Az esendőség (frailty) befolyásolhatja az idős korban jelentkező magas vérnyomás és a demencia kockázatát.

Fejlett gépi tanulási modell megjósolja az epilepszia és a depresszió kialakulását.

Idősebb felnőtteknél a traumás agysérülés (TBI) összefüggésbe hozható a stroke, a demencia, az epilepszia és a Parkinson-kór (PD) magasabb előfordulási arányával.

Az elsődleges biliáris cholangitises betegek közel 10%-a krónikus vesebetegségben szenved

A szemmozgató agyideg-elégtelensége (OMCN) esetén több mint 50%-kal magasabb a Parkinson-kór (PD) kialakulásának kockázata.

A szívkímélő sugárterápia esetén a bal elülső leszálló (LAD) koszorúérre ható maximális dózis jelzi a hosszú távú szívkockázatot.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) először írta elő a „folyadékpótlási szüneteket” a 2026-os világbajnokság mérkőzéseinek mindkét félidejének közepén.

A WHO globális metaanalízise azt vizsgálta, mely vérnyomáscsökkentő terápiák adherenciája bizonyult a legjobbnak.

Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

Nemcsak a tápanyagprofil, hanem a sejtszerkezet megváltozása, az adalékanyagok vagy a csomagolóanyagokból kioldódó anyagok is egészségügyi kockázatot jelenthetnek.