hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Májkárosító hatású élelmiszerek, gyógyszerek

A máj a szervezetbe kerülő anyagok átalakításának központja, így az élel­miszereink részeként vagy gyógyszerként elfogyasztott mérgező anyagok általában a májra is káros hatást fejtenek ki.

hirdetés

Magyarországon a legjelentősebb májkárosító tényezőként a túlzott alkoholfogyasztást szokták említeni. Becs­lések szerint hazánkban mintegy 400 ezer alkoholista van, és évente kb. 3 ezren halnak meg alkoholos májbetegség következtében. Krónikus májkárosodás azonban nemcsak mértéktelen alkoholfogyasztás, hanem más okok, pl. vírusos májgyulladás követ­keztében is kialakulhat. Az alkoholon kívüli egyéb, májkárosodást okozó toxinokat leg­gyakrabban élelmiszereink összetevőiként vagy gyógyszerként fogyasztjuk.

A máj károsodásával ördögi kör kezdődik: a szerv egészségesen maradó részére több feladat hárul, ami veszélyezteti a még jól működő sejtek épségét. A károsító tényezők tartós fennállásakor gyulladás, súlyosabb eset­ben májzsugor (cirrózis) alakulhat ki. A májbe­tegségek gyógyítását nagyban nehezíti, hogy a gyógyszerek májban történő átalakítása to­vábbi megterhelést jelent a máj számára.

Mérgező élelmiszerek

Az élelmiszerek közül leginkább a szen­nyezett termékek fogyasztása jár együtt a májkárosodás kockázatával. A szennyezés jellemzően nem valamilyen, a gyártás során a termékbe került vegyszer, hanem az élel­miszerben elszaporodó mikroorganizmusok terméke. A mikroszkopikus gombák között számos olyat ismerünk, amely nem megfelelő tartósítás esetén az élelmiszerekben elszapo­rodva májkárosító toxinokat termel.

Ezek közé tartoznak az aflatoxinok, ame­lyeket az Aspergillus penészgombák termel­nek. Az aflatoxinok májrákot okozhatnak, leggyakrabban trópusi vagy szubtrópusi területekről származó, nem megfelelően ke­zelt élelmiszerekben (pl. pisztácia, földimo­gyoró, más olajos magvak) találhatók meg. A gabonaféléket fertőző Fusarium gombák fumonizin nevű vegyületeinek szintén van egyebek mellett májkárosító hatásuk is. Az említett gombák nem mindig okoznak szem­mel látható „penészedést”, ezért a fertőzött élelmiszerek a fogyasztó számára nehezen vagy egyáltalán nem azonosíthatók. A biztonságosság záloga a szakszerű élelmiszer­gyártásban és -kezelésben rejlik.

Bár a növényvédő szerek egy részének is van májkárosító hatása, ha betartják az alkalmazásukkal kapcsolatos szabályokat, használatuk előnyei jóval nagyobbak a koc­kázatoknál. A megfelelő adagok és várakozási idők betartása mellett ezek a vegyszerek az élelmiszerekben nincsenek jelen veszélyes mennyiségben, mellőzésük viszont a májká­rosító anyagokat termelő gombák elszapo­rodásának veszélyével jár. A bioélelmiszerek fogyasztói ezért nagyobb eséllyel vesznek magukhoz májkárosító anyagokat.

Gyilkos galócából egyetlen termőtest egy egész család számára végzetes lehetEgyes kalapos gombák nagyon erős májkárosító hatással rendelkező anyagokat termelnek. Ezeket a mérgező gombák között tartják számon, de előfordul, hogy ehető gombákkal tévesztik össze őket, s így mér­gezést okoznak. Hazánkban leggyakrabban a gyilkos galóca okoz súlyos mérgezést: hoz­zá nem értők gyakran csiperkének nézik, ami végzetes következményekkel járhat. A gyilkos galócából készített étellel olyan sok méreg­anyag kerül a májba, hogy azt a májsejtek nem tudják lebontani, kiválasztani. A galóca vegyületei gátolják a májsejtek fehérjeter­melését, ez végzetes következményekkel járhat. A mérgezés következtében leáll az enzimek, hormonok és egy sor más, életfon­tosságú anyag előállítása. A gombamérge­zettek megmentésére akkor van reális esély, ha időben megkapják a szükséges kezelést, amely a mérgek májsejtekbe való bejutásá­nak gátlásán alapul. Ezért olyan fontos, hogy gombamérgezés gyanúja esetén minél előbb orvosi ellátásban részesüljön a beteg.

Veszélyes gyógynövények

A hagyományos népi gyógynövényes orvos­lásban számos olyan növényt is alkalmaztak, amelyek nem részei a modern orvoslásnak. Azok a növények, amelyek hatásossága és biztonságossága nem nyert igazolást, nin­csenek forgalomban modern készítményként (gyógyszer, étrend-kiegészítő stb.). Ugyanak­kor e növények egy részét máig alkalmazzák a népi orvoslásban. Jó példa a fekete nadálytő (latinul: Symphytum officinale), amely az ép bőrön alkalmazva csökkenti az ízületi fáj­dalmat (gyógyszerek hatóanyagaként is felhasználják), a népi gyógyászatban azonban a teáját szájon át is fogyasztják. Ez veszélyes gyakorlat: a növény májkárosító anyagai a bő­rön át nem szívódnak fel, de a gyomor-bél rendszerből igen.

