Hirtelen átbillenési ponttal kezdődik az alvás
A korábbi, folyamatos átmenet hipotézise megdőlt, egy új vizsgálat szerint az alvás egy jól meghatározható átbillenési pont után kezdődik.
- Nők, stressz és alvás: összefüggések a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában
- Éjszakai fényhatás és szívbetegségkockázat
- A nappali álmosság veszélye
- A túlzott álmosság komoly egészségügyi probléma
- A narkolepszia új gyógyszere
- Narkolepszia ma
- Aludja ki magát, a szíve hálás lesz érte
- Alvásminőség és kardiovaszkuláris kockázat
A Nature Neuroscience folyóiratban október 28-án jelent meg a Medical Research Council kutatóinak tanulmánya, amelynek fő megállapítása, hogy az emberi agy nem fokozatosan, hanem hirtelen lép át az ébrenlét állapotából az alvásba, vagyis a két állapot közötti különbséget egy úgynevezett átbillenési pont (tipping point) határozza meg. A kutatók a mostani vizsgálatok során ennek az átmenetnek a pillanatnyi dinamikáját korábban nem látott pontossággal voltak képesek előre jelezni. Az eredmények új lehetőségeket nyithatnak az alvászavarok, például az inszomnia diagnosztikájában és kezelésében, valamint az agyi egészség állapotának nyomon követésében az öregedés és neurodegeneratív betegségek, például a demencia kontextusában. Emellett az altatás alatti agyi állapot monitorozása is pontosabbá válhat a sebészeti beavatkozások során.
A vizsgálat során több mint ezer résztvevő éjszakai agyi aktivitását elemezték elektroenkefalográfos (EEG) felvételek alapján, amelyeket fejre helyezett elektródák segítségével rögzítettek. A kutatócsoport egy új számítási módszert alkalmazott, amely az agyi állapotváltozásokat többdimenziós térben ábrázolta, és feltérképezte, hogyan haladnak az egyes egyének az elalvás felé. Az eredmények azt mutatták, hogy függetlenül attól, mennyi időt töltöttek az ágyban, az ébrenlétből az alvásba való átmenet mindig hirtelen, az utolsó percekben következett be, egy jól körülhatárolható átbillenési pontnál.
Ez azt jelenti, hogy az elalvás a bifurkáció dinamikájával írható le, amelyet például egy fokozatosan hajlított pálca hirtelen törése is szemléltet. Az elalvás szubjektív élményét – a „beleesés” érzését – szintén jól tükrözi ez a modell. Egy másik, több éjszakán át zajló kísérlet során kiderült, hogy minden résztvevőnek van egy egyedi, stabil pontja, ahol az alvás megkezdődik. E felfedezés és a bifurkációs modell birtokában a kutatók képesek voltak másodpercre pontosan, 98%-os pontossággal előre jelezni az elalvás pillanatát.
Korábban az alváskezdet meghatározása szubjektív, diszkrét EEG-annotációkon vagy közvetett élettani paramétereken – például szívritmuson, légzésen és mozgáson – alapult. Ez az új megközelítés az első, amely objektíven képes meghatározni az elalvás menetét és pontos időpontját.
Dr. Karen Brakspear, a brit Medical Research Council idegtudományi és mentális egészségügyi részlegének vezetője szerint az alvászavarokat egyre inkább a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kockázati tényezőjeként tartják számon. Az agy alvásba való átmenetének jobb megértése révén feltárhatók az alvás és a demencia közötti összetett kapcsolatok, és új stratégiák dolgozhatók ki az egészséges alvás elősegítésére.
A kutatás vezetője, Dr. Nir Grossman kiemelte, hogy az elalvás az alvás fiziológiai és kognitív előnyeihez vezető kapu, amelynek mechanizmusa eddig a neurobiológia egyik legnagyobb rejtélye volt. A tanulmányban bemutatott módszer lehetővé teszi, hogy valós időben, példátlan pontossággal kövessük nyomon az agy alvásba való átmenetét. Az elalvás nem fokozatos, hanem bifurkációs folyamat, amely egy jól meghatározható fordulóponttal jellemezhető, és előre jelezhető.
Az egyéni agyi elalvási mintázatok nyomon követése mélyebb megértést nyújt az alvás mechanizmusáról, és fontos egészségügyi indikátorként szolgálhat az agyi állapotváltozások, például az öregedés vagy neurodegeneratív betegségek esetén. Emellett új terápiás lehetőségeket kínálhat azok számára, akik nehezen alszanak el.
A kutatás társszerzője, Derk-Jan Dijk professzor szerint az agyhullámok dinamikájának rendszerszemléletű elemzése révén olyan új ismeretekhez jutunk az alvás folyamatáról, amelyek messze túlmutatnak a hagyományos alvásértékelési módszereken. A tanulmány alapvetően formálhatja át az alvás kezdetének klinikai definícióját. Bár az elalvást sokáig fokozatos folyamatként értelmezték, most a kutatók kimutatták, hogy valójában hirtelen átmenet történik, amelynek pontos megértése új diagnosztikai eszközök és terápiák fejlesztését teszi lehetővé.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Researchers identify tipping point that leads to rapid sleep onset
Falling asleep follows a predictable bifurcation dynamic
Irodalmi hivatkozás:
Junheng Li et al, Falling asleep follows a predictable bifurcation dynamic, Nature Neuroscience (2025). DOI: 10.1038/s41593-025-02091-10
