A menopauzális átmenet időszakát és a posztmenopauzában töltött éve­ket a pubertáshoz és reproduktív életkorhoz hasonlóan a női lét normális szakaszának kell tekintenünk. Az erre az időszakra jellemző élettani és kórélettani változások interdiszciplináris megközelítést igényelnek – fon­tos a krónikus betegségek miatt bekövetkező morbiditás és mortalitás csökkentése a preventív lépések előtérbe helyezésével, kiemelten kezelve a kardiovaszkuláris rendszer és a csontanyagcsere egészségének megőr­zését már a perimenopauzális átmenettől kezdődően.

A hormonpótló terápia abbahagyását követően egy éven belül megnő a csonttörés kockázata, utána azonban a rizikó ismét csökkeni kezd.

A fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) zsírszövetben történő aktiválása számos pozitív változást okozott a kísérleti egerek anyagcseréjében.

A beadási módszer azért hatékony, mert a fogak közötti ínyterület nagyon permeábilis, így könnyen képes felszívni az oltóanyag molekuláit.

Egy nagy elemszámú fázis III. vizsgálatban jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott az upadacitinib, ráadásul a prednizon szedését is fel lehetett függeszteni.

Emlőrákos betegeknél hatásosnak bizonyult a kemoterápiás kezelés kiegészítése kis dózisú D-vitaminnal.

Az antireszorptív és antiangiogén/immunmoduláns terápiával összefüggő állcsontnekrózis (medication-related osteonecrosis of the jaw, MRONJ) az állcsontokat érintő súlyos kórkép, amely leggyakrabban malignus daganatok, oszteológiai és reumatológiai betegségek kezelésének mellékhatásaként alakul ki. A spontán gyógyulás nem jellemző, az oki terápia nem ismert. Sebészi beavatkozások, mint a szekvesztrektómia vagy a szegmentreszekció, csak átmeneti megoldást nyújtanak, mivel az állcsont teljes érintettsége kiszámíthatatlanná teszi a betegség lefolyását. A MRONJ kialakulásának hátterében a csontátépítés károsodása áll, különösen traumák, például fogeltávolítás után. Elsősorban 65 év feletti, legyengült, diabéteszes, szteroidkezelés alatt álló, rossz szájhigiéniájú betegek érintettek, a mandibula moláris régiója kiemelten veszélyeztetett. A tanulmány bemutatja az okozó gyógyszereket, a rizikótényezőket, valamint a korai diagnózis és prevenció fontosságát, és áttekinti a hatékonyabb kezelést célzó kutatási irányokat.

Magy Onkol 69:118-127, 2025

A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.

Az új megközelítés egérmodellekben nem a plakkok eltávolításával, hanem a vér-agy gát védelmével fejti ki hatását.