Összefüggés mutatható ki a szív-érrendszeri állapot és a csonttörések megemelkedett kockázata között a menopauzát követő időszakban.

A funkcionális bélbetegségek jelentős életminőség-romlással járnak. A kró­nikus hasi fájdalom, a puffadás, valamint a székelési zavarok nagymér­tékben befolyásolják a mindennapi aktivitást, a munkavégzést és a társas kapcsolatokat. A stressz és az emésztőrendszeri tünetek között gyakran kétirányú kapcsolat figyelhető meg: a stressz fokozza a gasztrointesztinális tüneteket, míg a tartós tünetek további pszichés terhelést okoznak. Ez a circulus vitiosus (ördögi kör) jelentős szerepet játszik a funkcionális táp­csatornai betegségek krónikussá válásában.

A kezelések hatásossága fokozható a lizoszómák és az SREBP‑1 nevű fehérje célzásával.

Új reményt adhat a gyógyíthatatlan, genetikai eredetű betegség kezelésében az egérmodellek esetén tett mostani felfedezés.

Az agy fejlődésében, így a gyermekkori pszichiátriai kórképek kialakulásában is jelentős szerepet játszhat a CRHR1.

A mitokondriumok működését befolyásolják az új hatóanyagok, hogy a szervezet több kalóriát égethessen.

Jelentősen fokozza a CAR-T terápia hatásosságát a SUMOilációt gátló, TAK-981 kódnevű kísérleti hatóanyag.

A NAD+ szint helyreállítása a betegség késői stádiumában is képes volt javulást eredményezni egér modellszervezetekben.

A magas zsírtartalmú étrend hatására az érett hepatociták visszaalakulnak egy éretlenebb, őssejtszerű állapotba, ami fokozza a tumorok kialakulásának rizikóját.

Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.