A közlemény áttekinti a legújabb fejlődési irányokat a szkizofrénia keze­lésében, kiemelve a gyógyszeres terápiák bővülését, a pszichoszociális intervenciók jelentőségét, és az új, innovatív megközelítéseket. Bemutatja a tartós antipszichotikus kezelés hatásait, az antikolinerg terhelés kognitív következményeit, továbbá az új farmakoterápiás lehetőségeket. Az irodalmi művek olvasásának mint terápiás lehetőségnek az ismertetésével és a digi­tális terápiák szerepének elemzésével hangsúlyozza a rehabilitáció komplex szemléletét és a személyre szabott ellátás szükségességét, amelyek hozzá­járulhatnak a beteg életminőségének javításához és a szkizofrénia hosszú távú kimenetelének javításához.

A gyulladásos bélbetegségekhez (IBD) társuló arthritisek komplex immunmediált betegségek, amelyekben a bél–ízület tengely központi sze­repet játszik. Az IBD-arthritisek hátterében közös immunpatogenetikai és mikrobiális mechanizmusok állnak. A genetikai hajlam, a mikrobiom egyensúlyának felborulása és az immunrendszer zavarai együttesen járul­nak hozzá a gyulladás fenntartásához. A multidiszciplináris megközelítés, valamint az új biológiai és nem gyógyszeres terápiák javítják a betegek életminőségét. Az immunmediált inflammatorikus betegség (IMID) multi­diszciplináris szemlélete és a személyre szabott kezelési stratégiák jelentik a jövő útját az IBD-hez társuló arthritisek gondozásában.

Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

Gyógyszeres úton blokkolható a lupus egyik legjelentősebb genetikai rizikófaktora, az immunrendszert túlaktiváló PTPN22 gén.

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) jelenlegi tudásunk szerint a depresszió leghatékonyabb terápiája. Összefoglalónkban az ECT indikációi után a sti­mulálás néhány technikai kérdését, a párhuzamos gyógyszeres kezelés szempontjait, majd a kezelés kockázatait és speciális betegcsoportokban kialakuló depresszió ECT-kezelésének témáját tárgyaljuk, az áttekintést az ECT magyarországi alkalmazására vonatkozó adatokkal zárva.

Kettős hatásmechanizmusának köszönhetően a szemaglutidhoz képest jóval enyhébb gasztrointesztinális mellékhatásokkal alkalmazható a tirzepatid.

Koreai kutatók egy olyan pontrendszert dolgoztak ki, amellyel a mesterséges intelligencia már korai fázisban, nagy specificitással képes diagnosztizálni a betegséget.

Az M6 obszervációs vizsgálat eredményei szerint a metabolikus sebészet és a GLP-1 agonisták együttes alkalmazásával érhetők el a legjobb tartós eredmények.

A lokálisan alkalmazható gyógyszerleadó gél tartós gyógyszerhatást biztosít, ráadásul a sugárkezelés hatékonyságát is fokozza.