hirdetés
hirdetés

Bioprintelés 3D-ben: valóban lehet szerveket nyomtatni?

Amiről most írok, az nem a mobile health (m-health) vagy e-health része. Ami összeköti ezekkel, az a szinte elképzelhetetlen, informatikai tudáson is alapuló jövő. A 3D nyomtatás ma már túlmutat a csokifigurák printelésén; gyógyszert is előállítanak a technikával – erről sorozatunkban esett már szó. De vajon igaz-e, vagy csak bulvárhír, hogy élő és működő szerveket is lehet 3D nyomtatással előállítani?

hirdetés

Dr. Speer GáborA 3D-s emberi szervnyomtatás hírét ta­lán az teszi elképzelhetetlenné (vagy másoknak épp hihetővé), hogy sokaknak már akár otthon is van 3D nyomtatójuk, aminek egy magyar gyártótól való típusát pár százezer forintért is meg lehet vásá­rolni hazai elektronikai áruházakban. Aki szeretne élőben, működés közben is látni, sőt kipróbálni egy ilyen nyomtatót, meg­teheti ezt a Makerspace nevű rendkívüli közösségi térben (www.makerspace.hu), ahol ezen felül akár családi, apa-fia vagy baráti kapcsolatokat erősítő, formáló, infor­matikai képzettséget növelő közös munka is várja a látogatókat.

A hír csak részben igaz: nem lehet jelenleg az élővel egyenértékű, beülte­tésre alkalmas, működő emberi szerveket 3D-ben kinyomtatni. Vagyis, nincsenek még ezzel a megoldással megmentve pél­dául a szervátültetésre várók. Az elneve­zés sem teljesen helyes, 3D-s bioprintelés a korrekt elnevezés, ami megkülönbözteti a műveletet a szervetlen tárgyak – jóval egyszerűbb – 3D-ben való kinyomtatásá­tól. Az is eltérő, hogy az élő, sejtekből álló szervek nyomtatásakor van egy ún. poszt­print stádium is. Azaz a nyomtatással nem fejeződik be a folyamat.

Mi lehetséges jelenleg? Eszméletlen, ami megoldható: tudnak pár centiméteres, működő szervdarabokat (leginkább májat, vesét, bőrt) nyomtatni. A bioprintelés lé­nyege, hogy például humán májsejtekből (akár bioptátumból) kiindulva ún. biotintát állítanak elő. Ezek cseppecskék – maradva a májnál, tele májsejtekkel –, és technikától függően különböző extracelluláris mátrix­nak megfelelő molekulákkal (pl. zselatin-fibrinogén hálózat). A printelés során a májcseppecskéket egy rétegben lerakják, majd erre a rétegre egy újabb sor jön, és több sor kerül végül egymásra.1 Mind ez idáig a printelt szervnagyságot limitáló tényező az, hogy erek nincsenek a szervben, csak májszövet, így a tápanyag diffúzióval tud átjutni sejtről sejtre. Technikai megoldások­kal azt már el tudják érni, hogy az emberi szervezetben a sejtek között lévő diffúziós távolság nagyobb legyen, így 1 mm-es máj már rutinszerűen előállítható.

Ebben egy amerikai – kisrészt magyar kötődésű – startup jár elöl, az Organovo, mely szervek előállításával foglalkozik (http://organovo.com/). A magyar kötődés azt jelenti, hogy a jelenlegi szervprintelésük Forgács Gábor (Missouri Egyetem, Colum­bia) kutatásain alapul. Ez a cég képes 1 mm-es működő emberi májat nyomtatni, és idén vesét is printelnek már. Ez a youtube-on elérhető videó az Organovo 3D-bioprint elvét mutatja be: https://www.youtube. com/watch?v=mE-ZcT6Opzw.

A legnagyobb kihívás eddig az volt, hogy nem tudtak keringést biztosítani a szervnek. A valóságban a kapillárisok behálózzák a szerveket, csak pár száz mik­ronnyi távolságban vannak egymástól. Ez az ún. diffúziós távolság, amelyen belül a keringéssel oda- vagy elszállított anyag sejtről sejtre jut (diffundál) az érből, illet­ve az érbe. A 3D technikák ezt a diffúziós távolságot meg tudták növelni, de ez csak apró (1 mm-es) működő szervek printelését teszi/tette lehetővé. A diffúziós távolság növelhetőségének ténye azonban óriási jelentőséggel bír.

