Egy hosszabb vagy több rövidebb séta az egészségesebb?
Egy kutatás szerint jobb, ha egyszerre többet, legalább 15 percet sétálunk, mintha sok rövidebb távot tennénk meg egy nap.
Az Annals of Internal Medicine folyóiratban október 28-án jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya, amelyben egy prospektív, nagy elemszámú kohorsz vizsgálata során a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a napi lépésszámot kevésbé aktív felnőttek – azaz napi 8000 lépésnél kevesebbet teljesítők – esetében a teljes lépésszám rövidebb vagy hosszabb szakaszokban történő teljesítése milyen mértékben befolyásolja az összmortalitás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát, függetlenül a megtett lépések teljes számától. Vagyis a kérdés úgy hangzott, hogy egy adott napon jobb-e egyszerre többet sétálni, mint sokszor kevesebbet?
Az eredmények szerint azoknál, akik napi lépéseiket hosszabb, összefüggő szakaszokban teljesítették, alacsonyabb volt mind a halálozás, mind a CVD előfordulásának kockázata, mint azoknál, akik lépéseiket rövidebb szakaszokban halmozták fel. A kutatás a UK Biobank adatbázisából származó, több mint 33 ezer olyan felnőtt adatait dolgozta fel, akik napi 8000 lépésnél kevesebbet tettek meg. A résztvevőket négy csoportba sorolták a lépésszakaszok hossza alapján: öt percnél rövidebb, öt–tíz perc közötti, tíz–tizenöt perc közötti, illetve legalább tizenöt perces szakaszok.
A résztvevők medián napi lépésszáma 5165 volt. A vizsgálatban szereplők 42,9%-a főként öt percnél rövidebb szakaszokban gyűjtötte össze napi lépéseit, 33,5%-uk öt–tíz perces, 15,5%-uk tíz–tizenöt perces, míg 8,0%-uk legalább tizenöt perces szakaszokban. A kilenc és fél éves utánkövetés során az összmortalitás kockázata 4,36% volt azoknál, akik főként öt percnél rövidebb szakaszokban mozogtak, míg ez az arány 1,83% volt az öt–tíz perces, 0,84% a tíz–tizenöt perces, és 0,80% a legalább tizenöt perces szakaszokat előnyben részesítők körében.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázata még markánsabb különbségeket mutatott: a leggyakrabban rövid szakaszokat választók körében a kumulatív CVD-kockázat 13,03% volt, míg az öt–tíz perces szakaszokat előnyben részesítőknél 11,09%, a tíz–tizenöt perces csoportban 7,71%, a legalább tizenöt perces szakaszokat teljesítők esetében pedig mindössze 4,39%.
A napi 5000 lépésnél kevesebbet teljesítő, ülő életmódot folytató résztvevők körében a hosszabb lépésszakaszok még erőteljesebb védőhatást mutattak mind a halálozás, mind a CVD előfordulása tekintetében. Ezek az eredmények fontos támpontot nyújthatnak a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások kialakításához, különösen az inaktív vagy alacsony aktivitású egyének számára. A hosszabb, céltudatos gyaloglási szakaszok beépítése a napi rutinba hatékony eszköz lehet az egészségi állapot javítására és a krónikus betegségek megelőzésére.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Step Accumulation Patterns and Risk for Cardiovascular Events and Mortality Among Suboptimally Active Adults, Annals of Internal Medicine (2025). DOI: 10.7326/ANNALS-25-01547 www.acpjournals.org/doi/10.7326/ANNALS-25-01547
