Az Európai Gyógyszerügynökség javasolta a rilzabrutinib forgalomba hozatali engedélyének megadását immuntrombocitopénia (ITP) kezelésére olyan felnőtteknél, akik más gyógyszerekre nem reagálnak.

Sikerült azonosítani egy olyan gént, amely fontos nemi különbségeket okoz a citokinek termelődésében.

Egy AI alapú modell képes megjósolni, hogy az immunrendszer T-sejtjei milyen affinitással kapcsolódnak majd bizonyos antigénekhez.

Egy új gyógyszerjelölt tumorellenes hatásúvá képes változtatni a daganat környezetében található regulátor T-sejteket.

Az immunrendszer elkerülésében a daganatok jól vizsgáznak: mi lenne, ha ezt az elkerülő mechanizmust az 1-es típusú cukorbetegség gyógyításában használnánk?

A vérképző őssejtek átprogramozásával a szervezet folyamatosan gyárthatja a T-sejteket a daganatok ellen.

Egy nagy elemszámú fázis III. vizsgálatban jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott az upadacitinib, ráadásul a prednizon szedését is fel lehetett függeszteni.

 A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

Japán kutatók szerint egy specifikus immunsejt-alcsoport, az EGR1-t expresszáló CD14+ monociták okozzák a betegségben kialakuló veseelégtelenséget.

A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.