Szív- és érrendszeri betegségek és kognitív hanyatlás

Az American Heart Association (AHA) új tudományos közleményében arról számol be, hogy a szívelégtelenség (HF), a pitvarfibrilláció (AF) és a szívkoszorúér-betegség (CHD), növeli a kognitív károsodás és a demencia kockázatát. A Stroke-ban október 10-én online publikált, kiterjedt kutatási áttekintést tartalmazó közlemény () meggyőzően bizonyítja a szív és az agy egészsége közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, ami a rámutat a korai beavatkozás fontosságára és előnyeire. A szív- és érrendszeri egészség korai életkorban történő kezelése ugyanis igazoltan megakadályozhatja a kognitív károsodás későbbi kialakulását vagy progresszióját.

Köztudott, hogy a szív és az agyműködés között kétirányú kapcsolat van. A HF például csökkent véráramláshoz vezethet, ami károsíthatja az agyat, és az agy egyes területein bekövetkező stroke hatással lehet a szívre, azt azonban nem tudjuk pontosan, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hogyan járulnak hozzá a kognícióhoz, de a szív és az agy közötti egyéb kapcsolatok feltárása közelebb vihet ennek megértéséhez.

A célból a kutatók kiterjedt PubMed-keresést végeztek a HF, AF és CHD témakörében. Összefoglalták az egyes állapotok gyakoriságát, azokat a mechanizmusokat, amelyek révén kognitív károsodást okozhatnak, valamint az agy egészségének megőrzését célzó megelőzés és kezelés kilátásait. A tanulmányban visszatérő téma a gyulladás szerepe, ugyanis számos adat bizonyítja, hogy a szívbetegségek és a kognitív hanyatlás esetén hasonló gyulladásos válaszok zajlanak. Egy másik lehetséges közös mechanizmus a biomarkerekhez, különösen az amiloidhoz kapcsolódik. Az amiloid az Alzheimer-kór egyik jellemzője, de egyes tanulmányok szerint az amiloid a szívben is jelen lehet, különösen a csökkent az ejekciós frakciójú betegek esetén. A szerzők sok olyan bizonyítékot találtak, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos érrendszeri kockázati tényezők, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség „megváltoztathatják az agy amiloid-feldolgozását és -tisztítását”.

Számos adatot találtak arra is, hogy a szív- és agyi rendellenességek kialakulására való genetikai hajlam is közös. „Észrevettük, hogy néhány genetikai szignatúra, amelyet mindezidáig a szívbetegségekkel hoztak összefüggésbe, valószínűleg az agy strukturális változásaival is korrelál, ami azt jelenti, hogy egyes betegek genetikailag hajlamosak lehetnek mindkét betegség kialakulására. Ez azt jelzi, hogy a két szerv közötti kapcsolat „már a fogantatáskor elkezdődik”, és aláhúzza az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások minél korábbi elsajátításának fontosságát.

A szív- és érrendszeri egészség azonban bonyolultabb annál, hogy jó génekkel rendelkezzünk és egészséges életmódot kövessünk. Nem világos például, hogy egyes embereknél, akiknek hajlamosnak kellene lenniük a szívbetegség kialakulására, miért nem alakul ki a betegség, miért fokozott az ellenálló képességük azzal szemben, amire pedig genetikailag hajlamosak. (Például a spanyolajkú vagy latin-amerikai betegek, akiknek viszonylag rossz a szív- és érrendszeri kockázati tényezőprofiljuk, kevésbé hajlamosak a szívbetegség kialakulására.)

Számos okot találtak arra, hogy a egyesekben a genetikai hajlam ellenére miért nem alakulnak ki mégsem a betegsége. E védőfaktorok közé tartoznak a többi között az erős szociális támogató hálózatok. A szív- és érrendszeri egészség nyolc azonosított összetevője: az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitásban való részvétel, a nikotin kerülése, az egészséges alvás, az egészséges testsúly, valamint a vérzsírok, a vércukorszint és a vérnyomás egészséges szintje.

További bizonyítékokra van szükség annak bizonyítására, hogy a szívbetegségek hatékony kezelése pozitívan befolyásolja a kognitív funkciókat. Jelenleg a különböző szívbetegségek kezelését vizsgáló tanulmányokban ritkán szerepelnek kognitív mérések. További kutatásokra van szükség annak megállapítására is, hogy az immunmodulációnak van-e kedvező hatása a kognitív funkciókra.

A cikkben összefoglalt tanulmányok értelmezését és általánosíthatóságát zavarhatják az eltérő módszertanok, köztük a kis mintanagyság, a keresztmetszeti minták, valamint a fekete és spanyolajkú népesség alulreprezentáltsága.

Az agy egészsége azonban „sokkal összetettebb, mint az érrendszeri egészség” - mondta. Hisz azt is jelent egyben, hogy az egyén mentes például az epilepsziától, migréntől, traumás agysérüléstől és felnőttkori tanulási zavaroktól is, amiknek nincs kapcsolata a szív- és érrendszer problémáival.

Forrás:

https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/STR.0000000000000476