hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Savas reflux

Savas refluxnak nevezzük azt az állapotot, amikor a gyomorsav a gyomorból vissza­kerül a nyelőcsőbe. A beteget többnyire a gyomorszáj táján érzett égő érzés (gyo­morégés) figyelmezteti az állapotra, de egyéb tünetek is előfordulhatnak. Jó hír, hogy a savas reflux az esetek többségében gyógyszeresen jól kezelhető, akár teljes tünetmentesség is elérhető.

hirdetés

Hogyan jön létre a savas reflux?

A gyomor az elfogyasztott táplálék emésztéséhez savat termel. A gyomor és a nyelőcső belső környezete abban különbözik alapvetően egymástól, hogy míg a gyomorban nyálka is termelődik, mely a falat alkotó sejteket védi a gyomorsav károsító hatásával szemben, addig a nyelőcsőben ilyen védelem nem működik. A nyelőcső és a gyomor közötti átmenetben található körkörös izom normális körül­mények között egyirányú szelepként szorosan zár, így megakadályozza, hogy a gyomortartalom visszajusson a nyelőcsőbe, miközben a táplálék útja a nyelőcső felől a gyomorba aka­dálytalan. Ha a záróizom funkciója zavart szenved (ennek oka az esetek többségében nem tisztázott), a gyo­morsav, illetve a savval kevert emész­tetlen táplálék visszajut (regurgitál) a nyelőcső alsó szakaszára, létre­jön a savas reflux. A nyelőcső alsó szakaszát bélelő sejtek egy bizonyos pontig képesek ellenállni a sav hatá­sának, egy idő után azonban káro­sodnak, és létrejön a nyelőcsőgyulla­dás (özofagitisz). Ilyen esetekben már gasztro-özofageális reflux betegségről (rövidítve: GORB) beszélünk.

Milyen tünetek esetén kell savas refluxra gondolni?

A betegség leggyakoribb tünete a gyomorégés: leginkább a gyomor­száj táján, a felhasban vagy a mell­kas alsó részén érzett fájdalom, mely rendszerint a nyak felé sugárzik. Gyakori tünetnek számít még a száj­ban érzett savas íz, a puffadás, a gya­kori böfögés és az emésztési zavar (diszpepszia). Sok beteg arról számol be, hogy forró ital fogyasztása után égő fájdalmat érez a nyelőcső alsó ré­szén. A fájdalom az esetek többségé­ben nem állandó, időnként erősebb, majd gyengül, sőt időlegesen teljesen meg is szűnhet, és általában étkezést követően válik kifejezettebbé. Előfor­dulhat nyelési nehezítettség, amikor a beteg úgy érzi, mintha a falat meg­akadt volna a nyelőcsőben.

A gravitáció is segíthet a makacs savas reflux enyhítésében, ha az ágy fej felőli végét megemeljük 10–20 cm-rel (pl. az ágy lába alá helyezett könyvekkel).

Előfordulhatnak ritkább tünetek is, melyeknek elsősorban az a jelen­tősége, hogy könnyen tévútra vihe­tik a tünetek okát kutató orvost. Ilyen pl. az állandó, nem szűnő köhögés, mely leginkább éjszaka kínozza a be­teget, vagy az állandó torokfájás, de előfordulhatnak ínyproblémák, rossz lehelet, torokszárazság, rekedtség és a torokban jelentkező gombócérzés is. Néha mellkasi fájdalom lép fel, mely akár szívroham gyanúját is keltheti.

Tartósan fennálló reflux esetén a nyelőcső nyálkahártyája tartósan gyulladásban van, ennek következté­ben ritka esetekben hegesedés, szű­kület alakulhat ki. Ugyancsak ritka szövődménynek számít − 100 reflu­xos beteg közül 1-2 esetben fordul elő − az ún. Barrett-nyelőcső, melynek lényege, hogy a nyelőcső alsó szaka­szát bélelő sejtek megváltoznak, ezáltal hajlamosabbá válnak rákos el­fajulásra.

Mi a kivizsgálás menete GORB gyanújakor?

Típusos tünetek esetén nem mindig van szükség speciális vizsgálatokra, a kezelés azonnal megkezdhető. Ha a tünetek kevésbé jellegzetesek, külön­féle vizsgálatokra van szükség a háttér tisztázására, a szóba jövő egyéb kór­képektől való elkülönítésre. Kivizs­gálás indokolt akkor is, ha a tünetek súlyosak vagy nem típusosak, illetve ha a kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt.

Gyomortükrözés (gasztroszkópia). A leggyakrabban végzett vizsgálat, melynek során vékony, hajlékony, a vé­gén fényforrással ellátott eszközt ve­zetnek a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. Ennek segítségével a vizsgáló orvos megtekintheti a nyelőcső és a gyomor belső felszínének állapotát. Fontos megjegyezni, hogy a negatív vizsgálati lelet nem zárja ki a savas ref­lux meglétét.

24 órás pH-mérés. Egyes esetekben szükség lehet a nyelőcső savasságá­nak (pH-értékének) meghatározására is. A vizsgálatra leginkább azokban az esetekben kerül sor, amikor a tünetek és az endoszkópos lelet alapján nem állítható fel biztos diagnózis.

