IBD és stroke kockázat
Egy svéd tanulmány szerint 13%-kal magasabb a stroke kockázata IBD-ben szenvedő betegek körében.
- Tirofiban vs. aszpirin nagyér okklúzió nélküli stroke esetén
- A rivaroxaban, apixaban és dabigatran hatásosságának és biztonságosságának direkt összehasonlítása
- Ígéretes gyógyszerkombináció vaszkuláris kognitív károsodásban
- DOAC vagy VKA stroke és pitvarfibrilláció után?
- Kardiovaszkuláris kockázatbecslés mellkasi röntgenfelvételből
- Véralvadásgátlás ischaemiás stroke után AF-ben
- Az agyvérzés előre jelzi a vaszkuláris betegséget
- A várható kimenetel markere stroke után
A Neurology folyóiratban június 14-én jelent meg a svéd Karolinska Institutet kutatóinak cikke, amelyben asszociációt mutattak ki a gyulladásos bélbetegségek (IBD; inflammatory bowel disease) és a stroke kockázata között. Nem arról van szó, hogy az IBD stroke-ot okoz, hanem arról, hogy összefüggés található a kockázat növekedése és a betegség fennállása között.
A tanulmányban a svéd kutatók biopsziával igazolt IBD-ben szenvedő betegek 1969 és 2019 közötti adatait használták fel, és ezeket hasonlították össze párosított módon IBD-ben nem szenvedő referencia populációval. A párosítás során elsősorban testvéreket próbáltak használni a több mint 85 ezer IBD-s beteg (25 ezer Crohn-beteg, 47 ezer colitis ulcerosa, ill. 12 ezer nem besorolható eset) referenciájaként, ami 101 ezer testvért jelentett, de ezen felül is alapelv volt, hogy minden IBD-s betegre 5 referencia személy jusson (406 ezer referencia személy). Az eredmények szerint összesen 3720 stroke-os esetet találtak az IBD-ben szenvedő populációban, míg 15599 esetben fordult elő stroke a referencia populációban. A kutatók szerint ezekből az adatokból az következik, hogy az IBD-ben szenvedő betegeknél a diagnózistól számított 25 éves időszakon belül 13%-kal nagyobb valószínűséggel fordulhat elő stroke, mint a referencia populációban. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a magasabb kockázatot elsősorban az ischaemiás stroke rizikójának növekedése okozza (az agyi véráramlás elakadása) és nem a vérzéses stroke (az agyban bekövetkező vérzés) számlájára írható.
A testvérek bevonása a vizsgálatba elsősorban az eltérő genetikai prediszpozíció kizárása miatt volt fontos, mivel mind az IBD, mind a stroke esetében felfedezhető genetikai hajlam. Az IBD-s és nem IBD-s testvérek között a stroke kockázatának különbsége 11% volt a nem-IBD-s testvérek javára, azaz a különbség itt valamivel kisebb (de szintén jelentős) volt, mint az egyező életkorra, nemre stb. párosított referencia populáció és az IBD-s betegek között.
Jiangwei Sun, a tanulmány fő szerzője szerint a magasabb stroke kockázat az IBD-s betegek körében még a diagnózist követő 25. évben is fennáll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 93 IBD-s betegre plusz egy stroke-os eset jut a referencia populációhoz képest. Sun a tanulmány korlátjaként megjegyzi, hogy egyrészt mind az IBD-k, mind a stroke definíciója változott a vizsgálati időszakban, ami torzíthatja az eredményeket, másrészt számos olyan faktorra nem végeztek szűrést (például étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás), ami szintén befolyásolhatta a stroke kockázatát.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Inflammatory bowel disease linked to increased risk of stroke
Irodalmi hivatkozás:
Jiangwei Sun et al, Long-term Risk of Stroke in Patients With Inflammatory Bowel Disease: A Population-Based, Sibling-Controlled Cohort Study, 1969–2019, Neurology (2023). DOI: 10.1212/WNL.0000000000207480