A májkárosító növények többsége mára kikerült a gyógynövénykincsből. A fekete na­dálytőn kívül még egy faj, a kálmos (latinul: Acorus calamus) felhasználása számottevő a hazai tradicionális orvoslásban. A kálmost jellemzően emésztési panaszok kezelésére használják, de a tőle várható előnyök nin­csenek arányban azzal a veszéllyel, amelyet a benne található májkárosító azaron jelent. Ugyan van még néhány, hazánkban is honos, ismert gyógynövény, amely tartalmaz máj­mérgeket, így pl. a vérehulló fecskefű, de ezek fogyasztása sokkal kisebb mértékű.

Növekednek az utóbbi években a távol-keleti eredetű növények fogyasztásából eredő kockázatok. Olyan növények kerülnek forgalom­ba nálunk, amelyeket korábban nem fogyasz­tottunk. Mivel az ázsiai és az európai emberek májenzim-aktivitásai eltérők lehetnek, a másutt biztonságosan alkalmazott növények Európá­ban veszélyeket rejthetnek – pl. a csendes-óceáni szigeteken használt kava nevű növény Európában májkárosodási eseteket okozott. Az Egyesült Királyságban megfigyelték, hogy az összetett kínai gyógynövénykészítménnyel kezelt betegek jelentős részének májkároso­dást jelző enzimszintjei megemelkedtek. Ha egzotikus növényeket tartalmazó készítmények fogyasztása után fáradékonyság, gyengeség, hányinger, hányás, sárgaság jelentkezik, célszerű a termék alkalmazását felfüggeszteni és orvos­hoz fordulni.

Gyógyszer vagy méreg?

Dosis sola facit venenum – vagyis az alkal­mazott dózistól függ, hogy egy anyag gyógyszer-e vagy méreg. Paracelsus 16. századi megállapítása a mai napig érvényes. A gyógyhatású anyag túladagolva vagy szak­szerűtlenül alkalmazva veszélyes lehet.

A gyógyszer okozta májkárosodások leg­könnyebben (vagy legnehezebben?) elkerül­hető típusát a gyógyszer-túladagolás képviseli. Ha a betegek mindig betartanák a szakember által javasolt adagolást, akkor ilyen esetek gya­korlatilag nem lennének. A probléma leggyak­rabban abból adódik, hogy a betegek a házi patikában talált vagy vény nélkül beszerzett gyógyszereket saját döntésük alapján kezdik el alkalmazni. Ha a beteg nincs tisztában az­zal, hogy bizonyos gyógyszerek együttesen alkalmazva májkárosítók lehetnek, vagy ha túl­lépi a biztonságos adagot, még a viszonylag ártalmatlan szerekkel is komoly bajt okozhat magának. Jó példa erre a paracetamol: ez a lázcsillapító a megfelelő dózisban biztonsá­gos, túladagolva viszont súlyos májkárosodást okozhat. A legtöbb paracetamolmérgezés azért következik be, mert a beteg nem tud­ja, hogy a különböző márkanevű lázcsillapí­tók ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, s egyidejű alkalmazásuk milyen veszélyes lehet. Magyarországon aránylag kevés az ebből adó­dó súlyos baleset, de az USA-ban évente több száz haláleset vezethető vissza a paracetamol túladagolására.

Ha többféle, paracetamolt tartalmazó gyógyszert veszünk be kis adagban, azok együtt súlyos mérgezést okozhatnak!Vannak olyan gyógyszerek, amelyek az előírt adagban is negatívan befolyásolhatják a májműködést. Egy részük (pl. egyes szkizofrénia ellen felírt szerek, pajzsmirigybetegsé­gek elleni hatóanyagok, cukorbetegeknek szánt készítmények) az epeáramlást lassítják, ezért sárgaságot és más, elégtelen májmű­ködésre jellemző tüneteket okoznak. Más gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, tbc elleni szerek, epilepsziaellenes hatóanya­gok, antibiotikumok, daganatellenes szerek) a májsejteket közvetlenül károsító hatással rendelkeznek. Napjaink gyógyszerkutatásában elvárás, hogy a forgalomba kerülő gyógyszerek ne károsítsák a májat, de néha az ismerten máj­károsító hatású szerek alkalmazása is indokolt lehet, mert a szertől remélhető előny nagyobb, mint a májkárosodással járó kockázat. Az ilyen gyógyszerek alkalmazása mindig orvos javas­latára, felügyelete mellett történik, s az orvos gondosan ügyel arra, hogy a kockázat elfogad­ható mértékű legyen.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

Dr. Csupor Dezső
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 9,5 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.