Reumaellenes szerek Sjögren-szindrómában
A leflunomid és a hidroxi-klorokin kombinációja hatékony és megfizethető kezelési lehetőséget kínál a betegség szisztémás aktivitással járó formájában.
Az UMC Utrecht vezetésével lefolytatott klinikai vizsgálatok eredményei szerint két széles körben alkalmazott reumaellenes gyógyszer kombinációja hatékony és megfizethető kezelési lehetőséget kínál a Sjögren‑kór szisztémás aktivitással járó formájában. A leflunomid és a hidroxi‑klorokin együttes alkalmazása az eredmények szerint mérsékelte a középsúlyos vagy súlyos betegségaktivitást, miközben a kezelés biztonságosnak bizonyult.
A Sjögren‑kór krónikus autoimmun betegség, amelyet az exokrin mirigyek limfocitás beszűrődése és működészavara jellemez. A lakosság mintegy 0,5 százalékát érinti, döntően nőket. A betegek leggyakrabban súlyos szem‑ és szájszárazságról számolnak be, amelyet műkönnyel és nyálpótló készítményekkel kezelnek. A tünetek azonban nem korlátozódnak a nyálkahártyákra: a betegség szisztémás formája a bőrt, a tüdőt, a veséket és más szerveket is érintheti, és a betegek körében fokozott a non‑Hodgkin‑limfóma kialakulásának kockázata. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan terápia, amely hatékonyan csökkentené a szisztémás betegségaktivitást.
A RepurpSS‑II klinikai vizsgálatban 12 holland centrum 46 betege vett részt. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be placebo‑kezelésre vagy napi leflunomid‑ és hidroxi‑klorokin‑terápiára. A kombinált kezelés hatására az ESSDAI‑pontszám alapján szignifikánsan nagyobb mértékű betegségaktivitás‑csökkenést figyeltek meg, mint a placebót kapó csoportban. Huszonnégy hét után a két csoport közötti átlagos különbség több mint négy pont volt, ami klinikailag jelentős javulásnak számít, és összhangban áll a korábbi RepurpSS‑I vizsgálat eredményeivel.
A Sjögren‑kór kutatásában alkalmazott újabb értékelési módszerek, amelyek a betegségaktivitás mellett az objektív szárazságot és a beteg által jelzett tüneteket is figyelembe veszik, azaz a STAR és a CRESS pontszámok alapján is több aktív kezelésben részesülő beteg mutatott kedvező választ. A másodlagos végpontok – például a szárazságérzés, a fáradtság és a fájdalom – tekintetében azonban nem mutatkozott egyértelmű javulás.
A kutatók kiemelik, hogy a vizsgálat hátterében nem állt más immunszuppresszív terápia, így a gyógyszerkombináció hatása torzítatlanul volt értékelhető. Ez az első olyan randomizált, placebo‑kontrollált vizsgálat, amelyben hagyományos, betegségmódosító reumaellenes gyógyszerek (DMARD‑ok) egyértelműen pozitív eredményt mutattak Sjögren‑szindrómában. A kezelés általában jól tolerálható volt; a leggyakoribb mellékhatások gasztrointesztinális eredetű panaszok voltak mindkét csoportban. Egy súlyos mellékhatás – szívinfarktus – a kezelési karban fordult elő, de a kardiológiai vizsgálatok alapján valószínűleg nem függött össze a vizsgálati gyógyszerekkel.
A klinikai eredmények mellett a kutatás hozzájárul a Sjögren‑szindróma immunológiai hátterének mélyebb megértéséhez is. A RepurpSS program korábbi mechanisztikus elemzései szerint a gyógyszerkombináció csökkenti a B‑sejtek és az interferon‑szignalizációs útvonalak aktivitását, valamint azoknak a gyulladásos kemokineknek a mennyiségét, amelyek a szisztémás betegségaktivitással hozhatók összefüggésbe. Ezek a biológiai hatások túlmutathatnak a tüneti javuláson, mivel a tartós immunaktiváció összefügg a non‑Hodgkin‑limfóma fokozott kockázatával, így a hatékonyabb immunmoduláció hosszú távon is kedvezőbb kimenetelt eredményezhet.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy a kezelés mennyire hatékony azoknál a betegeknél, akiknél a szisztémás aktivitás alacsonyabb, de a tüneti teher jelentős – ez a csoport sajnos a Sjögren‑szindrómás betegek jelentős részét teszi ki. A terápia hosszú távú tolerálhatósága szintén további kutatást igényel.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Common arthritis drugs reduce systemic Sjögren's disease activity in 24 weeks
Irodalmi hivatkozás:
Wing-Yi Wong et al, Repurposing leflunomide and hydroxychloroquine to treat Sjögren's disease (RepurpSS-II): a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 2b trial, The Lancet Rheumatology (2026). DOI: 10.1016/s2665-9913(26)00075-5
