Vérköpés

A hajlékonycsöves hörgőtükrözés rendszerint néhány perces, nem túl megterhelő vizsgálat

Ha a beteg sok tiszta vért köhög fel, azon­nal mentőt kell hívni hozzá, kórházba fogják szállítani. Azokban a jóval gya­koribb esetekben sem szabad sokáig ha­logatni a kivizsgálást, amikor a köpetet csak kevés vér színezi, mert ez is súlyos betegséget jelezhet, amely annál jobban gyógyítható, minél hamarabb kezdődik a kezelés. A mentők vagy az orvos értesí­tése előtt próbáljunk meggyőződni arról, hogy a vérzés nem az orrból, szájból ered, s hogy a véres testváladék nem hányadék, hanem köpet. Míg a tüdőből származó vér általában világos piros, olykor habos, addig gyomorvérzéskor sötétebb vörös, esetleg ételmaradékkal kevert véres há­nyadék ürül.

Sürgősségi ellátást igénylő vérköpés
A betegnek nem szabad ennie és in­nia, hogy hörgőtükrözést vagy műtétet lehessen végezni. Lehet, hogy a kórház­ba szállítás alatt infúziót fog kapni, vala­mint orrszondán át oxigént, mert a gáz­csere romlása a legközvetlenebb veszély.

Tájékoztatni kell az orvost arról, ha a beteg alvadásgátló gyógyszert szed; ha túlérzékeny a lidocainra; ha vérzékeny; ha súlyos, idült fertőző betegségben (pl. tbc) vagy szervi elégtelenségben szenved. A köhögés gyógyszeres csillapításakor nem szabad elnyomni a köhögési reflexet: a véralvadék felköhögése életmentő lehet. A kórházban képalkotó vizsgálat után hörgőtükrözésre kerül sor.

Kis mennyiségű vérköpés
Ha nem tiszta vér, hanem vérrel festenyzett köpet ürül, akkor az orvosnak van ideje alaposan tájékozódni a beteg korábbi és fennálló betegségeiről, az ál­tala szedett gyógyszerekről. Első teen­dője a kórelőzmény felvétele és az esetle­ges egyéb tünetek (pl. köhögés, mellkasi fájdalom, fulladás, láz, rossz közérzet, sípolás) feltérképezése.

A képalkotó vizsgálatok (mellkasrönt­gen, mellkasi CT) további támpontot ad­nak annak eldöntéséhez, hogy milyen betegség okozhatta a vérköpést. A hör­gőtükrözéstől el lehet tekinteni akkor, ha a beteg 50 évesnél fiatalabb, nem do­hányzik, a mellkasfelvételén nincs kóros eltérés, és a vérzés vélhetően fertőzéses eredetű.

A hörgőtükrözés menete
A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) le­hetőséget ad a vérzés helyének és erős­ségének felderítésére, a vér leszívására, bakteriológiai és szövettani mintavé­telre és a vérzés elállítására. Ha az esz­közzel elérik a vérzés helyét, először leszívják a vért, majd csillapítják a vér­zést – enyhébb vérzéseknél érszűkítő gyógyszer helyi alkalmazásával, erőseb­beknél tamponáddal, lézerrel, újabban elektrokauterizációval vagy ún. argon­plazma-koagulátorral.

A hörgőtükrözés két fő típusa a me­revcsöves bronchoszkópia és a hajlékonycsöves bronchofiberoszkópia. Előbbi al­tatásban történik, pl. akkor, ha sok vér távozott, s nagy alvadékok eltávolítására lehet szükség. A hajlékonycsöves tükrözés során sokkal vékonyabb csövet vezetnek le a fekvő vagy ülő helyzetű beteg hörgői­be az orron vagy a szájon át, EKG-felvétel és vérnyomásmérés után, helyi érzéstele­nítésben. Rekedtségen, kisebb nyálkahár­tya-sérülésekből adódó enyhe vérzésen kívül más utóhatás általában nincs.

Fertőzéses, daganatos és egyéb okok
A tüdő fertőzéses megbetegedései közül heveny vagy idült hörghurut, tüdőgyul­ladás, tüdőtályog lehet a vérköpés oka. A tbc (tuberkulózis) ma már nem nép­betegség, de mindenképpen gondolni kell rá. Szintén vérköpéssel járhat a hör­gők tágulata, amit leggyakrabban súlyos légúti fertőzés okoz; ilyen fertőzések­re egyes veleszületett betegségek (cisz­tás fibrózis) és immunhiányos állapotok hajlamosítanak.
A hörgőkarcinómának akár első tü­nete is lehet a vérköpés, ezzel a diagnó­zissal elsősorban az 50 éven felüli do­hányosoknak kell számolniuk. Egyéb daganatos okok: karcinoid tumor, vese­rák tüdőáttéte, fehérvérűség.
Számos szív-ér rendszeri betegség is megnyilvánulhat vérköpésben, így pl. tü­dőembólia, tüdőinfarktus, szívelégtelen­ség, érelváltozások. A vérzés elállítását követő kezelés az alapbetegségtől függ.