Nagy előrelépés lenne bonyolultabb szervek nyomtatása. Ilyen lehetne például maga az ér. Ennek első lépését oldot­ta meg a Cytograft Tissue Engineering cég. A Cytograft 7 cm hosszú érdarabot is képes volt előállítani, és ilyet már több beteg emberbe sikeresen be is ültettek, megelőzve az alsó végtagi amputációt (a betegeknél nem volt más érpótlási lehetőség a végtag megmentésére). Tu­domásom szerint a cég anyagi okok miatt meg fog szűnni (jelenleg a honlap nem elérhető). Már 2011-ben három dializált cukorbeteg kapott tőlük „ready-to-use” eret, melyet akkor még donor bőrsejtek­ből állítottak elő úgy, hogy a sejtekkel egy hálós szerkezetet vontak be, amit azután mintegy összegöngyöltek, kialakítva így az eret a lumennel – de ez még nem volt printelés, hanem a sejtek a hálóba nőttek bele (lásd a videót: https://www.youtube. com/watch?v=LKse75k_new). Ez azonban nagyon drága módszer, amit talán helyet­tesít majd az olcsóbb érbioprintelés.

Az ér nyomtatása a lumen kialakítá­sának nehézségén túl azért is bonyolult, mert az érfal háromféle sejtből áll: a lu­ment belülről endotélsejtek bélelik, majd a simaizomsejtek, és végül a fibroblasztok következnek. Ha ezeket mintegy ömlesztve kinyomtatjuk, és folyamatos folyadékáram­lást is indukálunk közöttük (a véráramlást imitálva), akkor a három sejtféleség elfog­lalja a megfelelő helyét az érben, és valódi eret alakít ki. Ez még nagyban, önmagá­ban az eret printelve – tudomásom szerint – nem sikerült, de kicsiben, mintegy ka­pillárisokat kialakítva már igen. A 7 cm-es nagyság pedig egyelőre álom.

Ez lényegi kérdés, mert a kinyomtatott szerv nagyságát csak az erezettség kialakí­tásával lehet növelni. Korábban két eltérő, de sikeres megoldás született, mely ezt megoldotta, de mindkét munkacsoport csak 1-2 mm-es vaszkularizált szervet tu­dott nyomtatni; 2016 márciusában egy újabb megoldással azonban már 1 cm-es élő és jól vaszkularizált szervet printeltek. Nagyon leegyszerűsítve, a biotintában az adott printelni kívánt szerv sejtjei mellett humán mezenchimális őssejtek, humán neonatális dermális fibroblasztok és hu­mán köldökvéna endoteliális sejtek voltak együtt nyomtatva. Egyebek mellett külön­böző növekedési faktorokkal perfundálták a printelt szervet, melyek hatására megtör­tént annak vaszkularizációja.2 Ezzel immár 1 cm-es vagy kissé nagyobb szerveket le­het nyomtatni.

A sejtkultúra csak egy sejtsort tartal­maz, míg a 3D nyomtatással előállított szövetdarab már látható térfogattal és az eredetivel egyező működéssel bír, és jóval hosszabb életű. Mire jó ez jelen­leg? Gyógyszervizsgálatokban az idő és a gyógyszerfejlesztési pénz megspóro­lása mellett jelentős szakmai előrelépést jelent a bioprintelt élő és működő emberi máj használata. Az ígéretes gyógyszert az állatkísérletekben való sikeres alkalma­zást követően, még az I. klinikai fázis előtt, humán sejtkultúrákon tesztelik. Ehelyett, a nyomtatott májat olyan folyadékba he­lyezve, amely tartalmazza a gyógyszert, a valóságos körülményekhez nagyon ha­sonló környezetben lehet tesztelni azt, hogy károsítja-e az anyag a májat. Ez sejt­kultúrában, annak rövid élete miatt csak akut mellékhatást (toxicitást) tud igazolni. A máj épségét a működésén keresztül lehet vizsgálni, pl. az albumint szintetizáló képes­ségét lehet mérni: a folyadékban megmérik az albuminkoncentráció változását, s ha az csökken, akkor a vizsgálati gyógyszer adott koncentrációban májkárosító. De beteg­ségek modellezésére, a szöveti gyógyulás vizsgálatára is alkalmas egy kinyomtatott szerv. És talán nincs messze az sem, amikor szervpótlás történhet a beteg még ép máj­szövetéből kinyert sejtek felhasználásával. Ez a végső cél. Lehet, hogy a printelt máj nem lesz ugyanolyan alakú és nagyságú, de ha a működést át tudja venni, akkor megoldást jelent.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1.
Gu BK, Choi DJ, Park SJ, Kim MS, Kang CM, Kim CH. 3-dimensional bioprinting for tissue engineering applications. Biomater Res 2016;20:12

2. Kolesky DB, Homan KA, Skylar-Scott MA, Lewis JA. Three-dimensional bioprinting of thick vascularized tissues. Proc Natl Acad Sci USA 2016;113:3179–3184

Dr. Speer Gábor
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 7,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.