Nyelőcsőnyomás-mérés. A nyelőcső-manometriához a betegnek egy kis csövet kell lenyelnie, amely a nye­lőcső izmainak összehúzódását de­ tektálja. A vizsgálat adatai alapján eldönthető, hogy normálisan mű­ködik-e a nyelőcső alsó záróizma. A manometriát azokra az esetekre tartják fenn, amikor semmilyen más módszer nem ad egyértelmű ered­ményt, illetve amikor szóba kerül a műtéti kezelés.

Egyéb vizsgálatok. Nem jellegzetes tünetek esetén a lehetséges egyéb kór­állapotok kizárására vagy igazolásá­ra egyéb vizsgálatok is szóba jöhetnek, így pl. mellkasi röntgenfelvétel vagy EKG-vizsgálat.

Hogyan kezelhető a savas reflux és a nyelőcsőgyulladás?

Savkötők. Alkalikus folyadékok vagy tabletták, melyek általában már a be­vétel után rövid időn belül csökkentik a gyomorsav mennyiségét. E készítmé­nyek egy része recept nélkül, mások csak orvosi vényre kaphatók.

Savtermelést csökkentő szerek. Gyakran visszatérő tünetek esetén az orvos olyan szert rendel, amely a gyomorsavtermelés visszaszorításán keresztül enyhíti a panaszokat. E csoportba alapvetően kétféle típusú készítmények sorolhatók: a protonpumpagátlók (PPI-k: omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeprazol, ezomeprazol) és a hisztamin-2-receptor-blokkolók (H2-blokkolók: cimetidin, famotidin, nizatidin, ranitidin). A kétféle típus más-más módon hat, a beteg állapotának megfelelően az or­vos dönti el, hogy kinek melyik savter­melés csökkentőre van szüksége.

Prokinetikus szerek. E gyógyszerek a gyomor ürülésének gyorsítása ré­vén enyhítik a tüneteket. Ebbe a cso­portba tartozik pl. a domperidon és a metoklopamid.

Műtét. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló, illetve az életminőséget jelentő­sen rontó esetekben sebészeti beavat­kozásra kerülhet sor. Ennek során a se­bész a nyelőcső alsó részét „megfeszíti”, amivel megakadályozza, hogy a gyo­morsav a gyomorból visszakerüljön a nyelőcsőbe. A másik módszer: apró mágnest helyeznek a nyelőcső alsó sza­kaszára, amely nem akadályozza a nye­lést, ugyanakkor megszünteti a fordí­tott irányú savas refluxot.

Mit tehet a beteg a tünetek csökkentéséért?

Megfelelő életmóddal a beteg maga is sokat tehet a panaszai enyhítésére.

Szokjon le a dohányzásról! A ciga­rettában lévő kémiai vegyületek ha­tására elernyed a nyelőcső alsó részén lévő körkörös záróizom, ami elősegí­ti a reflux létrejöttét. Hasonló hatá­sú a passzív dohányzás is, ezért a do­hányfüsttel való bármilyen érintkezés csökkentésére kell törekedni.

Kerüljön bizonyos ételeket és italo­kat! Nem könnyű egyértelműen meg­mondani, hogy pontosan mely ételek súlyosbíthatják a tüneteket. Ezért cél­szerű, ha minden beteg egyénileg ta­pasztalja ki a kerülendő ételek és italok körét. A leggyakrabban panaszt oko­zó anyagok/élelmiszerek: borsmenta, paradicsom, csokoládé, fűszeres vagy zsíros fogások, forró italok, kávé, sze­szes italok. Gyakrabban egyen kisebb adagokat!

Rágógumival vagy szopogatótablettákkal serkentse a nyáltermelést! A fokozott nyáltermelés segít közöm­bösíteni a nyelőcsőbe került gyomor­savat.

Kerülje a panaszokat súlyosbító gyógyszereket! Különösen azokkal a gyógyszerekkel érdemes vigyázni, amelyek izgatják a nyelőcső nyálka­hártyáját vagy elernyesztik a záróiz­mot. A refluxot elősegítő leggyako­ribb szerek a gyulladáscsökkentők/ fájdalomcsillapítók (pl. ibuprofen, aszpirin), de savas refluxot okozhat diazepam, teofillin, nitrát vagy kalciumcsatorna-blokkoló (pl. nifedipin) is, a lista igen hosszú. Beszélje meg orvosával, ha úgy érzi, hogy a rend­szeresen szedett gyógyszerei közül valamelyik súlyosbítja a refluxos tü­neteket. Soha ne döntsön a gyógysze­relés megváltoztatása mellett orvosa tudta nélkül!

Csökkentse testsúlyát normális szintre! A túlsúly fokozott nyomást gyakorol a gyomorra, ami elősegíti a reflux létrejöttét, a már meglévő ref­luxot pedig súlyosbíthatja.

Válasszon megfelelő testhelyzetet! A hanyatt fekvő helyzet és az előre ha­jolás elősegíti a refluxot. A gyomor­ra gyakorolt fokozott nyomás révén a görnyedt háttal ülés, szoros öv vagy ruházat viselése ugyancsak súlyosbít­hatja a panaszokat.

Ügyeljen az éjszakai alvás körül­ményeire! Ha a reflux tünetei éjszaka a legkifejezettebbek, akkor figyeljen arra, hogy a lefekvés előtti 3 órában már ne egyen és 2 órával előtte már ne igyon.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[154422] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.