Fej-nyaki laphámrák terápiájának kiegészítésére kezdték meg amerikai kutatók egy génszerkesztett, bab alapú rágógumi fejlesztését.

A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

Egyedülálló hatásmechanizmusának köszönhetően az új véradásgátló hatóanyag nem növelte a vérzésveszélyt az OCEANIC‑STROKE klinikai vizsgálat eredményei szerint.

Korábbi vizsgálatokban már felfigyeltek a trigliceridekből álló lipidcseppekre, ám kevéssé volt ismert, milyen szerepet töltenek be egészséges idegsejtekben.

A WHtR a BMI-hez képest sokkal pontosabb prediktornak bizonyult az emelkedett vérnyomás és a hipertónia kockázatának megállapításában.

Egy ausztrál méhfaj propolisza új lehetőségeket kínál akár felszíni, akár mély sebek gyógyításában.

Megdöbbentő különbséget mutattak ki a házas és az egyedülálló személyek rákkockázatát összehasonlító nagymintás elemzés során.

Egy metaanalízis a demencia kockázata és az ülő életmód, az alvási és testmozgási szokások közötti összefüggéseket számszerűsítette.

Egy új hatóanyagcsoport a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkentése nélkül képes mérsékelni a gyulladást.

Mono- és bispecifikus nanomolekulák segíthetnek abban, hogy az allergiás reakció el se induljon.