Allergiás kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás ideje alatt jobb szemüveget viselni kontaktlencse helyett

A baktérium vagy vírus okozta kötőhártya-gyulladással ellentétben az allergiás konjunktivitiszt (ez a betegség latin neve) nem kaphatjuk el másoktól. A látást nem veszélyezteti ez a betegség, a látásélességet is csak ritkán csökkenti, viszont nagyon kellemetlen tünetekkel jár. Ha mindig az év meghatározott heteiben-hónapjaiban lép fel, akkor valószínűleg az éppen virágzó növények (fák, füvek, parlagfű stb.) virágpora okozza. A pázsitfüvek pollenje főleg a tavasszal, a parlagfűé a nyár végén, ősz elején jelentkező allergiás tünetekért felelős. Más allergének, pl. állati szőr, kozmetikumok, gyógyszerek, légszennyező anyagok is okozhatnak allergiás kötőhártya-gyulladást, de az ilyen esetekre nem jellemző a szabályos évszakos ismétlődés.

Milyen tünetekkel jár a kötőhártya-gyulladás?

A fő tünetek:
• A szemek viszketése
• A szemek kivörösödése, bevérzése
• A szemek könnyezése
• Szemhéjduzzanat, főleg reggelenként
• A szemek genny nélküli váladékozása

Azért alakulnak ki ezek a tünetek, mert az allergiás beteg szervezete az allergénre speciális immunglobulin (IgE) felszabadításával reagál, s ennek hatására gyulladást keltő hatóanyagok (pl. hisztamin) termelődnek, amelyek hajszálér-tágulatot és duzzanatot okoznak nemcsak az orr nyálkahártyájában (lásd: szénanátha), hanem a szem kötőhártyájában is.

Az allergiás kötőhártya-gyulladás rendszerint egyformán érinti mindkét szemet. Ha a szemből gennyes váladék ürül, akkor feltehetően nem allergia van a háttérben. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert a fertőzéses kötőhártya-gyulladás közösségben igen gyorsan terjed.

Kétséges esetekben a szemváladék fehérvérsejtjeinek mikroszkópos vizsgálata igazolhatja az allergiás eredetet. Az allergén azonosításában segíthet a pollennaptár és a tapaszos allergiateszt.

Hogyan kezelhető a betegség?

Ha szénanátha is fennáll, az ennek kezelésében használatos szteroidos orrsprayk és antihisztamin tabletták a kötőhártya gyulladását is mérséklik. A szteroidok orrsprayben (vagy szemcseppben) alkalmazva majdnem teljesen ártalmatlanok, bár tartós használat során a gyermekek növekedését talán károsíthatják. A gyulladáscsökkentő szemcseppek enyhítik a viszketést és a könnyezést. Ezek kezdetben csípő, égő érzést kelthetnek, ami pár perc alatt elmúlik. Súlyos esetekben a célzott immunterápia segíthet: a beteg kis mennyiségű allergénkivonatot kap sorozatos injekciókban több éven át. Ezzel a módszerrel kivédhető az allergiás tünetek fellángolása, de a kezelés nem teljesen veszélytelen. Még vény nélkül kapható gyógyszer vagy szemcsepp használata előtt is lehetőleg kérjük ki háziorvos, szemorvos vagy allergológus tanácsát.

Hogyan segíthet magán a beteg?

A szemekre helyezett vizes borogatás mérsékli az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit. A vény nélkül kapható nedvesítő szemcseppeknek („műkönnyeknek”) is van tünetenyhítő hatásuk. Ha virágpor okozza az allergiát, akkor a tünetek jelentkezésekor minél kevesebb időt töltsünk a szabadban és ritkán nyissunk ablakot. Lefekvés előtt mossunk hajat, utcai ruhánkat mossuk minél gyakrabban. Lakóhelyünkön irtsuk a parlagfüvet.