A szkizofrén agy próbál gyógyulni
Egy képalkotó módszerrel végzett tanulmány szerint a skizofrén betegek agya rendelkezik „hibajavító” képességgel, és próbál küzdeni a betegség ellen.
Bár a szkizofrénia során jól ismerten csökken az agyszövet térfogata, egy új vizsgálat kismértékű szövettérfogat növekedést mutatott ki az agy bizonyos területein. A Psychological Medicine folyóiratban május 26-án online megjelent kutatást vezető Lena Palaniyappan (Lawson Health Research Institute London, Ontario, Kanada) szerint ez “reményt ad számunkra, hogy a jelenlegi gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezeléssel visszafordíthatatlannak tekintett tünetek kezelésére olyan gyógymódokat fejlesszünk ki, amelyek ki tudják aknázni az agyi plaszticitást a szkizofrénia kezelésében.”
Észrevehető remodelling
Manapság már jól ismert tény, hogy MRI vizsgálattal kimutatható a skizofrén betegekben az agyszövet mennyiségének öröklött vagy szerzett csökkenése, a szürkeállomány vékonyodása.Ez kezelt és kezeletlen skizofréniás páciensekben is így van, tehát a jelenleg alkalmazott kezelések nem képesek megfordítani a szövetvesztést. Az új tanulmányban azonban a csökkenés mellett megfigyelhető kismértékű szövetgyarapodást vizsgálták, mondta Dr Palaniyappan.
A kutatók 98 skizofréniával kezelt, klinikailag stabil (80 férfi, 18 nő) beteget vizsgáltak 83 egészséges egyénnel összehasonlítva. MRI képalkotó módszerrel és kovariancia analízissel vizsgálták az agykéreg vastagságának változásait. Mind a 98 kezelt és megfigyelt betegen észlelhető volt az agykérgi vastagság csökkenése mellett annak helyenkénti kismértékű, de jól mérhető növekedése is. Az agykérgi javulás/normalizálódás mintázata volt megfigyelhető a betegség hosszabb idejű fennállása esetén (kisebb mértékű eltérés a kontroll személyektől), különösen az occipitális agykéregben. A szerzők szerint ez arra utal, hogy „kompenzatorikus remodelling folyamat játszhat szerepet az agykéreg vastagság eltéréseiben a szkizofrénia különböző stádiumaiban.”
A legfontosabb megfigyelés, hogy a skizofrén betegekben az agyszövet csökkenése mellett jelen van egy másik, regenarációs folyamat, kismértékű, de valószínűleg nagyon fontos szerkezeti gyarapodás is, amely gyakran észrevétlen marad a szövetveszteség mellett. Tehát kompenzatorikus mechanizmusok jelen vannak a szkizofrénia tüneteit előidéző patológiás folyamatok mellett, amit Dr Jeffrey Reiss, kutatóintézeti pszichiátriai vezető is hangsúlyozott egy sajtónyilatkozatban: „Az agyi plaszticitás és az ezzel összefüggő terápiák új optimizmusra adhatnak okot egy olyan betegségben, amelyet 100 évvel ezelőtt korai demenciaként írtak le a folyamatos romlás miatt.”
Az eredmények interpretációja azonban körültekintést igényel, hívja fel a figyelmet Dr Palaniyappan a számos megválaszolatlan kérdésre is: „Nem világos, hogy a kismértékű növekedés egy kompenzatorikus hatás vagy addicionális patológiás elváltozás, ezt további vizsgálatokban kell tisztázni. Bár nem gyakori a szkizofrénia diagnosztikus tüneteinek javulása, de a betegek bizonyos hányada mégis teljesen felépül és nincs szüksége további pszichiátriai kezelésre, igen fontos lenne az ennek hátterében húzódó az agyi folyamatok megértése."
Dr Cyrus Raji (University of California, Los Angeles) a tanulmánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy “ szkizofréniában igen hasznos a kortikális vastagság MRI módszerrel történő mérése (és reorganizációs képességének kimutatása). A korábbi tanulmányok a szkizofrénia esetében kialakuló homloklebeny atrófiát emelték ki, ez a vizsgálat felhívja a figyelmet, hogy a parahippocampalis gyrus – amely más betegségben, például Alzheimer kórban lehet érintett – szintén szerepet játszik a skizofréniában.
Forrás:
1. Medscape
