Koreai kutatók szerint az immun-neurális tengely egyensúlyának felborulása lehet a súlyos depresszió kialakulásának alapvető mechanizmusa.

Jó eredményeket mutatott az MK0616 kódnevű orális PCSK9-gátló a heterozigóta familiáris hiperkoleszterinémia kezelésében a CORALreef HeFH fázis III. klinikai vizsgálatban.

A mesterséges intelligencia a jövőben hatékonyan javíthatja a pszichológiai kérdőívek hatékonyságát, elkerülve a redundáns kérdéseket és egyszerűbbé, pontosabbá téve a diagnózist.

Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az agy-bél interakciók zavarával járó beteg­ségcsoport egyik ismert, krónikus, relabáló tünetekkel jelentkező tápcsator­nai kórképe, amely jelentős életminőség-romlással társulhat, és nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A jelenleg érvényben lévő Róma IV. kritériumrendszer szerinti pozitív diagnosztika, a Bristol-székletskála szerinti altípus-besorolás, valamint a személyre szabott, interdiszciplináris terápiák alkalmazása elősegíti az optimális betegellátást. Magyarországon a legutób­bi, 2024-ben megjelent irányelv segíti a diagnosztikát és a terápiát.

 Egyre kevesebb orvossal, lényegében változatlan betegforgalommal, 2025-ben is működött a magyar alapellátás. A legfontosabb, régóta ismert, krónikus rendszerproblémákat az illetékesek nem próbálták megoldani.

A CONTAIN randomizált elrendezésű, placebokontrollált vizsgálatban el­sősorban arra keresték a választ, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray rendszeres alkalmazása csökkenti-e a SARS-CoV-2-fertőzések kockázatát.

Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte jelentős terhelés alatt mű­ködnek, különösen az alapellátásban és a krónikus betegek gondozásá­ban. Magyarországon a háziorvosi praxisok jelentős része túlterhelt vagy betöltetlen, miközben a lakosság egészségi szükségletei folyamatosan növekednek. A kiterjesztett hatáskörű ápoló – advanced practice nurse (APN) – szerepkör a nemzetközi gyakorlatban több évtizede hatékonyan támogatja a hozzáférés javítását, az ellátás minőségének erősítését és az orvosi munkateher csökkentését. A tanulmány célja, hogy áttekintse az APN-ek szerepét, kompetenciáit és integrációs lehetőségeit magyarországi kontextusban, különös tekintettel az orvosi ellátás támogatására.  

A génterápiák fejlődése az elmúlt két évtizedben példátlan ütemű volt: a génpótló kezelésektől a precíziós génszerkesztési technológiákig mára valós klinikai lehetőségekké váltak azok az eljárások, amelyek korábban csupán elméleti ígéretként léteztek. A forgalomban lévő in vivo és ex vivo terápiák köre folyamatosan bővül, miközben a CRISPR-alapú beavatkozások új korszakot nyitnak a ritka betegségek célzott kezelésében. Jelen összefog­laló áttekinti, hol tart ma a génszerkesztés klinikai alkalmazása, és milyen technológiai, biztonsági és etikai kihívások határozzák meg a jövő irányát.

Az alapellátásnak kulcsszerepe van a prediabétesz és a 2-es típusú diabétesz felismerésében, gondozásában, a szövődmények megelőzésében, valamint a betegedukációban. Az alábbi tanulmány célja, hogy áttekintse a magyar­országi diabetológiai gondozás jelenlegi helyzetét – különös tekintettel az alapellátásra –, azonosítsa a főbb kihívásokat, és javaslatokat fogalmazzon meg a rendszer fejlesztésére.