A székletben lévő zsír colorectalis rákot jelezhet

A colorectalis rák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat szerte a világon: a World Cancer Research Fund International adatai szerint 2012-ben csaknem 1,4 millió új esetet diagnosztizáltak. Az Egyesült Államokban a vastagbél- és végbélrák a második helyen áll a rákos halálokok sorában.

Bár az eredményes kezelés kulcsa a korai felismerés, a legtöbb szűrőmódszer diagnosztikai teljesítőképessége meglehetősen behatárolt, és a módszerek alkalmazása sem mindig könnyű és gyors. A kolonoszkópia például igazoltan életeket menthet, ám drága, és sokan vonakodnak elvégeztetni, noha máskülönben hajlandónak mutatkoznának a szűrésre.

Éppen ezért nagy segítséget jelenthetne egy kevésbé invazív szűrőmódszer. Williams szerint több ember hajlandó székletmintát adni, mint ahányan kolonoszkópiás biopsziára vállalkoznának. Ezen kívül azt sem szabad elfelejteni, hogy a kolonoszkópok csak egy adott magasságig vezethetők fel a vastagbélben, így előfordulhat, hogy egyes polypok rejtve maradnak.

A Washington Egyetem és a John Hopkins Orvosegyetem kutatói olyan molekulákat azonosítottak a kísérleti állatok székletében, mely praecancerosus polypot jelezhet. Ez a „metabolikus ujjlenyomat” tükrözi a tumorszövetben bekövetkező változásokat mind kísérleti állatok, mind emberek esetében, ami felveti, hogy új diagnosztikai módszer alapja lehet a vastagbél- és végbélrákok korai diagnosztikájában.

Herbert Hill és Michael Williams munkacsoportja a Journal of Proteome Research című lapban publikálták eredményeiket.

„Új módszerünkkel a vastagbél bármely pontján kialakult rosszindulatú daganatot képesek vagyunk diagnosztizálni” – hangsúlyozzák a szerzők.

Hill és Williams egy ionmobilitási tömegspektormetriának (IMMS, ion mobility-mass spectrometry) nevezett módszerrel felfedezték a vastagbél molekuláris ujjlenyomatát. Az IMMS sok érzékelőben megtalálható szerte a világon, melyek segítségével például felkutatják az elrejtett kábítószert vagy robbanóanyagot a repülőtereken. Hill fejlesztette ki a módszert közel négy évtizeddel ezelőtt.

Mostani vizsgálatukban a kutatók először azonosították emberek és kísérleti állatok ép vastagbélszövetének metabolikus termékeit. Az IMMS több száz metabolit (enzimek, zsírok, glükóz, aminosavak stb.) mérésére képes egyidejűleg. Ezt követően a normális profilt összevetették vastagbélrákból származó minták profiljával.

Emberek és kísérleti állatok esetében egyaránt azt találták, hogy a vastagbélrák kapcsán jelentős változások következnek be a zsírok elsősorban a lipideket és a zsírsavak metabolizmusában. Ezek a rendellenességek molekuláris ujjlenyomatot hoznak létre, melyek egerek és kísérleti állatok esetében hasonlóak. Az IMMS segítségével kimutatott metabolikus eltérések alapján el tudták különíteni egymástól az egészséges, illetve a vastagbélrákban szenvedő kísérleti állatokat.

„A széklet sok hasonlóságot mutat a szövetekkel. Azt figyeltük meg, hogy a lipidek és a zsírsavak megváltoznak – és ugyancsak változások mutathatók ki az aminosavakban is” – magyarázza Hill. A változások legkifejezettebbek a zsírok lizofoszfolipideknek nevezett osztályában, amelyek fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában, és különösen szoros korrelációt mutatnak a colorectalis tumorokkal.  A szerzők felhasználóbarát módszert készülnek kifejleszteni a korai colorectalis rák kimutatására, hogy már a betegség korai szakaszában, még az áttétes betegség kialakulása előtt fény derülhessen a daganatra. „Eredményeink a rák nulladik stádiumát, azaz a polyp-stádiumot jelzik, amikor a vastagbélrák a legkorábban felismerhető – emelik ki a szerzők. − Munkánk legizgalmasabb része, hogy képesek vagyunk kimutatni a különbségeket a székletben, ami noninvazív diagnosztikai módszer alapja lehet. Azonban sok munka van még addig hátra, míg a mostani eredmények a klinikai gyakorlatban használható teszt formájában öltenek testet.”

A következő lépés embertől származó székletminták elemzése lesz annak meghatározására, hogy a molekuláris ujjlenyomat a colorectalis rákban szenvedő betegek székletében is jelen van-e. Gyakorlati szempontból fontosnak tartják a szerzők kiemelni, hogy az e diagnosztikai tesztekhez szükséges laboratóriumi berendezések jelenleg is forgalomban vannak.