A habenula agyi régió szerepe szkizofrénia kialakulásában
Egy új kutatás molekuláris szinten tárta fel a borsónyi méretű agyterület szerepét, amelyet már korábban is több pszichiátriai zavarral hoztak összefüggésbe.
- Szkizofréniával asszociálható génmutációk
- ADHD és szkizofrénia
- Újdonságok a szkizofrénia spektrumzavarok terápiájában
- Az ADHD-s betegek élettartama és a szkizofrénia kockázata
- Hetente szedhető risperidontabletta szkizofréniában
- Az új szkizofrénia-terápia kognitív előnyei
- Retinából diagnosztizálható a szkizofrénia
- Új neutropenia és a szkizofrénia gyógyszert engedélyeztek
- Új szkizofréniagéneket azonosítottak
- A szkizofrén agy próbál gyógyulni
- Havi adagolású injekciót vizsgálnak szkizofrénia kezelésében
- Új antipszichotikum a terápia-rezisztens szkizofrénia kezelésére
- Új szer a szkizofrénia primer negatív tüneteinek enyhítésére
- Biztató eredmények egy új szkizofrénia ellenes szerrel
Az American Journal of Psychiatry folyóiratban november 1-jén jelent meg a Lieber Institute for Brain Development (LIBD), Johns Hopkins Medical Campus (Baltimore) kutatóinak tanulmánya, amelyben molekuláris szinten tárták fel a köztiagy agykéreg alatti területének, a habenulának a szerepét a szkizofrénia kialakulásában. Ez a borsónyi méretű régió központi szerepet játszik a motiváció és a hangulati szabályozás neurobiológiájában, és a most közölt eredmények arra utalnak, hogy számos, szkizofréniával összefüggő molekuláris eltérés kifejezetten ehhez a régióhoz köthető. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy a habenula célzottan befolyásolható legyen a jövőbeli terápiás beavatkozások során.
A szkizofrénia örökletes hajlamot mutató, komplex pszichiátriai kórkép, amelynek kialakulásában több genetikai variáns együttes hatása játszik szerepet. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy a habenula régióban bekövetkező molekuláris változások miként járulnak hozzá a betegség patogeneziséhez. A szerzők kiemelik, hogy a habenula egyre inkább előtérbe kerül a pszichiátriai zavarokkal kapcsolatos kutatásokban, különösen azért, mert funkcionálisan befolyásolja azokat a neurotranszmitter-rendszereket, amelyek szkizofréniában érintettek.
A vizsgálatot Ege A. Yalcinbas vezetésével végezték, és posztmortem emberi agyszövetek molekuláris analízisére épült. Ennek eredményeként elkészült az emberi habenula első, sejtszintű és sejten belüli génexpressziós térképe. A kutatók 35 szkizofréniában szenvedő és 33 pszichiátriai kórképektől mentes élő donor agyszövetét hasonlították össze. Az elemzések során számos olyan gén került azonosításra, amelyek expressziója eltérést mutatott szkizofréniában, és ezek közül több kizárólag a habenula régióban volt kimutatható. Emellett 16 olyan gén is szerepelt, amelyek korábban már összefüggésbe kerültek a szkizofrénia genetikai rizikójával.
A kutatás során olyan géneket is azonosítottak, amelyek a nikotinfüggőséggel állnak kapcsolatban, ami különösen releváns, mivel a szkizofréniában szenvedő betegek körében kiemelkedően magas a dohányzás előfordulása. Ned Kalin, az American Journal of Psychiatry főszerkesztője szerint a vizsgálat jelentősége abban rejlik, hogy egy viszonylag kevéssé kutatott agyterületen mutatott ki olyan génexpressziós eltéréseket, amelyek a szkizofrénia patofiziológiájával és etiológiájával állhatnak összefüggésben.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, és elismerik a vizsgálat korlátait is: a mintaszám viszonylag alacsony volt, és kizárólag európai származású férfiak agyszövetét vizsgálták, továbbá az adatok nem teszik lehetővé az ok-okozati összefüggések egyértelmű megállapítását. Mindazonáltal a tanulmány új irányt jelöl ki a szkizofrénia neurobiológiai kutatásában, és hozzájárulhat a célzottabb, molekulárisan megalapozott terápiás stratégiák kidolgozásához.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Small brain region linked to schizophrenia risk through unique gene changes
Transcriptomic Analysis of the Human Habenula in Schizophrenia
Irodalmi hivatkozás:
Ege A. Yalcinbas et al, Transcriptomic Analysis of the Human Habenula in Schizophrenia, American Journal of Psychiatry (2025). DOI: 10.1176/appi.ajp.20240776
