Az utolsó vizsgálati látogatások 2018 és 2020 között történtek, így a COVID-19 világjárvány befolyásolhatta az eredményeket.
Forrás:
PURE Evidence in Plain Sight: The Highs, Lows, and Gaps in Secondary Cardiovascular Prevention
